Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-05 / 9. szám
i-KITARJUK A KAPUT Magyarország kitárja kapuit a külföldi vendégek előtt! Ez az emelkedetten szónokias, idegenforgalmi jelszó a legpontosabb jelentésében értendő: az ország évről évre minden előzetes számvetést meghaladó áradatban fogadja a turizmus hullámait. Ami a kapuk kitárását illeti; ez sem túlzás, hiszen az idén Ausztriából már vízum nélkül lehet Magyarországra utazni, s különben a vízum is, ha szükséges, gyors eljárással — akár a határon — beszerezhető. Az idegenforgalmi statisztika adatsorai ily módon az országunkba irányuló népvándorlás rendkívül gyors növekedési üteméről tudósítanak. A tízmilliós országba tavaly 17 millió külföldi érkezett (1974-ben nyolcmillió!), s az idén — éppen a vízumkényszer eltörlése miatt is —, újabb rekorddal számolunk. A statisztika árnyalt fogalmazásmódja azt a vendéget tekinti turistának, aki legalább 24 órát — tehát egy éjszakát is — az országban töltött. Nos, így pillantva a számokra: 1974-ben 4,6 millió, tavaly 10 millió vendég minősült turistának Magyarországon. A turisták zöme a szocialista országokból érkezik, de évről évre növekszik a nem szocialista országokból hozzánk látogatóit szárna is. Az idegenforgalom természetesen a népek közeledésének, egymás jobb megismerésének roppant hatású eszköze, s megjegyezhetjük, hogy mi is bőséggel élünk a világ ilyetén megismerésének lehetőségeivel, hiszen tavaly 5.4 millió polgárunk utazott külföldre. Ám mindemellett aligha lenne okunk titkolni, hogy a hozzánk irányuló turizmust a bevételek, a gazdasági előnyök nézőpontjából is fontosnak ítéljük. Ha viszont a tavalyi idegenforgalmi adatsorokat ily módon vesszük szemügyre, éppenséggel nem lehetünk teljesen elégedettek. Miközben ugyanis az országhatárunkat átlépő külföldiek száma — az előző esztendőhöz képest — 36 százalékkal nőtt, idegenforgalmi devizabevételeink ennél mérsékeltebben, csak 23,5 százalékkal emelkedtek, s ezen belül a konvertibilis bevételek összege kismértékben csökkent is. Gondosan vizsgáltuk ezeket a tényeket, és sokféle következtetést vontunk le belőlük. Alighanem a legfontosabb, hogy az ország anyagi lehetőségeihez képest, gyorsabban kell bővítenünk idegenforgalmi befogadóképességünket, a szállodai és más, úgynevezett kereskedelmi szálláshelyek számát gyarapítva. Meg kell jegyeznünk, hogy ezt és általában az idegenforgalmi fejlesztéseket távlati értelemben segíti majd az Ausztriával kötött hitelszerződésünk, ám már az idei csúcsidényre, a nyári hónapokra is nagy gonddal készülünk. Budapesten megnyílt a margitszigeti Thermál Gyógyszálló, Tatán hamarosan megnyílik az Árpád Szálloda; a Balatonnál a kempingek befogadóképessége gyarapszik mintegy tízezerrel, s az ország más tájain is négyezer férőhellyel több kemping, motel és bungalow hely várja a vendégeket. Természetesen ez is fontos feltétele annak, hogy a tavaly összesen nyolcmilliárd forintnyi idegenforgalmi devizabevételeinket tovább növeljük. S ehhez kapcsolódnák a közelmúltban érvénybe lépett devizajogszabályaink is. A változások sorából emeljük ki ezúttal azt, hogy — az árfolyamok módosítása nyomán — a konvertibilis devizájú országokból érkezők a korábbinál olcsóbban vásárolhatnak forintot. A jogszabályok előírják viszont, hogy a külföldiek csak a hivatalos átváltóhelyeken s a jelzett árfolyamon válthatják át pénzüket forintra. A változásokat publikáló közleményben a magyar pénzügyi hatóságok jelezték: ,,Ez azt jelenti, hogy a konvertibilis valutát beváltó külföldiek valutájukért az eddiginél több forintot kapnak, ami feltehetően az eddiginél hosszabb tartózkodásra, több idegenforgalmi szolgáltatás igénybevételére ösztönöz.” Változtak a forint behozatalára vonatkozó szabályok is. Meg kell jegyeznünk, hogy mivel a magyar valuta egyelőre nem konvertibilis, illegális külföldre áramlása, majd „fekete” visszaérkezése, árt gazdasági érdekeinknek. Ezért a külföldiek ezután csak 100 forintot hozhatnak be az országba, illetve vihetnek ki, s azt is csak érmékben. Mivel a környező országok árrendszere sok tekintetben eltér a miénktől, ugyancsak elsőrendű érdekeink fűződtek ahhoz, hogy korlátozzuk a magyar élelmiszerek „turistaexportját”. Ez azt jelenti, hogy a távozó külföldi vendég legfeljebb három napra elegendő élelmiszert vihet ki, húsipari termékekből 1 kilogrammot. (Aki 24 óránál rövidebb ideig tartózkodott az országban, csak 100 forint értékű élelmiszert vihet magával.) A legfontosabb természetesen — s ezt jól tudjuk — gazdasági érdekünk is, hogy a hozzánk érkező vendégék jól érezzék magukat nálunk, nyilvánvaló, hogy bevételeink növelésének alapvető módja ez. S a vendégszeretet az idegenforgalmi módszerek, programok sokrétűségével próbáljuk érzékeltetni; jönnek most már hozzánk előre lekötött programokra, hortobágyi kirándulásokra, sőt, amióta megszűnt az osztrák vízum, szokássá vált, hogy nyugati szomszédaink lakodalmat, keresztelőt is a határ menti magyar városokban, falvakban tartanak, vagy éppen csak egy kellemes magyaros vacsorára ugranak át. Gondosan vizsgáljuk is vendégeink igényeit — a közelmúlt években a budapesti Belkereskedelmi Kutató Intézet kérdőíves felméréssel tudakolta a turisták véleményét, utazási indítékait. Örülünk, hogy a vizsgálódás tavaly közzétett adataiból kiderült: a megkérdezettek 20 százaléka személyes jó emlékei, korábbi magyarországi kirándulása után választotta ismét úticéljául hazánkat, s 24 százalék a barátok jó tapasztalataira hagyatkozva érkezett hozzánk. Jellemző, hogy az itt tapasztalt vendégszeretetet a kérdezettek 45 százaléka jobbnak ítélte a vártnál, s rosszabbnak mindössze 1,9 százaléka. Közeledik a főidény; útjaink csakhamar zsúfolódnak külföldi kocsikkal, üdülőhelyeink soknyelvű bábelekké változnak. Készül a vendégfogadásra az egész ország. TÁBORI ANDRÁS Mbiií CÍMLAPON: „Tavasz" - Fotó: Fényes Tamás - MTI Tábori András Kitárjuk a kaput 2 Pethő Tibor Európa évtizede 3 KRÓNIKA 4 Szöllős István Termőföldjeink védelmében 6 Sós Péter János A változások gyára 7 Bogáti Péter Egyszer volt, hol nem volt. . .10 Hazalátogattunk12 Ruffy Péter A lapp Miatyánk 14 Földes Anna Montreali látogatás Selye Jánosnál 15 Szántó Miklós Nemes Endre stockholmi műtermében 16 Hetven éve született Radnóti Miklós 18 .Gách Marianne Kilenc kérdés Fellegi Adóm zongoraművészhez 20 interjú Földes Andorral Látta már? 2! VILÁGHIRADÓ - KERESTETÉS 22 DIVAT 23 Mátrai-Betegh Béla Ruttkai Éva — gyertyafényben 24 GYEREKEKNEK 26 SZABADIDŐ 27 HUMOR 28 A SZÜLŐFÖLDÜNK MŰSORA 29 SPORT 31 A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA P. O. B. 292. Budapest 62. Főszerkesztő: Szántó Miklós Főszerkesztő-helyettes: Apostol András Szerkesztőség: Budapest, Benczúr u. 15. H—1905 Telefon: 225—405 Felelős kiadó: Teszár József © 79.0072 Athenaeum Nyomda Kozma utcai üzeme, Budapest. Rotációs mélynyomás. Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató HU ISSN 0133—090X INDEX: 26506 2
