Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-19 / 10. szám
feXS? NÉGY ÓRA VOLT Térdük összeért az eszpresszó kis asztala alatt, szemükben izgalom és érdeklődés csillogott, ahogy egymásra tekintettek. — Borzasztó, mennyire repül az idő, amikor együtt vagyunk. Soha nem tudjuk kibeszélni magunkat — mondta Ilonka. — Jó lenne, ha egyszer megállna az idő ilyenkor — felelte Pista. Ekkor éppen négy óra volt. — Tíz perc múlva el kell mennem — sóhajtott a lány. — Addig elmesélem, mit fogunk csinálni, ha összegyűlik a pénz. Gyorsan beszélt. Kezük öszszefonódott, arcuk sugárzott, térdük szorosabban nyomódott egymáshoz. Mindenről elfeledkeztek, csak amikor Pista befejezte az utolsó mondatot, akkor kiáltott fel Ilonka. — Jaj, nekem négy óra tíz perckor el kell mennem. Ijedten az órájára nézett. Négy óra volt. — Megállt az órám — mondta. — Magánál mennyi az idő? — Négy óra. — De megijedtem! Akkor még van tíz percünk. Most a lány beszélt. Ö is elmondta a terveit, hosszasan, élvezve az ábrándozás örömét. A fiú áhítattal hallgatta. Körülöttük elnémult a világ. Ismét Ilonka eszmélt fel. — Hű, de elbeszélgettük az időt — kiáltott és az órájára nézett. Aztán értetlen arcot vágott. Négy óra volt. — Mondom, hogy megállt az órám! — Nem. — felelte Pista. — Nálam is négy óra van. Megállt az idő. Négy óra volt. Boldogok voltak. A fiú mesélt, a lány hallgatta. Aztán felcserélődtek á szerepek. Folyt a szó. Térdük érintése villanyozott, tenyerükön egymás vérének száguldását érezték. Pista elmesélte egész életének történetét. Részletesen, még olyan apró mozzanatokat is, hogy egyszer gyerekkorában lekvárt akart lopni, de az üveg olyan magasan volt, hogy csak az ujjai hegyével érte el, nem bírta jól megmarkolni, kicsúszott a kezéből és széttört a fején. Négy óra volt. Tanulmányairól, katonaéveiről, olvasmányairól beszélt, majd elmondta apja életének történetét. Ilonka nemkülönben. Hiszen most az egyszer alkalom nyílt rá. Négy óra volt. A fiú gyermekszerelmeit mesélte, filmeket, színdarabokat, amiket látott, majd az anyja élettörténetét mondta el, családi körülményeit, mikor, hol született, férjezett-e, családi és utónevét, leánykori nevét, állandó bejelentett lakását, személyazonossági igazolványának számát. Négy óra volt. Most végre elmesélhette, hogy a nagyapja tüzérőrmester volt 48-ban. a dédnagyapját és anyját nem ismerte, a szomszédok rendes emberek, a munkatársai szeretik, a bérmakörösztanyja még nyolcéves korában kivándorolt az Északi-sarkra, legjobban a rántott csirkét szereti. és a naplementét a Balaton partján, de nagyon ió (kalóriája van a dorogi barna szénnek is. Négy óra volt. A székek nem voltak valami kényelmesek és mindketten igyekeztek észrevétlenül lejjebb csúszni, miközben lábujjaikat mozgatták a cipőben, hogy a vérkeringés meginduljon. A társalgás egy pillanatra megakadt és Ilonka lopva a csuklójára pillantott. Négy óra volt. Kis szünet után az időjárásról beszéltek még, hogy itt az ősz, milyen hideg van, de télen még hidegebb lesz, de jön a nyár és akkor meleg lesz megint, de akkor aztán újra tél következik és ismét hideg lesz egész nyárig, amikor végre megérkezik a meleg idő. Elhallgattak. Pista kinyújtotta oldalt a lábát, mert megmacskásodott. Négy óra volt. A lány elfojtott egy ásítást. — Ne haragudjon, Pista, nekem el kell mennem. Az mégsem lehet, hogy nem múlik az idő! Igaz? — Persze! Az mégsem lehet! — Még ha úgy lenne, sem ülhetnénk itt a végtelenségig! — Nem ülhetnénk! Felálltak. Pista felsegítette a lányt a sarkon a villamosra. Azután megropogtatta elgémberedett tagjait. Nagyon örült, hogy mozoghat. Hirtelen eszébe jutott, hogy nem beszélték meg, hol és Imikor találkoznak legközelebb. Aztán legyintett és megnézte az óráját. Négy óra múlt öt perccel. Hála istennek! Ismét halad az idő . .. KÉKVÖLGYI VILMOS " 'l HATHA VALAKI NEM ISMERI... Párizsból érkezett. — Szeretsz, Annie? — Halálosan, Louis! Örökké imádni — Mi szeretnél lenni, Jenőke? — A vendéglátóiparhoz vonzódom. — Milyen minőségben? — Mint vendég. * Az ifjú hölgy autójával elütött egy fiatal motorkerékpárost. A fiú nagy nehezen feltápászkodott és így szólt egy arra haladó járókelőhöz: — Hajlandó volna a tanúm lenni? — Nem tudom, ■ fiatalember, nem tudom ... Annyit azonban mondhatok önnek, hogy ilyen rövid ismeretség után meggondolatlanság volna házasságot kötni. V_________________________________________ foglak! — Akkor is, ha nincs annyi pénzem, mint Luciennek? — Ki az a Lucien? — Az egyik barátom. — És hol lakik? — Tetszenek önnek a festett szemű nőik? — Tetszik, nem tetszik, mindenesetre a nők kevesebbet sírnak, mint azelőtt. ______________________________________J — így egyszerre megszűnt a lift- és a parki rozási gondom! A JÖVŐ SZAKMUNKÁSKÉPZÉSE — Jegyezd meg: ezt a gombot kell lenyomnod! VASVAR! ANNA RAJZA A LEGSZIVÉLYESEBB FOGADTATÁS- Egészségére! SZŰR-SZABÓ JÓZSEF RAJZA 28
