Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-16 / 12. szám

Elnézést kell kémem a kedves olvasótól, hogy mindahhoz, amiről az el­következőkben írni fo­gok, előbb össze kell ke­resgélnem a szavakat. Nem nyel­vészeti tudálékosság vezet ebben — egyszerűen még nincsenek ál­talánosan ismert magyar kifeje­zések mindarra a tevékenységre, ami egy áru gyártása és eladása között okvetlenül szükséges. Nyelvünkbe, tehát a köztudat­ba, még nem kapott teljes jogú belépőt a „marketing”, a „public relations” és néhány társa. Szü­lettek már olyan csodabogarak, mint például a „rétegorientált célirányítottságú reklámtevé­kenység”, de azt hiszem, ettől még egy számítógép egységei is kiégnének. Marad tehát az, hogy — kissé ügyetlenül és pontatla­nul — piacmunkának, piackuta­tásnak és üzleti kapcsolattartás­nak nevezzük azt a törekvést, hogy egy gyár az áru elkészítésé­nek. sőt, már tervezésének pil­lanatában számot vethessen jö­vendő vevőkörével. Minderre a nyelvészeti kontár­kodásra nem egyedül kényszerül­tem. Ülünk a győri Graboplast gyár árubemutató termében Ba­lázs Jánosnéval, a gyár Marke­ting (!) főosztályvezetőjével — és percenként azon kapjuk magun­kat, hogy keresgéljük a pontos magyar kifejezést. Körülöttünk afféle minikiállí­tás. Mint egy múzeumi tárló­ban, sorakoznak a műbőr cipők, táskák, ruhák és kabátok. Fény­képek mutatják az erősebb mű­anyagból készült felfújható sá­tortetős uszodákat, sportcsarno­kokat. A falakat lemosható mű­tapéta fedi, a kényelmes fotelek textilt utánzó műtextilből készül­tek. A sarokban szép kékesre pá­colt könyvszekrény áll — csak a simogatásra derül ki, hogy fát utánzó műbőr borítja. Néhány ki-Ahol húzható tárlóban minták sora­koznak az itt gyártott műbőrök­ből, műtapétákból. Ebben a környezetben azután valódi gondokról és eredmények­ről beszélgethetünk. Arról pél­dául, hogy a Graboplast gyár nemsokára hetvenöt esztendős lesz. 1905-ben rakták le a Graab M. és Fiai Rt. alapjait, s azóta meglehetősen hullámzó képet mutat a gyár története. Igazi fellendülését a hatvanas évek végének köszönhette. Ak­korra derült ki ugyanis, hogy a műanyagok immár nem pótlé­kok, hanem sokszor az eredeti­vel egyenlő értékű — vagy néha még célszerűbb — versenytársak. Érdemes tehát költeni, tervezni, beruházni a műbőrgyártás fej­lesztése érdekében. Az első nagyobb lökést a Fiat­cég adta. Az ötvenes évek végé­nek autógyártási fellendülése,

Next

/
Thumbnails
Contents