Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-24 / 6. szám
N 01< ■J Vo 8 < > oH O fa ahol most már életem nagyobbik felét leéltem, a város, amelynek átalakulásait, szépüléseit magától értetődő elégedettséggel nyugtázom azonnal, a város, amelynek lakóit már láttam napsütésben, láttam sötétségben, a város^*&mely feledtette gyerekkorom kannás sorbanállását az ivóvízért az ártczi kútnál, a város, amely elvezetett a felnőttkor hétköznapjaihoz, a város, amely kézen fogva mutatta az utat magamtól magamig, a város, amelyet városomul választottam, amely fiának fogadott, a város, amely időnként messzebocsát magától idegen harangok csengése-bongása közé, hogy sürgetőn visszavárhasson. Most már itthon vagyak a vá-1. Halászbástya 2. A Kígyó utcában 3. Margitsziget 4. Mátyás templom 5. Reneszánsz szobor a Várnegyedben 6. Rákóczi út FOTO: GÁBOR VIKTOR FOTO: KOVÁCS SÁNDOR FOTO: GABOR VIKTOR FOTO: VÁMOS LÁSZLÓ FOTO: VÁMOS LÁSZLÓ FOTO: KOVÁCS SÁNDOR rosban, most már behunyt szemmel is látom, most már csukott szájjal is dicsérem, most már álmomban is tudom, hogy itt lakom. Bár néha-néha kihajolok gyerekkorom álomablakán, és sóvár szomorúsággal lesem, mikor üti a háromnegyedet, az órát hajdani harangom, miikor fújja meg harsonáját az éjek vigyázója, ám a régi harang szavát már nem hallom, még nem hallom, az álomképek színeit megfakítja a virradat, s reggelre kelve az ébrenlét Budapestje köszönt, munkára hív a távoli harangszó. Itthon vagyok, ez az én városom, ez az én hazám. Az én Budapestem. — a — 17
