Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-09-08 / 18. szám

Lakai kezében

A labdarúgó szövetség szakmai vezetésében történt változásokról röviden már beszámoltunk. A szövetség tavaly decemberben Szepesi Györgynek, a népszerű rádióriporternek a vezetésével megalakult elnöksége a bajnoki idény végeztével új szakvezetőket nevezett ki. Lakat Károly dr., az olimpiai válogatott edzője lett a szövetségi kapitány. Szusza Ferenc, az egykori 24-szeres válogatott újpesti labdarúgó az Atletico Madrid edzői kispadját hagyta ott a válogatottak technikai vezetői tisztségéért. Dalnoki Jenő, a Ferencváros egykori hátvédje és későbbi edzője az ifjúsági labdarúgást irányítja. Az eddigi kapitány. Kovács Ferenc, szakfelügyelőként tevékenykedik, Rákosi Gyula, az ifjúsági kapitány pedig Dalnoki egítőtársaként a legfiatalabb labdarúgókkal foglalkozik.

— Ez most gratuláció vagy részvétnyilvánítás? — tréfálkozott Lakat Károly, a tőle megszokott iróniával, amikor köszöntöttük. Legutóbb fél évvel ezelőtt, az olimpiai csapat élére történt visszatérése után. a Nemzeti Sörözőben találkoztunk. Most a szövetség Népköztársaság úti irodáinak egyikében randevúztunk. Az ajtón réztábla: ,,Szövetségi kapitány” ... A kis Lakat, ahogyan a Fradisták három-négy évtizede szólították az alacsony termetű fedezetet, bizony nehezen lépte át ezt a küszöböt. Már a hatvanas évek végén, amikor előbb Tokióban, majd Mexikóvárosban kétszer egymás után olimpiai bajnokságra vezette a magyar válogatottat, a szövetségi kapitányi poszt várományosai közé emlegették. Jogosan, hiszen a válogatott mellett a Ferencvárosnál is bebizonyította szakmai, nevelői képességeit. Szepesi György javaslatára most Lakat Károlynak szavaztak bizalmat. Terveit, elképzeléseit, amelyekről éjszakába nyúló baráti beszélgetések során annyit és oly lelkesen magyarázott, most maga valósíthatja meg. Csak azért bosszankodik olykor, mert egészsége érdekében orvosai szigorú diétára fogták, s immár hónapok óta csak gyümölcslevekkel és színtelen szódával csillapíthatja szomját. „De kérdezz akármilyen bolondságot, megpróbálok okosan válaszolni” — mondta, mint mindig megannyi beszélgetésünk kezdetén. Majd — talán életében első alkalommal — sürgetett: „de kezdjük, kevés az időm”. Hiába, a kapitányoknak mindenütt sok a gondja, tennivalója, hát még a magyar kapitánynak . . .

— Mi az első számú, s legfontosabb feladat? — kérdeztük bevezetésként.

— Az, hogy a magyar labdarúgást körülvevő, és már a játékosokra, edzőkre, vezetőkre átragadt fagyos hangulatot valahogy feloldjuk. Ennek természetesen első és legfontosabb feltétele a közönség bizalmának visszaszerzése. Ezt pedig csak jó bajnoksággal. sikeres nemzetközi szerepléssel érhetjük el.

— Üjra hallottunk olyan véleményeket is, hogy mindent elölről kellene kezdeni.

— Ez túlzás, amit egyszerűen nem engedhetünk meg magunknak. A magyar labdarúgás nem vonulhat vissza, még rövid időre

a marcaliból

FOTO: ZÁHONYI IVAN

Lakot Károly dr., az új szövetségi kapitány

sem a nemzetközi porondról. Különben is állítom hogy a mai, egyébként különösebb klasszisok nélküli gárdával is előbbre lehetne jutni, ha megfelelő vezetési módszereket alkalmazunk, lélektani ráhatásokkal megpróbáljuk elérni, hogy a játékosok teljes erőbedobással küzdve, tudásuk maximumát nyújtsák az egyes mérkőzéseken. Amint ez például a magyar olimpiai csapat legutóbbi. Diósgyőrben játszott mérkőzésén, a románok legyőzése alkalmával történt. Ettől függetlenül kettős tervet kell a lehető legjobban kidolgozni és következetesen megvalósítani. Egyrészt a jelenlegi gárdával a lehető legjobban szerepelni, másrészt tudatosan, az eddiginél lényegesen jobban, szervezettebb utánpótlás-neveléssel a jövőt építeni.

— Beszélne kicsit részletesebben elképzeléseiről ?

— Részletekről korai volna nyilatkoznom, hiszen a kinevezés váratlanul ért. Még csak a tervek összeállításánál tartunk. Annyit azonban máris elmondhatok, hogy a válogatott jelenleg folyó europa-oajnoki selejtezőkön gyakorlatilag esélytelen a továbbjutásra. Papíron ugyan, ha a görögökkel idegenben, majd a finnekkel otthon a szovjet válogatott egyaránt döntetlenre végez, majd mi hét góllal legyőzzük Debrecenben a finneket. akkor . . . De erre nem számíthatunk. Az olimpiai selejtezőn viszont a románok említett kiverésével sikerrel vettük az első akadályt, most ősztől a lengyel és a csehszlovák csapattal csatázunk a továbbjutásért. Az esélyek nagyjából egyenlőek, nagyon sok függ a játékosok lélektani felkészítésétől. A korábbiakhoz hasonlóan változatlanul optimista vagyok. Ügy érzem, hogy ez az olimpiai csapat alkothatja majd a következő világbajnoki selejtezőkön szereplő válogatott gerincét. Ennek az új együttesnek a kialakítását nagymértékben segítheti távol-keleti túránk. Már végleges, hogy január 18-án tizenkét mérkőzésből álló, hathetes túrára utazunk. Japánban, Bangkokban és Indonéziában vívott mérkőzések után hatszor lépünk pályára Ausztráliában. A nemzetközi futballvilágban kialakult gyakorlat szerint kétévenként a világ, illetve az Európa-bajnokságon vizsgázhatnak a csapatok. A jövő évi Európa-bajnokság lehetőségét sajnos elszalasztottuk, de 1982-ben, a Spanyolországban sorra kerülő világbajnokságon remélem sikerül magasabb osztályba lépnünk.

Szó esett még öregekről és fiatalokról: „Csak jó vagy rossz játékosok léteznek. Ha jól emlékszem. Bíró Sanyi harminchat éves születésnapján a mezőny legjobbja volt egy jugoszlávok elleni válogatott mérkőzésen.”

A játékosoknak nyújtott juttatásokról: ..Vezetni csak határozottan, következetesen, szubjektivizmus nélkül lehet. Elődeimmel ellentétben. nem a játékosoknak tett ígéretekkel. hanem követelésekkel kezdem a munkámat.”

Az egyesületekkel való kapcsolatról: „Az élvonalban dolgozó edzők döntő többsége játékosom, vagy az edzői tanfolyamon tanítványom volt. Nem akarok kapitányosdit játszani utasításokkal, a felelősség áthárításával. Edző szeretnék maradni s munkámhoz támogatást, segítséget kérek, mert egyedül semmire sem megyek ...” Bemutatkozásként talán ennyi is elég. A jövőről, az utánpótlás tervszerűbb neveléséről és foglalkoztatásáról majd egyszer, legközelebb." VAD DEZSŐ

RÖVIDEN

SPORTKIÁLLÍTÁS

Sydneyben, a St. George Budapest Soccer Club helyiségeiben — amint erről már beszámoltunk — magyar sportkiállítást rendeztek. A kiállított 250 fénykép, 300 sportbélyeg és további íélszáz tárgyi emlék, köztük Hajós Alfréd 1896-ban nyert első olimpiai aranyérme a túlsó féltekén is sok látogatót vonzott. A kiállításnak a televízióban, a rádió magyar adásában, a helyi lapokban is kedvező visszhangja volt. Bakonyi Károly, a budapesb sportmúzeum igazgatója a Magyar—Ausztrál Társaság baráti vacsoráján előadást tartott a magyar sportról. A sportkiállítást a kint tlők kérésére Melbourne-ben. a vívó-világbajnokság idején, majd Canberrában, a fővárosban is bemutatták.

A Magyarok Világszövetsége levelezési sakkversenyének állása

I. csoport: befejezetlen játszmák száma: 21.

II. csoport: befejezetlen játszmák száma: 20.

III. csoport: Majerszky Ferdinand (Német Szövetségi Köztársaság)—Frigyes László (Svédország) 1:0.

Ä csoport állása: 1. Majerszky Ferdinánd 1 pont és 5 függő játszma, 2—6. Czira Ferenc, Bóka Zoltán, Radácsy Károly, Váncsa Jenő. Jose Pavlovits 0—0 pont és 6—6 függő játszma. 7. Frigyes László 0 pont és 5 függő játszma. Befejezetlen játszimák száma: 20.

IV. csoport: befejezetlen játszmák száma: 15.

V. csoport: befejezetlen játszmák száma: 21.

Kérjük a versenyzőket, hogy a játszma befejezésekor a játszma leírásával együtt az ellenfél játszmát feladó vagy döntetlent ajánló lapját ' is küldjék meg a versenyvezetőnek.

Majerszky Ferdinánd—Frigves László

1. d4 Hf6 2. c4 e6 3. Hf3 d5 4. Hc3 Fe7 5. Fg5 0—0 6. e3 h6 7. Fh4 b6 8. cxd 9. Fd3 Fb7

10. 0—0 Hbd7, 11. Bel a5 12. Fg3 c6, 13. e4 dxe 14. Hxe4 Hxe4 15. Fxe4 Bc8 16. He5 Hxe5 17. Fxe5 Fd6 18. Vg4 Fxe5 19. dxe Vd4 20. Fh7+ és sötét feladta. A korai vereséghez nyilvánvalóan a vezér elnézése járult hozzá.

31