Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-08-25 / 17. szám

Wimbledoni találkozások Június utolsó és július első hetében ebben az esztendőben is Wimbledonban, az All England Club csodálatos környezetében ta­lálkoztak a világ legjobb teniszezői. A nem­hivatalos világbajnokságnak tekintett tenisz­fesztiválon megdőlt minden korábbi nézőre­kord: a két héten át csaknem három és fél százezer néző élvezte a remek teniszcsatákat. Az első héten naponta harmincöt-negyven­­ezer teniszkedvelő foglalt helyet a lelátókkal övezett nagy és kis centeren, hullámzott a sétányokkal elkerített pályák körül. Ilyen nagy tömegben csak egy-egy hazai játékos mérkőzésén lehet ismerősökkel, barátokkal randevúzni. így történt ez már az első na­pon, amikor bajnokunk, Taróczy Balázs a 7-es pályán játszott az amerikai Crawford ellen. A magyarok az egyik sarokban gyüle­keztek. Gazdag Gézát, az egykori dunántúli baj­nokot már messziről felfedeztük. No nem csupán azért, mert az elmúlt években sűrűn találkoztunk, hanem mert bizony haja az idő gyors múlásáról árulkodva már teljesen megőszült. Az örökké nyugtalan, de mindig kiváló szervező most amerikai állampolgár létére Londonban él, a város szívében, a Shepherds Bush közelében levő kihaszná­latlan kiállítási csarnokban rendezte be a Vanderbilt Clubot. Három, kora reggeltől csaknem éjfélig állandóan foglalt fedett pá­lyája mellett további három vár megnyi­tásra. S ősszel már az egyik Grand Prix vi­adal selejtezőit is itt rendezik, de a wimble­doni csillagok a svéd Borggal az élen máris itt tréningeznek az esős délelőttökön. Wemer Pál, a kis csoport következő szúr- . kólója sem szorul bemutatásra. Az MTK egykori lelkes teniszezője immár évtizedek óta él Londonban. A közelmúltban figye­lemre méltó kezdeményezésével került a kö­zéppontba. — „Az öregfiúk, a 45 éven felü­liek körében is egyre népszerűbb a tenisz, s a meglevő sok verseny mellett kupa kiírá­sát javasoltam a 65 éven felüli játékosokból álló csapatok részére. Az ötlet az angol és a nemzetközi szövetségnek egyaránt tetszett, de a szervezést és a lebonyolítást rögtön rám bízták. így versenyrendező lettem, s az első alkalommal lebonyolított viadalon közel húsz csapat indult a Britannia Kupáért” — újságolta Pali bácsi, az angol együttes kapi­tánya. A harmadik, a kis Endrei, azaz End­rei II. György nevét eddig elsősorban mint kiváló jégkorongozóét ismertük. A BKE csa­patában annak idején több bajnokság ré­szese volt, de az újpestiek teniszszakosztá­lyában is jeleskedett. Több. mint három év­tizede vetődött Ausztráliába, a fehér sport hazájába, s természetesen a tenisszel próbál­kozott. Első külföldiként szerezte meg az ausztrál teniszedzői diplomát: Harry Hop­­man, a Davis Kupa csapat világhírű kapi­tánya vizsgáztatta Melboume-ben. Szaktu­dását jelenleg Koblenzben kamatoztatja, a helyi klub vezető edzője. Üjabb hazalátoga­tása alkalmával szakmai előadásra, minta­edzésre és tapasztalatcserére készül. A második héten a nagy bajnokok játékát, az egykori világhírű teniszezőket figyeltük. A sokszoros wimbledoni bajnokok között Gene Mako is színre, azaz a zöld gyepsző­nyegre lépett. A felejthetetlen Don Budge társaként 1937-ben és 1938-ban párosban első helyen végzett teniszező magyar szár­mazású. Az ismerkedés másnapján a sajtóköz­pontban angolul kérdeztük: „Ért még vala­mit anyanyelvén?” A kék szemű, nyílt te­kintetű sportember csaknem hibátlan kiej­téssel, magyarul folytatta: — „Természete­sen, miért ne?”... Majd hozzátette: — „Pe­dig a szüleim az első világháború után, ke­reken hatvan éve vándoroltak ki, amikor én háromesztendős voltam, s azóta csak egy­szer, az 1938 nyarán rendezett bemutatón jártam odahaza.” Ezek után már magyarul folytattuk a beszélgetést. Csak egy-egy elfe­lejtett szót magyarázott angolul, s különö­sebb kérdezés nélkül sorolta életének, pá­lyafutásának egyes emlékezetes állomásait. Édesanyjával és festőművész édesapjával Dél-Amerikában eltöltött néhány év után Los Angelesben telepedett le. Makó Géza, azaz már Gene Mako az Egyesült Államok­ban kezdte az iskolát. Nem volt olyan sport, amit ki ne próbált volna. Tizenkét éves ko­rában teniszezni is megtanult. Donald Budge, ifjúkori jó barátja, játszótársa, később az akkori idők legjobb teniszezője lett. A pá­rosban végig méltó társa maradt. Ketten mindent megnyertek, amit csak lehetett, a Davis Kupa kihívásos döntőjében sem ta­láltak legyőzőre. Azután, amikor 1938 végén Budge profiszerződést írt alá, Makó makacs vállsérülése miatt abbahagyta a versenyzést. Sokoldalú fiatalember lévén, egy nagy dzsesszzenekar dobosaként kereste kenyerét, majd a háborúban a flottánál szolgált. Ké­sőbb üzletekkel próbálkozott, s jelenleg te­niszpályák építésével foglalkozik, s szenve­délyes műgyűjtő. Vállsérülését leszámítva soha életében nem volt beteg, fiatalos moz­gását tekintve akár tíz évet is nyugodtan le­tagadhatna életkorából. „Boldog, megelégedett ember vagyok — summázta mondandóját beszélgetésünk vé­gén. — Magyarnak születtem, s ezt sohasem felejtem el, de az Egyesült Államokban nőt­tem fel, s az amerikai színekben elért sike­reim nyomán második hazámban mindenhol ismernek, szeretnek, megbecsülnek. A sport, a tenisz csak szórakozást jelentett számomra. Sok minden más is érdekel. Ami pedig a te­niszt illeti, lehet, hogy Kaliforniában élő unokaöcsém, a 16 éves Makó Péter szemé­lyében, aki tavaly otthon is versenyzett, még jelentkezik családunk!” VAD DEZSŐ A Londonban élő Wemer Pál, ai MTK egykori teniszezője, a Britannia Kupa megalapitója Röviden Szívós István dr. (képünkön — fotó: Zá­honyi Iván) az olimpiai, világ- és Európa­­bajnok magyar vízilabdacsapat 31 esztendős kapitánya ritka jubileumhoz érkezett: az Egerben rendezett nemzetközi tornán há­romszázadik alkalommal szerepelt a váloga­tottban. A jubileum nem a legjobban sike­rült, hiszen a torna a jugoszlávok győzelmé­vel végződött. A 203 cm magas fogorvos­sportember jubileumára talán édesapja volt a legbüszkébb, aki annak idején három olim­pián dobta a gólokat, és Helsinkiben, vala­mint Melbourne-ben játszott az olimpiai baj­nok magyar csapatban. Elkészült a labdarúgók őszi idényének me­netrendje. A bajnokság augusztus 25-én kez­dődik, és három hétközi fordulóval tar­kítva december 15-ig tart. Az olimpiai együttes a lengyelekkel folytatja a selejte­zőket, a válogatott pedig az október 17-i fin­nek elleni Európa-bajnoki selejtező előtt szeptember 12-én a csehszlovákokat fogadja.

Next

/
Thumbnails
Contents