Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-10-06 / 20. szám
Az Anyanyelvi Konferencia Szabó T. Adam FOTO: GABOR VIKTOR Ismerjük meg egymást Az idei debreceni pedagógus-továbbképző tanfolyamon is részt vett Szabó T. Ádám, a groningeni egyetem magyar tanszékének munkatársa. A védnökségi ülésen is felszólalt. — Felszólalásában elsősorban a magyar nyelv oktatásával foglalkozó intézményekkel, a köztük fennálló kapcsolatok hiányosságaival foglalkozott. — Területemnek ez egyik legfontosabb problémája. Keveset tudunk egymásról, munkánkat elszigetelve végezzük. Csak egyetlen példa: én nyaranta Finnországban is tanítok, az ottani egyetem finnugor tanszékeinek hallgatói számára oktatom a magyar nyelvet a nyári gyakorlatukon. Nos, Finnországban minden évben megbeszélést tartanak a finnugrisztikát tanító egyetemi tanárok. Ugyanilyen találkozót rendezhetnénk mi is a külföldön magyar nyelvet oktató egyetemi tanárok részére — akár a debreceni tanfolyamon belül, akár ahhoz csatlakoztatva, akár azzal párhuzamosan. így megismerhetnénk a magyar tankönyveket, oktatási módszereket, tematikát. — Megemlítette az egyetemi tanszékek és a magyar egyesületek hétvégi iskoláinak kapcsolatát is. — Egy-egy országban sok és sokféle egyesület működik, legtöbbjükben valamilyen szinten tanítanak magyar nyelvet. Egy országon belül egy egyetemi tanszék összefoghatná, pontosabban segíthetné, koordinálhatná ezeknek a nyelvtanfolyamoknak a szakmai munkáját, további nyelvtanítási tapasztalatcseréjüket. Sőt, magyarországi kapcsolataik kialakításában is segítségükre lehetne. Én például kéthetente Hamburgban tartok speciális kollégiumokat, az ottani egyetem magyar nyelvszakos hallgatói számára, tehát jó kapcsolatot alakíthattam ki a Hamburgi Magyarok Egyesületével. Ök most ősszel akarnak hétvégi iskolát indítani. Tőlem értesültek arról, hogy létezik Debrecenben egy pedagógusképző tanfolyam. Előreláthatólag jövőre már ők is jelentkeznek ide. S még egy fontos tennivaló. A jelenleginél több magyarországi ösztöndíj kellene a szerte a világban tanuló egyetemistáknak. S nemcsak a magyarszakosoknalk. Legalább féltucat olyan holland jogászt, zenészt ismerek, aki szívesen jönne rövidebb-hosszabb időre Magyarországra. Hazatérésük után, jól képviselhetnének minket a holland szellemi életben. p. i. Beöthy Erzsébet FOTO: NOVOTTA FERENC Népszerűsítsük Magyarországot Beöthy Erzsébet finnugrisztikai egyetemi tanár Amszterdamban. Felszólalásában azt javasolta — a magyar nyelvvel hivatásszerűen foglalkozók csoportjának, a fordítóknak az érdekeit képviselve, hogy rendezzenek idehaza minden évben egy forditástechnikai tanfolyamot a külföldön élő fordítók számára. — Ezen kívül mit tart még fontosnak anyanyelvűnk, magyarságunk ápolása és terjesztése ügyében? — Elsősorban azt. hogy jobban és okosabban népszerűsítsük magunkat a nagyvilágban. Sokkal több Magyarországot ismertető tudományos és népszerű filmre, könyvre van szükség külföldön. Ha egy kisebb ország, mint mondjuk Finnország lehetőséget teremt arra, hogy külföldi diákok tanuljanak náluk, akkor ismertető füzetecskéjük, az adott ország nyelvén, a világ minden egyetemén megtalálható. Én is minden évben tucatjával kapom őket. — Mit kellene tenni ennek érdekében Hollandiában? — Magyarországot kevéssé ismerik Hollandiában — keltsük fel iránta az érdeklődést. Az egyetemen például, ahol tanítok, hungarológiai előadás-sorozatokra lenne szükség. Ezekről valószínűleg cikkek jelennének meg. Ezután jöhetnének filmanyagok a magyar zenéről, irodalomról és így tovább. És végül az a bizonyos kis tájékoztató füzet, amelyből megtudhatná az érdeklődő, hogyan lehet egy hollandból Magyarországon egyetemi hallgató. Sajnos egyetemünkön még az olyan alapvető dolgok is hiányoznak, mint a jó tankönyvek. Én most írok egy magyar nyelvtant holland tanítványaimnak hollandul. A Magyarok Világszövetsége segítségével néhány dolgot meg tudunk valósítani terveinkből — magyarországi tudósok előadásai —, de a szükséges teendők elvégzéséhez más szervek, intézmények segítségére is szükség lenne. p. i. Ruttkai Iván (Svédország) és Romhányi László (Anglia) FOTÓ: NOVOTTA FERENC Együtt gondolkodva, — az angliai Az Anyanyelvi Konferencia védnökségi ülésén, mint minden tanácskozáson, ezúttal is nagy szerepe volt a folyosói beszélgetéseknek. a fehér asztal mellett zajló véleménycseréknek. Az Angliából érkezett nyolc egyesületi vezetőt is jobbára együtt tartotta a szünetekben, a magyaros ebédek és vacsorák idején a baráti beszélgetés, a tapasztalatcsere lehetősége, mintegy folytatásaként annak az igen hasznos kezdeményezésnek, amely 1978 októberében életre hívta az Angliai Magyar Egyesületek' Intéző Bizottságát. Az Oxfordban élő Romhányi László, a Bizottság elnöke így beszélt erről : — Az angliai magyar klubok a legutóbbi időkig azt a régi jó angol elvet követték, miszerint: „Az én otthonom az én váram." Miután azonban látták, hogy a közös rendezvények sikeresebbek, egyre gyakrabban látogattak át egymáshoz az egyesületek vezetői. öt egyesület — a manchesteri, a bradfordi. a lutoni és a két croydoni — alapította meg az Intéző Bizottságot. Célunk az, hogy az egyesületi munka során adódó gondokra, problémákra — amelyek nagy része azonos — közösen gondolkodva próbáljunk megoldást találni. Szeretnénk kiadni például egy közös kalendáriumot, amelybe az egyesületek fontosabb rendezvényei előzetes időpont-egyeztetés után kerülnének be. A magyar klubok idén júliusban megrendezett manchesteri kulturális seregszemléjén örömmel tapasztalhattuk, hogy valóságos tehetségek vannak közöttünk: táncosok, szavalok, énekesek. Jó lenne, ha e kultúr-12