Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-09-08 / 18. szám
'v ié ' * ? ’ jríK , Romkonzerválás Cseszneken Festői hegyek között kanyarog a Bakonyban Zirc és Győr között az autóút. Alig 42 kilométerre Zirctől várrom tűnik elém, a cseszneki vár. A vár korai története összefügg IV. Béla tatárjárás utáni várépítési felhívásával, amelynek nyomán a Bakony keleti részét birtokló Csák nemzetség építette az első sasfészket a cseszneki várhegyre. A hatalmas Csákok, akiknek birtokai országot jelentettek az országban, pénzt verettek, saját hadseregük volt, az egész Bakony-videket uralmuk alatt tartották a fellegvárból. A XIV. században az Anjou királyok, Róbert Károly és Nagy Lajos megtörték a kiskirályok uralmát, a vár királyi birtokba került, és csupán a XIV. század végén kapta ajándékba a Garai család, amelynek legjelentősebb személyisége Garai Miklós nádor nagyobb építkezéssel átalakította a várat, ő építette a keleti bástyatornyot és a belső várat körülvevő katonailag erősségnek számító külső falakat. A Garai család után a Szapolyaiak birtokába került a vár, történeti feljegyzések szerint hosszabb ideig tartózkodott a vár falai között Szapolyai János király is. A török megszállás alatti időkben Csesznek a Győrhöz tartozó királyi főkapitányság végvára lett, bevehetetlen erődítményként tartották számon a törökök többször megostromolták, de sikertelenül távoztak falai alól. A XVII. század közepén a vár az Esterházyak birtokába került, akik teljesen átépítették Cseszneket. A korai barokk stílusnak megfelelő nagyúri várkastélyt alakítottak ki, ekkor épült a külső kapu előtti barokk óratorony, romjai ma mintegy kilátóként tekintenek Csesznek falura, és a kirándulók majd mindegyike készít egy-két fotót romos ablakából. Csesznek egyike volt azoknak a ritka magyar várkastélyoknak, amelyek a Rákócziszabadságharc bukása után is épen maradtak, mivel birtokosaik, az Esterházyak, hűek maradtak a Habsburg császárhoz, ezért Lipót híres robbantási parancsa, amellyel az egész magyar várrendszert teljesen elpusztította, elkerülte Cseszneket. De földrengés és tűzvész a XIX. század elején elpuszította, és másfél évszázada már a maihoz hasonló várrom áll a cseszneki dombon. A festői szépségű kirándulóhelyet most az Országos Műemléki Felügyelőség Székesfehérvári Építésvezetősége vette kezelésbe, és mivel a vár teljes rekonstrukciója szinte lehetetlen, a romjaiban is lenyűgöző hatású építmény métervastag falait konzerválják, hogy megóvják az idő, a széljárás, a hó és fagy további pusztításától. A nagyarányú karbantartási és konzerválási munkákra évente majd egymillió forintot költenek, és tervek szerint 1985-re helyreállítva, a kirándulók által könynyen és biztonságosan megközelíthetően nyitják meg a Bakony festői szépségű, évszázados műemlékét. Kép és szöveg: FÉNYES TAMÁS 11
