Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-09-22 / 19. szám
\ 1 í Basa Molnár Enikő (Egyesült Államok) Az Anyanyelvi Konferencia------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------r— Tanka László (Csehszlovákia) Sulyok Vince (Norvégia) Basa Molnár Enikő először volt itt személyesen az Anyanyelvi Konferencia rendezvényén. A III. Anyanyelvi Konferenciára — elfoglaltsága miatt — nem tudott eljönni; csupán üdvözlő levelet küldött az Amerikai Magyar Tanárok Egyesülete nevében. Ezúttal erről az egyesületről számolt be a Védnökségnek. — Az Amerikai Magyar Tanárok Egyesülete mintegy 15 alapító tagjának 1975- ben, az egyesület alapításakor, az volt a szándéka, hogy olyan szervezetet hozzon létre, amely szakmailag segíti az egymástól többé-kevésbé elszigetelten dolgozó tanítókat. Konferenciákat, módszertani öszszejöveteleket rendezünk, magyar írókat és irodalomtörténészeket hívunk meg, bibliográfiákat állítunk össze a magyar nyelvet tanítók számára. Lehetőséget próbálunk teremteni a mai magyar könyvkiadásban való tájékozódásra, és a könyvvásárlásra. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban többféle módszerrel tanítják a magyar nyelvet. Melyik módszert tartja a leghatékonyabbnak? — Nincsen egyedül érvényes recept. Bizonyos államokban, bizonyos feltételek között a kétnyelvű iskolai módszer látszik a legalkalmasabbnak. Máshol a hétvégi iskolák metódusát kell követni. Egy dolgot azonban bizonyosan kell látnunk. Ha valaki meg akar ismerkedni a magyar kultúrával, a magyar irodalommal, és mi azt mondjuk neki: „jó, jó, de előbb tanulj meg magyarul!” —, ez inkább elriasztja, mint segíti. Sokszor túl nagy akadály a magyar nyelvtudás követelése. Sokkal helyesebb, ha fordításokban — a mi esetünkben angolul — már megismerkedhet a tanuló a magyar irodalom egyes értékes darabjaival, és ez az élmény ösztönzi a magyar nyelv jobb megismerésére. Sohasem szabad elfelejtenünk, hogy a nyelvtanításunkkal (és néha fordításainkkal, irodalomelméleti munkánkkal) a magyar kultúra gyorsabb elterjedését szolgáljuk. S, P. J. A pozsonyi Pedagógiai Kutató Intézet magyar nemzetiségi csoportjának vezetője felszólalásában a csehszlovákiai magyar közoktatás szerkezetéről, a magyar irodalom és nyelv oktatásáról beszélt. — Hozzászólásában ön úgy fogalmazott, hogy a „magyar nyelvű iskolák Csehszlovákiában teljes komplexumot alkotnak”. — 1950—51-ben nyíltak meg az első iskolák, amelyekben minden tantárgyat magyarul oktatnak. Az iskolák száma az utóbbi években, évtizedben örvendetesen megszaporodott. Jelenleg már 339 általános iskolában, továbbá 18 gimnáziumban és 19 szakközépiskolában magyar az oktatás nyelve. Különböző egyetemeinken pedig körülbelül 2200 magyar hallgató tanul. A magyar iskolák számára Nyitrán és Pozsonyban képeznek ki évente mintegy húsz-huszonöt tanárt. Az utóbbi időben mi is nagy figyelmef*5zentelünk azoknak a tanároknak a felkészítésére, akik ugyan magyarul oktatnak, de nem magyart, hanem egyéb tárgyakat, például matematikát vagy fizikát. — Néhány megoldásra váró feladatot is megemlített. — Szeretnénk az eddiginél szélesebb körű kapcsolatokat kiépíteni elsősorban a magyarországi társintézményekkel. Ez megnövekedett feladataink ellátásában nagy segítséget jelent majd. Például a mi intézetünkben, amelynek feladatköre a magyarországi Országos Pedagógiai Intézetével azonos, a magyar anyanyelv és az irodalom oktatásának szakmai-módszertani feladatait mindössze négy munkatárs végzi. A magyarországi eredmények megismerése megkönnyítheti munkánkat. Pedagógusaink továbbképzésében is nagy segítséget jelent a kapcsolatok bővülése. A két ország oktatási minisztériumai közötti egyezmény alapján évente már mintegy ötven pedagógusunk vesz részt magyarországi továbbképzésen. p. i. A Védnökség ülésén: ifj. Bartók Béla. Mögötte: Ginter Károly, Nagy János, Ruffy Péter és Szentessy Ferenc • Sulyok Vince Norvégiában élő költő, műfordító. Oly sokszor használjuk a „híd” kifejezést a külföldön élő magyarokkal kapcsolatosan, arra célozva, hogy kultúránk közvetítői lehetnek idegen földrészeken, más országokban. Azt hiszem, az ön esetében ez a kifejezés, ez a fogalom abszolút értelemben helytálló, hiszen magyar műveket ültet át a messzi északi ^ kultúrába és viszont... — Távoli partokat átívelő, új híd ez. Olyan földeket köt össze, amelyek közi nem volt még sosem irodalmi kapcsolat. Első munkám egy Petőfi-válogatás volt, 1973-ban jelent meg. A kötethez írtam rövid életrajzot, hogy megismerjék a norvégok is, hogy milyen sokat jelent a magyarságnak Petőfi személye és forradalmi költészete. A norvég Nemzeti Kultúr Tanács ezer példányt megvásárolt a 39 verset tartalmazó Petőfi kötetből és azokat közkönyvtárakban helyezték el. A könyvhöz készítettem egy nemzetközi bibliográfiát is, hogy az érdeklődők tudják és főként lássák, hogy a ’48-as magyar forradalom költőjének munkáit ismerik szinte az egész világon. — Második vállalkozásként „korunk Petőfijének” Illyés Gyulának a verseiből válogattam. Negyven költeményt vettem fel az összeállításba, ezek egyhaimada Illyés fiatalkori, kevéssé ismert művei. Egy rövid tanulmányban mutattam rá arra, hogy a magyar költő elkötelezett költő, hogy a költészet történelmi társadalmi szeiepe Magyarországon más, mint a világban. Illyés szürrealizmusa nem volt idegen a norvégoknak, hiszen az ő költészetük eredendően formabontóbb, „szabadabb”, mint a mienk. A kritika nagyon magasra értékelte Illyés munkásságát, az egyik tekintélyes norvég irodalmi újság öles betűkkel Nobel-díjat követelt a magyar költőnek .. .! — Fordítottam Weöres Sándor és Pilinszky János költeményeiből, és terveztem egy kötetet a modern magyar líra képviselőivel, Babitstól Nagy Lászlóig. írtam egy tanulmányt is a magyar líra fejlődéséről, meglehetősen részletes bibliográfiával. • Azt hihetné az ember, hogy egy ilyen kis lélekszámú, távoli ország nyelvére fordítani nem túlságosan hálás feladat... — Sokan így gondolják, holott a norvég nyelvterület a skandináv nyelvterülettel egyenlő, hiszen a norvégok, dánok, svédek írnak, olvasnak egymás nyelvén. Ezért én inkább úgy gondolom, hogy ezzel a munkával sikerül ablakot nyitnunk a világ egyik, költészetünkre érzékeny és fogékony tájára. • Vannak-e fordítói gondjai? 14