Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-11-03 / 22. szám

Szentírásból külföldre is ju­tott: mindenekelőtt a szomszé­dos szocialista országok ma­gyarjai részére több mint 5 ezer példányt adtunk. A nyu­gati országokban élő honfitár­sainkhoz kevesebb került. Ami­kor 1976-ban az USA-ban, Phi­ladelphiában Eucharisztikus Kongresszust rendeztek, Lékai László bíboros, prímás, eszter­gomi érsek úr vezetésével a ma­gyar küldöttség 400 példányt vitt ki, és adott át ajándékkép­pen az amerikai magyar kato­likus lelkészeknek. — Mi a magyarázata annak, hogy a Biblia-vásárlók listába vételéről hamis hírek jelenhet­tek meg? — Azt hiszem, félreértettek vagy talán félremagyaráztak egy helyzetet. Amikor híre ter­jedt, hogy a teljes szentírás megjelenik, tízezrek jelentkez­tek a társulatnál, és mi elő­jegyzésbe vettük az érdeklődő­ket, hogy a jelentkezés sor­rendjében elégíthessük ki a vá­sárlókat. Ez a rendes könyv­­terjesztői gyakorlat az egész világon. És ennyi az igazság magja a listába vételről. A töb­biről az újságíró fantáziája gondoskodott. A magyar kormányzat haté­konyan támogatja a Biblia-ki­adást. Amikor ez csak ajándék­papírral volt lehetséges, akkor engedélyezte — vámmentesen — a papírbehozatalt. Azóta pe­dig a társulat spanyol biblia­papírt tud hozatni az új kiadá­sokhoz. — Kérem, mondjon valamit a fordításról is. — 1968-ig dr. Szörényi An­dor, a Hittudományi Akadémia professzora volt a Biblia-bizott­ság elnöke. 1970-ben, Szörényi professzor elhunyta után, dr. Gál Ferenc, a Hittudományi Akadémia tanéira vette át a munka vezetését. A fordítók az eredeti görög és héber szöveget vették alapul — nem a Vulga­­tát — és arra törekedtek, hogy mai magyar nyelven, az ar­­chaizmusokat kikerülve, adják vissza a Biblia szavait. Eddig a beszélgetés. Öröm­mel adjuk közre, olvasóinknak tartozunk a hiteles, pontos tá­jékoztatással. Remélhetőleg pá­rizsi mérnökismerősöm is meg­nyugszik. Nincs megnyugtatóbb és el­lenállhatatlanabb erő az igaz­ságnál. sz. M. íj fejezet az amerikai-magyar külgazdasági kapcsolatokban Részletek Matthew Nimetznek, az amerikai külügyminisztérium tanácsosának az Egyesült Államok Kongresszusa képviselöháza Kereskedelmi Albizottsága előtt tett nyilatkozatából, az USA című magyar nyelvű amerikai folyóirat nyomán. A magyar változat Raáb György munkája Szent István koronájának 1978 január­jában történt hazahozatala után kapcso­lataink Magyarországgal tovább javultak és szélesedtek. Arra számítottunk, hogy a korona visszaadása a magyar népnek, va­lamint a legnagyobb kedvezmény felté­teleinek kölcsönös nyújtása betetőzi az 1960-as évek vége óta fokozatosan bekö­vetkezett javulást az államaink közti vi­szonyban. E várakozásunkban nem is csa­lódtunk. A második világháborút köve­tően kialakult, a gyanakvás és az ellensé­gesség jellemezte légkört a kölcsönös tisz­telet, az őszinte és egyenes eszmecsere atmoszférája váltotta föl, a különböző té­mák széles köréről folytathattunk tárgyi­lagos véleménycseréket, beleértve az idő­szerű nemzetközi kérdéseket is. A már elért eredmények megőrzésének és továbbfejlesztésének elsődleges eleme ma a külgazdaság és a külkereskedelem. Magyarország jelét adta komoly érdeklő­désének, hogy bővítse külgazdasági kap­csolatait az Egyesült Államokkal és így újabb nyugati gazdasági bázist építsen ki magának Nyugat-Európán kívül. Ezt az érdeklődést kedvezően fogadtuk. Az 1978. évi kereskedelmi egyezmény természete­sen fontos előrelépést jelentett. Ami az egyéb területeket illeti, küszöbön áll a megállapodás az 1977-es kulturális és tu­dományos egyezmény végrehajtásának teljes menetéről. Nemrég került sor az egyik kétoldalú tárgyalásra, amelyeknek sorozata az európai biztonságról és együtt­működésről szóló egyezmény végrehajtá­sának áttekintését szolgálja. O’Neill, kép­viselőházi elnök és tekintélyes alsóházi törvényhozók csoportja találkozott Buda­pesten Kádár Jánossal, az MSZMP első titkárával és más magyar vezetőkkel idén áprilisban. Gyümölcsözően folytatjuk to­vább az emberiességi és kivándorlási kér­désekkel kapcsolatos megbeszéléseket a magyar kormánnyal. Hadd térjek ki most az amerikai—ma­gyar gazdasági kapcsolatokra. Mivel a ke­reskedelmi egyezmény csak tavaly július­ban lépett hatályba, ma még korai volna végleges következtetéseket levonni annak eredményességéről. 1978-ban a Magyar­­országra irányuló amerikai export elérte a 98 millió dollárt, míg a magyar kivitel az Egyesült Államokba 68 millió dollár volt. Figyelemre méltó, hogy az 1978. évi 166 millió dollár értékű kereskedelmi forgalom 32 százalékkal haladta meg az előző évi 126 milliós adatot. Azt várjuk, hogy az Amerikából származó magyar be­hozatal zömét továbbra is a mezőgazda­­sági árucikkek, főképp a gabona, a szó­jabab és a gyapot alkotja majd a jövőben is. Magyarország kivitele az Egyesült Ál­lamokba a termékek széles skáláját öleli föl, többek között az élelmiszer- és gyógy­szeripari árukat, a különböző feldolgozó­­ipari termékeket és alkatrészeket. Egyértelmű bizonyítékok támasztják alá, hogy a kereskedelmi egyezmény ked­vezően hat a Magyarországgal kapcsolatos amerikai gazdasági érdekekre. E megálla­podás aláírása óta a Dow Chemical válla­lat engedélyt kapott, hogy képviseletet lé­tesítsen Budapesten — elsőként az ame­rikai vállalkozások közül. A National City Bank of Minneapolis pénzintézet arról ér­tesített bennünket, hogy fiókot nyit a ma­gyar fővárosban. Budapesti nagykövetsé­günkhöz mind több gazdasági jellegű ér­deklődés fut be, és az mind több vízumot ad ki magyar gazdasági személyiségek­nek. Mind az amerikai, mind a magyar források úgy tájékoztatják külképvisele­tünket, hogy mindkét oldalról jelentősen fokozódik az érdeklődés — hála a keres­kedelmi egyezménynek. A múlt év végén — az egyezmény keretében — Magyar­­ország engedélyt kapott, hogy kereskedel­mi kirendeltséget létesítsen Chicagóban. 1979 februárjában az Egyesült Államok és Magyarország egyezményt kötött a ket­tős adózás elkerüléséről, amely — amikor érvénybe lép — tovább egyengeti majd a gazdasági vállalkozások tevékenységé­nek útját egymás országaiban. A kereskedelmi egyezmény új fejezetet jelent az amerikai—magyar külgazdasági kapcsolatok terén. Mindkét fél igyekszik elmélyíteni ismereteit a másik kereske­delmi gyakorlatáról, lehetőségeiről, mód­szereiről. Véleményünk szerint a magyar részről megnyilvánuló reagálás egészében indo­kolja az Egyesült Államok elnökének adott fölhatalmazás kiterjesztését, a Ke­reskedelmi Törvény 402. cikkelyének fel­függesztésére Magyarország tekintetében most és a jövőben egyaránt. Kapcsola­taink szélesítése és kiterjesztése jelentős mértékben a legnagyobb kedvezmény el­vének további biztosításán múlik. Mind e tényezők figyelembevételével a kormány nyomatékosan javasolja az el­nöknek adott felhatalmazás meghosszab­bítását az említett 402. cikkely figyelmen kívül hagyására Magyarországot illetően és hasonló jellegű felhatalmazás nyújtá­sát más országok vonatkozásában is, ami­lyen mértékben azt a körülmények majd indokolttá teszik.

Next

/
Thumbnails
Contents