Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-09-22 / 19. szám
„Nevem Patricia Collet. Kilenc és fél éves vagyok. Anyám magyar, apám belga. Egy évben háromszor Magyarországon töltöm az iskolai szüneteket a nagymamánál . . .” így kezdődött az a magnófelvétel, amelyet ez a belga—magyar kislány küldött be a Magyar Rádió Szülőföldünk szerkesztőségébe, az „Ismét az öné a mikrofon” pályázatára. S folytatódott a népszerű Móricz Zsigmond verssel, a Mehemedről és a tehenekről. A hibátlanul, szép magyarsággal előadott verssel megnyerte a pályázatot. Képünkön balról jobbra Verő Júlia, a Szülőföldünk riportere, a mama: Laczkó Judit és Patricia Collet — Budapesten, a nagymama háza előtt. Levelet kaptunk Paolo Santarcangeli professzortól, a torinói egyetem magyar nyelv- és irodalmi intézetének vezetőjétől. Mint írja, Székely István emlékének szentelt cikkünkben nem említettük meg a Hyppolit a lakáj című film írójának, Zágon Istvánnak a nevét. Az író Santarcangeli professzor anyai nagybátyja volt. * Az Uruguayi Magyar Otthonban augusztus 20-án Szent István napi műsoros estet rendeztek. A gazdag programban szerepelt egyebek között Brahms magyar táncok című műve, Kodály kórusra írott népdalegyvelege. Fellépett a Magyar Otthon néptáncegyüttese is. * Az egyesült államokbeli Eastonból postázta levelét Simon Elizabeth. 1921-ben vándorolt ki Szatmár megyéből és minit írja, nagyon kíváncsi szülőföldjére, de mivel már elmúlt 78 esztendős, nem szánja rá magát a hosszú utazásra. Köszönjük levelét és ígérjük, hogy a Magyar Hírekből továbbra is tájékozódhat Magyarország életéről. A Nemzetközi Gyermekév szellemében Operett- és Táncdal Estet rendezett a Grazi Magyar Egyesület. A bevételt a stübingi „SOS-Kinderdorf” javára ajánlották fel. Izraelből érkezett Schönberger Mátyás honfitársunk levele. Ebben megköszöni tájékoztatásunkat, amelyet Schönberger Armand festőművészről, a levélíró unokatestvéréről küldtünk. Levelében beszámol arról, hogy a Schönberger család több férfi tagja is nagy tehetségű rajzoló volt. < *| Varga Lajos (Baltimore) leveléből idézünk: „Mi egyszerű munkások, mi is kapunk elismerést idegen országokban, és ránk is felfigyelnek a külföldi sajtóban. Büszkén kérkedem: a washingtoni osztrák követségen keresztül elismerést kaptam az ausztriai Wilhelmsburg városától. De itt a városomban is, ahol élek, a sajtó foglalkozott velem.” Ennek bizonyításául Varga úr, aki foglalkozását tekintve fodrász, elküldte címünkre a kitüntetés másolatát és az idézett újságcikket. A Kanadában élő Gyürki Anna asszony levélben számolt be családja zenei sikereiről, amelyekhez őszintén gratulálunk. Magyar képzőművészeti kiállítás nyílt Párizsban. A nagyszabású bemutatón hetvennyolc magyar és magyar származású művész vett részt. A Német Szövetségi Köztársaságból, Sontheimből érkezett sakkozók a magyar bajnokság győztesével, az MTK—VM-mel játszottak barátságos találkozót. A sakkcsatában a magyar bajnokcsapat nyert. Képünkön balról a hazai bajnokcsapat tagjai, joTobt-ól a sontheimiek láthatók. SZABÓ JOLÁN (1920- ban Clevelandban (USA) született, anyja neve Tóth Emília) szülei 1912- ben Paptamásiból vándoroltak ki az USÁ-ba. Utoljára 1948-ban adott hírt magáról. Ekkor már 8 éve férjnél volt. Férje Müller Pál. Házasságukból 2 fiú — Pál és Kristóf — született. Keresi unokatestvére Aradi Józsefné (Tóth Emília) Bánhalmáról. SZALAI DÁNIEL (született Mezőtúron, 1932. május 18-án, anyja neve Varga Eszter) 1962. november 18. óta él külföldön. Keresi Patkós Mária Mezőtúrról. SPRINGÁRT PÉTER (1876) és SPRINGART MARTIN (1880) testvéreket, illetve azok leszármazottait keresi unokafivérük, Springárt Mihály Vácról. Nevezettek Űjhelyen (Torontál megye) születtek, 1903 és 1910 között vándoroltak ki az USÁ-ba, utoljára 1925-ben írtak. HAAGBERG GUSZTÁV-né, leánykori neve: HÁCZ TERÉZIA DOROTTYA (Körmenden született 1885. január 21-én, anyja neve Mayfort Karolina) 1901-ben vándorolt ki az USÁ-ba és New Yorkban telepedett le. 1920- ban írt utoljára, őt és családtagjait (Ella és Edit) vagy azok leszármazottait keresi rokonuk Kovács András Budapestről. SÁRI (SCHÜTZ) IMRE (Kápolnamajoron született 1877. november 29-én, anyja neve Kovács Anna) 1910-ben vándorolt ki az USÁ-ba. Letelepedési helye: New York. 1920-tól nem tudnak róla semmit. Keresik fiai és unokái Budapestről. TÖRÖCSIK JÓZSEF-et (született 1953. március 24-én, anyja leányneve: Töröcsik Magdolna) Ráckevén élő édesanyja keresi. A keresett néhány hetes korában került el édesanyjától, ezért sorsa alakulásáról semmit sem tud, azt is csak nemrég tudta meg ismerőseitől, hogy Töröcsik József 1973-ban Ráckevén járt és édesanyja után érdeklődött. NÉMETH LAJOS (Szombathelyen született 1912. április 6-án, anyja neve Rosta Karolin) 1956-ban ment külföldre. Egy ideig Olaszországban élt, majd kivándorolt Brazíliába (Rio de Janeiro), 1964 óta nem ad hírt magáról. Keresi leánya, Éva Budapestről. TAMÁS JOLÁN-t (férje vegyészmérnök, keresztneve György) keresi leánykori jó barátnője Tériké (Csali Ferencné) Angliából. A keresett 1956 után ment külföldre, Ausztráliában (Melbourne) telepedett le. BÉRES FERENC (1938-ban született Tápióságon, anyja neve Nagy Emerencia) 1970 közepétől tartózkodik külföldön. 1975-ben adott utoljára életjelt magáról, ekkor Baltimore-ben (USA) lakott. Keresi édesanyja Tápióságról. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhpz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H—1905. 22
