Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-10-06 / 20. szám

LÁTOGATÁS A ZSOLNAY PORCELÁNGYÁRBAN A reneszánsz művészet nagy pártfogója, Mátyás király uralko­dása idején terjedt el hazánkban — Olaszország után elsőként — a majolikagyártás. A faenzai Betti­­ni-műhelyből érkezett mesterek ismertették meg magyar segé­deikkel a majolikakészítés titkát. A gazdag lehetőségeket ígérő ke­rámiaművészetnek a török hódí­tás vetett véget. Később a császár által támogatott osztrák ipar meg­lehető'/é vált néhány különleges fémoxid használata. Ezért a Zsol­­nay kerámiák egyesítik maguk­ban a porcelán és a fajansz tech­nikai előnyeit, ezért aztán díszíté­sük is gazdagabb. A magyar kerámia, elsősorban bársonyos elefántcsontszínű má­zával, keleties pazarságú, ragyo­gó színpompájával az 1878-as pá­rizsi világkiállításon a legnagyobb elismerést kapta: elnyerte a akadályozta a hazai fajanszmanu­faktúrák létrejöttét. Csak amikor Kossuth Lajos irányításával meg­született a Nemzeti Védegylet, nyerhette el az alapítás jogát a Herendi Porcelángyár, majd nem sok idővel később a pécsi Zsolnay kerámiagyár. Zsolnay Miklós rak­ta le a gyár alapjait, amelyet fia, Vilmos továbbfejlesztett. Zsolnay Vilmosnak sikerült olyan fajansz alapanyagot előállítania, amely technológiájában tökéletesebb volt minden eddiginél. Mivel Zsolnay ólommentes máza a porcelán máz­nál alacsonyabb hőfokon olvadt, Grand Prix-t. A technikai újdon­ságot a szakemberok porcelán fa­jansznak nevezték el. Zsolnay Vilmost a teremtő becs­vágy egész életén át végigkísér­te, és töretlen szorgalma, kitartá­sa, jó üzleti érzéke mellett ez tet­te lehetővé, hogy alkotásai a ha­zai kerámiának világhírt szerezze­nek. A színes falburkoló csempék és épületdíszek előállításában is nagy eredményeket ért el. Talál­mánya, a pirogránit, jól tűri az időjárás viszontagságait. Üjabb és újabb eljárások felfedezésével szü­letett meg az eozin. Zsolnay Vilmos halála után a termelés művészi színvonala ha­nyatlásnak indult. A fellendülés csak 1955-ben kezdődött, mégpe­dig átfogó korszerűsítéssel. Kovács Istvánt, a „titkok” is­merőiéként emlegetik Pécsett. 1928 májusa óta dolgozik a gyár­ban. — Rövidmadrágos, 14 éves gyerek voltam, amikor rajzaim alapján felvettek. Három évvel később megbíztak a legegysze­rűbb minták rajzolásával, s újabb esztendőnek kellett eltelnie, hogy önállóan dolgozhassam. És csak 24

Next

/
Thumbnails
Contents