Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-09-22 / 19. szám
A BÖLCSŐTŐL AZ ÖRÖKSÉGIG Europa egyik legmodernebb színháza, a győri Kisfaludy Színház Fotó: Fényes Tamás - MTI Az est fő programja: a televízió Fotó: MTI IP* ■p. JÉ mJ>Jk »J . L-'-v' 13* Alighanem minden kornak megvan a szórakozási divatja, így korunkban bizonyára a televízió a legnépszerűbb. Pszichológusok elemezték, a nézőszám vizsgálatok kimutatták, hogy a tévé mennyire — sokszor károsan — leköti a figyelmet, hogy a leg jelentéktelenebb, legperiférikusabb témájú filmeket is többen nézik, mint a moziban egy jelentős művet. Sokszor meghúzták már a vészharangot: a televízió, mely a közművelődés, az oktatás egyik legfőbb eszköze lehetne, nehezen talál rá erre a funkciójára, ellenben rabjává teszi nézőjét. Minden műsorpercet tartalmas, magvas előadásokkal kitölteni persze nem lehet, ezért talán beválik az a megoldás, amellyel a Magyar Televízió kísérletezik. Tudniillik hétköznap a második programban vetítik az igényesebb produkciókat, a társadalomtudományi és közgazdasági stúdióbeszélgetéseket. Az egész országban jól fogható egyes programon pedig közönségigényt elégítenek ki: azaz krimi, operett, könynvűzene, néhány közérdekű riportműsor és minden este egyegy film, vagy tévéjáték. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezeknek a műsoroknak a színvonala alacsonyabb, hanem a műsorok szerkezete más. Bár az ellenkezői eként szokták emlegetni, most mégis mondhatjuk, hogy a televízió legnagyobb vetélytársa a mozi. A sikerfilmeket egy-két éven belül bizonyára nem sugározza a televízió, mert mindkét intézmény eltérő filmvásárlási tematikával dolgozik. Budapest télen-nyáron működő 76 mozija évente 100— 103 ezer előadást tart. A látogatók száma csaknem húszmillió, tehát évente a budapestiek 9,65-ször váltanak jegyet a moziba. A fővárosban 1970 óta két új filmszínház épült, egy pedig művelődési házban létesült. A férőhelyek száma 38 625. És még egy jellemző adat: a mozik kihasználtsága 38,7 százalék! A szakértők szerint ennyi mozival, illetve férőhellyel ki lehetne elégíteni a fővárosiak „moziszükségletét”, ha változtatni lehetne a területi elosztáson, a megváltozott település-szerkezetnek megfelelően. Sok kültelki mozgó van, a lakótelepek nagy részén pedig nincs vetítésre alkalmas terem, holott a statisztika szerint hét mozit éppen az építések miatt kellett lebontani. Vidéken jobb a helyzet. Az elmúlt harminc év alatt ugyanis több száz művelődési ház létesült vetítőtermekkel, és viszonylag korszerű technikai berendezéssel. így tehát napjainkban (természetesen nem mindenütt!) vidéken sokkal kulturáltabb a mozihálózat, mint Budapesten. Mégis, recsegő, nyikorgó székeivel, rossz hangosító berendezéseivel a mozi napjainkban is az egyik legjelentősebb tömegszórakoztató eszköz. Kultúráról lévén szó, tudjuk, nem sokai számít egy-egy statisztikai adat, sokkalta inkább, ami mögötte húzódik: a valós tartalom. Mégis hadd álljon itt: az ország 34 állandó színházában több mint 12 ezer előadást tartanak évente! És aki ismeri a hazai színházi életet, tudhatja, milyen nehéz jegyhez jutni, sokszor még a 14 vidéki színházban is. Most meg legkivált, hogy felbomlóban van a bérletrendszer (pontosabban, kevesebb férőhelyet köthetnek le előre a közönségszervezők), egy-egy színház pénztára előtt sorok kígyóznak. A nyári évadzárás egyik kellemes meglepetése az utóbbi esztendőkben, hogy a fővárosi színházakban bemutatkoznak a vidéki társulatok, legsikeresebb darabjaikkal. A komoly zene kedvelői hátrányosabb helyzetben érezhetik magukat, hiszen hamarosan teljes felújításra szorul az Állami Operaház, javítgatják az Erkc4 Színházat, és bizony szűk már a Zeneakadémia hangversenyterme is. A szegedi operát már be is zárták, a művészek helyét az építőmesterek foglalták el. A budapesti Vigadó építési munkái pedig igencsak lassacskán haladnak. 10
