Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-19 / 10. szám

ZELK ZOLTÁN MESÉJE A három nyúl Egyszer régen, nagyon régen, zúgó erdő közepében három nyu­­lak összegyűltek, selyemfűre te­lepültek, ottan se ültek sokáig, talán csak egy fél óráig, amikor felkerekedtek, hogy már végre hazamennek, egy szarka felettük szállott, s így kiáltott: — Mit csináltok? Mit csinál­tok, három nyulak? Ügy ültök ott, mint az urak . . . — Ügy, úgy bizony, mint az urak! — felelték a három nyu­lak. — Ezután már urak leszünk, ebédre rókahúst eszünk! Nem fogjuk az időt lopni, most indu­lunk rókafogni... Csacsi szarka nem elhitte? Re­pült is már, a hírt vitte, s buta róka is elhitte. De hát hogyne hitte volna, akármilyen ravasz róka, mert a szarka így kiáltott: — Egy jegenye fölött szállók, mikor lenézek a földre, három nyulak ülnek körbe, összebújva tanácskoznak . .. Jaj, mekkora nyulak voltak! Jaj, mekkora fe­jük, szájuk, a medve egér hozzá­juk! Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak rókát esznek .. . Ennek a fele se móka! Szed­te is a lábát a róka. Futott ki az erdőszélre, csak mielőbb odaér­ne! Hát amint ott futott, szaladt, szemben vele farkas haladt: — Szaladj te is, komám, far­kas, jaj, mit láttam, ide hallgass! Az erdő közepén jártam, most is borsódzik a hátam, sose láttam ilyen szörnyet, ottan ültek három szörnyek! Három nyúl volt és ak­kora, fél méter is volt egy foga! Hát még miről beszélgettek, hogy eztán csak farkast esznek . .. No hiszen egyéb se kellett, a farkas is futni kezdett, a róká­val versenyt futott, majdnem az orrára bukott! Addig futott, amíg szembe nem jött vele egy nagy medve, a medve így szólongatta: — Hová szaladsz, farkas ko­ma? — Medve komám ne is kérd­jed, szaladj, ha kedves az élted! Erdő közepében jártam, jaj, mit láttam, jaj, mit láttam! Három nyulak ültek ottan, éppen ebéd­re készültek. Akkora volt foguk, szájuk, kis egérke vagy hozzájuk! Hát még miről beszélgettek! Hogy eztán csak medvét esznek! Egyébre se volt már kedve, szaladni kezdett a medve. Elöl róka, hátul medve, közbül a farkas lihegve. Így szaladtak er­dőszélre, szomszéd erdő közepé­be. Szaporán szedték a lábuk, szellő se érjen utánuk ... Amíg futottak lihegve, egy va­dász jött velük szembe. Nézi is őket nevetve: együtt róka, farkas, medve . . . — No hiszen, csak ne nevessél, vigyázz, nehogy bajba essél! Sza­ladj inkább te is erre! — kiáltott rája a medve. — Az erdőben há­rom szörnyek, puska sem öli meg őket. Három nyulak, de akko­rák, nem láttál még ilyen cso­dát! Szedte lábát a vadász is, el­dobta a puskáját is. Ijedtében megfogadta: most az egyszer ér­jen haza, csak ne falják fel a szörnyek, sohase vadászik töb­bet . .. Ezalatt a nyusziházban, fűszá­lakból vetett ágyban, három nyu­szi aludt szépen, összebújva, bé­kességben ... WEÖRES SÁNDOR Kiskakas ajércék között Kiskakas a jércék között vonul, kendermagos mellénykéje, mint a szabó mesterműve, azt gondolja, nagyúr. Kiskakas a szemétdombra kiáll, vértől duzzad tarajkája, fűrész-fogú koronája, azt gondolja, király. EGYFORMA­NEM EGYFORMA Az ábrák között találtok két egyformát. Keressétek meg, melyik kettő egyforma? 2©©®<®©0 3©©©®©® 5®©«®©© 6©(D®33© 7®e€©3® 8©@@®3© 9©©© ©@© Megfejtés muuogÁge Bjqe :>npoio zb ueqjos ^ipa;aq e sä ^ipeuueq b UBqjos *nposBp\[ 26

Next

/
Thumbnails
Contents