Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-08-25 / 17. szám
Magyar népdalt magyarul éneklő svéd iskolások — nem mindennapi látvány. „Virhágékhnál égh a vilägh, shütikh märh a rhántottbékáth” ... Helsingborgból érkezett huszonkét svéd gyerek fújja a dalt a budapesti Kodály Zoltán Zenei Általános Iskola egyik osztályában, amelynek tanulói nagy tapssal jutalmazzák a produkciót. Történt mindez a svéd gyerekek egyhetes magyarországi tanulmányútjának ötödik napján. Svédországban is divat, hogy minden osztály, még az iskola befejezése előtt egy nagy, közös utat tesz. ők Magyarország mellett döntöttek. Ebben persze szerepet játszott, hogy több szülő is magyar származású, s ők vállalták az út megszervezését. Ehhez, mint elmesélték, nagy segítséget kaptak a Magyarok Világszövetsége mellett működő IBUSZ- irodától. I* A Magyar Hírek idei 10. számában hírt adtunk róla, hogy a Pécsi Balett Bécsben közreműködött Róbert Stolz Frühjahrsparade című nagyoperettjének előadásán. Levelet kaptunk ifj. Echerer Mercedestől, aki az együttes bécsi tartózkodása idején tolmács volt. Mint írja, nagyon összebarátkozott a magyar balettművészekkel, és csodálta páratlan munkabírásukat, tehetségüket. Mellékelten közöljük Victor Mory felvételét a pécsi balett vendégfellépéséről. Brüsszelből érkezett a B. M. K. E. Híradó legújabb száma. A Belgiumi Magyarok Kulturális Egyesületének tájékoztatója elsősorban irodalmi jellegű. Megemlékezik Radnóti Miklós és Móricz Zsigmond születésének évfordulójáról, a Tubize-i magyar tánccsoport ötéves fennállásáról, s közli József Attila, Szabó Lőrinc és Molnár Ferenc írását, valamint Dedinszky Erika versét. A Kölcsey Ferenc Reálgimnáziumban 1929-ben érettségizett VlII b, osztály tanárai és diákjai folyó év szeptember 15-én iskolájukban 50 éves évfordulójukat ünnepük. Jelentkezést kér és részletes tájékoztatást ad Scheiber Endre 1075 Budapest, Wesselényi u. 24. Telefon: 424-449. * Értékes ajándékkal gyarapodott a nagycenki emlékmúzeum. Paul Anxionnaz francia olvasónk felesége: Szilly-Stein Mariettacsaládjában őrzött egy cifraszűrt, amely Széchenyi Ödöné, a „török pasáé” volt. (Széchenyi Ödön sokáig Konstantinápolyban élt, ő szervezte meg az ottani városi tűzoltóságot is.) A művészien hímzett cifraszűrről Geszti Anna készített felvételt. * * Kürthy Hanna, lapunk külső munkatársa és Jean-Fran^ois Pellet párizsi közgazdász július 14-én házasságot kötöttek a máriaremetei kegytemplomban. A fiatalok Franciaországban ismerkedtek meg, ahol Kürthy Hanna a Cziffra-alapítvány ösztöndíjasaként több hónapot töltött el. Az ifjú párnak sok boldogságot kívánunk FOTO: GABOR VIKTOR SCHANNEN MIKLÓS (1935. november 2-án született Lúgoson, anyja neve Gsémann Margit), 1956- ban külföldre ment, Angliában telepedett le. Keresi édesanyja Késmárki Béláné Budapestről, mert 1958 óta semmit sem tud fiáról. LAKI ISTVÁN (Hódmezővásárhelyen született, 1952. február 12-én, anyja neve Baranyi Ida), 1974 augusztusában távozott külföldre. Egy ideig Ausztriában élt, majd kivándorolt az USÁ- ba (New York). Utoljára 1978 augusztusában írt, azóta semmi hír sincs róla. Keresi édesapja Hódmezővásárhelyről. LEISTER GEGEDI-t keresi édesanyja Budapestről. A keresett 1941. október 31-én született Újpesten, anyja neve őri Anna. 1956-ban távozott külföldre, az USA-ban (Eilmore, Calif) telepedett le. Utoljára 1975-ben írt. édesanyjának, aki azóta semmit sem tud fiáról. KÁLMÁN MIRJAM-ot keresi testvére Greiszman Istvánné Budapestről. A keresett Budapesten született, anyja neve Ferber Jozefa. 1945'óta él külföldön, letelepedési helye: Izrael. 1969 óta nem adott hírt magáról. GAISZ JÁNOS (Nágocson született 1890 körül, anyja neve Burghart Terézia). 1905 táján vándorolt ki az USÁ-ba, New Yorkban telepedett le. Keresi sógornője, özv. Geisz Józsefné (Budapestről. Kapcsolatuk a háború utáni években szakadt meg, a keresettnek volt egy fiúgyermeke (1918-ban született), akivel ugyancsak szívesen venné fel a kapcsolatot a kerestető. STEINGART ANDRÁS (1889-ben Gyarmaton született, anyja neve Kaszalik Erzsébet), 1923— 25-ben vándorolt ki Kanadába. Utolsó ismert lakhelye Abbotsford (BC Kanada) volt 1970 óta nem ad hírt magáról. Keresi unokahúga, özv. Rasek Vincéné, aki nemcsak nagybátyját, hanem annak kint élő hozzátartozóit is keresi. KNÓDEL TERÉZ, asszonyneve: MANDEL (Hartán született, 1921-ben, anyja neve: Kurcz Margit), 1944 óta él külföldön. Kezdetben Ausztriában élt, majd 1950-ben az Egyesült Államokba vagy Kanadába vándorolt ki. 1967-ben hazalátogatott Hartára. Fivére keresi Budapestről. ZAKARIÁS SÁNDOR (Budapest, 1930. november 10., anvia neve: Kolb Angéla) és BOTFALUSI ISTVÁN (Makón született, 1930. október 6-án, anyja neve: Somogyi Jolán), 1944, míg SZÜLŐ GÉZA (Budapesten született, 1930. január 1-én, anyja neve Nagy Margit). 1956 óta él külföldön. Mindhárman a budai Ciszter gimnázium hallgatói voltak, 1941—49 között. Érettségi találkozójuk megszervezése érdekében keresi őket a volt osztálytársak megbízásából Szentiványi Tibor Budapestről. MÉSZÁROS JÓZSEF (született 1924-ben a jugoszláviai Moll községben, anyja neve: Boka Ilona) kivándorolt Kanadába. Keresi nővére Teréz, aki jelenleg Svájcban él. A keresett első levelét 1952-ben, míg az utolsót 1957-ben küldte. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársaikat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H—1905. 22
