Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-10-06 / 20. szám

„VEPEX-zöld atom” a fehérjehiány csökkentésére VEPEX... E könnyen megjegyezhető kéttagú szócska — a Vege­table Protein Extract, azaz a növényi fehérje kivonat angol kifeje­zés rövidítése - vagy ahogy ittjártakor Brohoult, a Svéd Műszaki Akadémia főtitkára a magyar találmányt elnevezte: a „zöld atom" - ma már világszabadalom. Négy kutató: dr. Holló János, Koch Lehel, Zagyvay István és dr. Görög Jenő nevéhez fűződik. Siófoktól mindössze félórányi autózás a kanyargós, levendula­mezők szegélyezte 65-ös úton, s a helységnévtábla máris Tamásit jelzi. Itt — az Őri jn Rádió- és Te­levíziógyár telepének tős^omszéd­­jaként — már hat esztendeje mű­ködik a „kék gyár”. A környék apraja-nagyja nevezi így a Phy­­laxia Oltóanyag- és Tápszergyár Vepex-üzemét kék épületéről. Friss lucernaillat árad szét a tiszta reggeli levegőben. Teherau­tók futnak a bejárat előtti mér­legre, és ömlesztik zöld terhüket a tiszta betonrámpára, ahonnét kis markológépek tolják az üzem fe­neketlen gyomrába a szecskázott lucernát. A zöldet futószalag viszi fel lassan az őrlőbe. — A mágnes kiválasztja, ma­gához csalogatja a rozsdás vasat, patkószeget, traktoralkatrészt, ami a lucernaföldeken esetleg „megte­rem” — mondja Herczeg József igazgató. öt-hatszáz hektáros termőföld­ről, a közelből érkezik a lucerna a Vepex-üzembe. A laboratórium­ban hárman dolgoznak. A labor­vezető, dr. Révész Ottóné, ma­gyaráz, s közben a szivárvány minden színében játszó vegysze­rekkel teli üvegcsékkel, lombikok­kal pepecsel. — Patikamérlegen mérjük le a beérkezett nagy mennyiség egy­­egy kicsippentett kis részét. Te­herautón, traktoron hozzák a nyersanyagot. Frissen vágva, azonnal kell feldolgozni, hogy meg ne száradjon, s ne is erjed­jen. Megvizsgáljuk nedvesség-, szárazanyag- és nyersfehérje-tar­­talmát. Aztán a készterméket is­mét ellenőrizzük. Addigra persze az eredeti 10—18 százalékos fe­hérjetartalom megsokszorozódik. Itt, a laboratóriumban kerül utoljára igazán „emberközelbe” a lucerna. Aztán már emberi kéz érintése nélkül kerül rá a „zöld futószalagra”, ahonnan a Vepex­­fehérjekoncentrátum, mint kiváló tápértékű takarmányanyag a bo­nyolult és látványos technológiai műveletsor legvégén megjelenik. Belépve a „kék gyárba”, meg­változik a színhatás. Minden fe­hér, vagy fémes csillogású. A be­járat felett tábla függ: Fülvédő használata kötelező! Az őrlő morgásába bele-belere­­meg a keskeny „sóhajok hídja”, amelyről az egész üzefn betekint­hető. Ott fent rágják-nyúzzák az acélfogak a növényt, hogy aztán lent a mélyben, a centrifugában kicsapódjon a fehérje. Közben a porlasztóban szárad a koncentrátum. S egy széles szájú csövön már zöld, puha por formá­jában hullik a pontos adatokkal, felirattal ellátott, nylonnal bélelt nagy papírzsákokba. — Ez a szárítási eljárás a leg­jobb. Hajdanában a tarlón szá­radt, olykor rohadt a lucerna, a széna. Pusztult a fehérje. A vágás utáni szárítóbeli eljárás már meg­állítja a biológiai folyamatokat, így készül a világon mindenütt a lucernaliszt. A mi Vepexünkben éppen az a nagyszerű, hogy mind­két említett módszert „zsebre te­szi” — tájékoztat Herczeg József. — Mert itt a szárítást jóval meg­előzi az őrlés. A harmadik és negyedik ter­mékkel bent az igazgatói irodában ismerkedünk meg. A Vepex III. takarmányélesztő, ipari és mező­­gazdasági felhasználásra. A Vepex IV. a gyár „nagyágyúja”: az em­beri fogyasztásra alkalmas színte­len, szagtalan, íztelen 70 százalé­kos fehérjekoncentrátum. Ha az Élelmiszeripari Kutatóintézet re­ceptje szerint kenyérkovászba ke­verjük vagy száraztésztát dúsí­tunk vele, a kenyér egy hétig friss, ropogós marad, a leveskoc-

Next

/
Thumbnails
Contents