Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-24 / 6. szám

i

Balázs Gyula igazgató átadja a szakmunkásképző intézet emlékplakettjét Szabó Lászlónak, az MVSZ munkatársának

FOTÓ: NOVOTTA FERENC

KI VOLT

DATTLER SZILÁRD?

Az egyik budapesti szakmunkásképző iskola házimúzeumában az iskola új szerzeményeiből rendeztek kiállítást. A falakon a századforduló táján kézzel rajzolt és festett faerezeti minták. Adományozójuk az Amerikai Magyar Szó ügyvezető bizottságának tagja, Dattler Lajos, aki már évtizedek óta él az Egyesült Államokban. Még édesapja, Dattler Szilárd, egykori pápai asztalosmester festette meg 1902-ben a különböző fák erezetének sajátos mintáit. S most fia a szakmunkásképző intézetnek ajándékozta ezeket a műveket.

Nézem a festményeket és arra gondolok, hány estét görnyedhetett föléjük egy ember hetvem-valaíhány évvel ezelőtt és mekkora utat jártak meg ezek a rajzok térben és időben, Pápától Amerikán keresztül idáig, míg eljutottak ennek a kis múzeumnak a falára.

Fiatal asztalosipari tanulókkal együtt olvasom az üzenetet, amelyben az emberi szorgalomról, precizitásról és a fa szeretetéről ír egy hajdan élt ember — azon a nyelven, ami hozzá a legközelebb állt, amelyet a legjobban uralt: a fa nyelvén.

Egy műalkotás a közönségtől válik élővé. Itt, ebben az iskolában, ahol a famegmunkálás művészetére tanítják a fiatalokat, mindennap tanulók százai rohannak el ezek előtt a festmények előtt. S ha csak egy pillantást vetnek rájuk, már nem telt hiába az a sok este.

Itt vannák a legjobb helyen. Kár lett volna ezeket az alkotásokat egy íróasztal mélyén, szekrény alján, padlás rejtőkén vagy pince sötétjében veszni hagyni.

Élt egyszer, valamikor a századforduló táján. Pápán egy Dattler Szilárd nevű asztalos, aki mestere volt a szakmájának.

Mától ezt 950 leendő asztalosmester tudja.

(pokorny)

Kovács I. Ferenc szobrai

A legélvezetesebb iskolai tanulmányok közé tartozik mikroszkóp alatt figyelni a levelek erezetét, a bőr metszetét vagy egy pillangó szárnyát. A sejtek egymáshoz kapcsolódását, illeszkedését nézve, nem csak a mikrovilág rejtelmein gondolkodik el az ember, hanem felépítésük tökéletességében és a szokatlan formákban is gyönyörködik.

Kovács I. Ferenc alkotásai a mikrovilágot idézik. A művész 1920- ban született Magyarországon, itthon végezte el az orvosi egyetemet is. Jelenleg Belgiumban él. A természettudományok iránti érdeklődése, tudományos kutatásai tették lehetővé, hogy szobrászként rátaláljon jellegzetes kifejezésmódjára, s új utat nyithason a képzőművészetben a valóság kifejezésére.

A művészet és az élet szerves kapcsolatát hirdető szobrai anyagi létünk szerkezetét ábrázolják. Művei: levegőbe írt metaforák. A molekulák bronzszobrai testmeleget árasztanak, egészséges, ésszerű tagolású, szép teret és formát alkotnak.

(D. J.)

15