Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-24 / 6. szám
ren, az Erzsébet téren, a Blaha Lujza téren és a főváros nagyobb terein. Emlékszem, 1945. május elsején 16 óra 40 perckor Major Tamás és Gobbi Hilda verseket szavalt a stúdióban. Ennek az első napnak a hangulata, izgalma felejthetetlen. — Május 27-én, amikor Bajcsy-Zsilinszky Endre hamvait Sopronkőhidáról Tarpára szállították, útközben, Budapesten gyászszertartást rendeztek emlékére a Parlamentben. Mivel közlekedési eszközök nem voltak még, Bakonyi Lászlóval négyrekű kiskocsin húztuk el a műszaki berendezéseket az Országházig. Akkoriban még riporterek sem voltak, így a harmincperces helyszíni közvetítést én vezettem. Én közvetítettem akkor is, amikor az amerikai tábori lelkészék átadták a Szent Jobbot a debreceni ideiglenes Kormány kultuszminiszterének, Gróf Teleki Gézának. Nagyon meleg nyár volt, de nemcsak a hőségtől izzadtam, sokkal inkább a belső feszültségtől ... Azután következtek az ötvenes évek ... — Még a hírszövegék is keményebben fogalmazódtak és olykor hihetetlennek tűnő eredményekről informálták. Ennek a hangulatnak az érzékeltetésére elmondok egy történetet: A Rádió mellett húzódott az Esterházy utca, amelyet ezekben az esztendőkben kereszteltek Puskin utcává. Ez rendben is volt, de erre a szomszédos vendéglőben az Esterházy-rostélyos nevét Puskin-rostélyossá keresztelték. Ezen ma már jót nevetünk, de akkor kevesen merték szóvá tenni. Ebben az étteremben néhányan, tréfából még ma is Puskin rostélyost rendelünk ebédre, bár az étlapon már régen az eredeti nevén szerepel. ön egyszer azt mondta a tanítványainak, hogy bemondónak lenni szolgálat és hivatás. Miért? — Mert a megszabott időben, hitelesen, szép magyarsággal kell felolvasnia az eléje tett szöveget. Amikor 1945. áprilisában á Szabadság című lapban olvastam a Rádió hirdetését, nemigen tudtam, mit vállalok. Szüleim színészék voltak, tőlük örököltem a hangomat és a beszédkultúrámat. De ez önmagában nem elegendő, mert a szerkesztő is tévedhet, az utolsó korrektor pedig a bemondó, mielőtt kimenne a szöveg az éterbe. Ezért nagyon lényeges a műveltség, a naprakészség a világ eseményeit illetően. A gondjaimra bízott fiatal bemondóknak azt tanítom: nem elég a szép hang, szépen is kell beszélni és tudni kell, mit olvas az ember. — Csaknem 1500 kötetes könyvtáram van, amelynek java része Budapest történetével foglalkozik. Erről már több műsort is készítettem. Sokszor felhívtak már a különleges tudakozóból is, mert a könyveim közt vannak olyan ritkaságok, amelyek a Helytörténeti Múzeumban sem találhatók. Gyűjtök minden tárgyat, képet, metszetet, amellyel környezetemet, történelmi ismereteimet gazdagíthatom, amelylyel közvetve a magyar rádióhallgatókat is szolgálhatom. LINTNER SÁNDOR Két Bartók levél Wlassics Gyulának Budapestre Rákoskeresztúr, 1920. febr. 3. Méltóságos Uram! Csak most jutott tudomásomra, hogy a Méltóságod elnöklete alatt folyó fegyelmi vizsgálatok során Kodály Zoltán ellen a direktóriumi tagság is vádpontként szerepel. Minthogy annak működésében én ép úgy részt vettem, mint Kodály, tiltakoznom kell az ellen, hogy akár a tagság puszta ténye, akár valamilyen kifogásolt működése miatt Kodály Zoltán egyedül viseljen bármilyen felelősséget. Kérem e soroknak a fegyelmi bizottság előtt való felolvasását és jegyzőkönyvbe vételét. Kiváló tisztelettel Bartók Béla A Szózat főszerkesztőjének Budapestre Budapest, 1920. febr. 20. Igen tisztelt Főszerkesztő Ür! Egyes lapokban, mint az újonnan megalakult Zenei Tanács tagja szerepelek. Ezzel szemben kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy hozzám illetékes helyről erre vonatkozó felszólítás mindeddig nem érkezett és, hogy nem is óhajtanék olyan összeállítású Zenei Tanácsban helyet foglalni, melyből az ország legjobb zenészei hiányzanak. Arra kérem, szíveskedjék ezt a kijelentésemet b. lapjában közzétenni. Szívességét előre köszönve maradok tisztelettel kész híve Bartók Béla Bartók Béla levelének a címzettje ifj. báró Wlassics Gyula dr., aki a tanácskormány bukása után, 1919- ben felszámolta az államosított színházak biztosságát. Bartókkal egyidöben Dohnányi Ernő is elküldte tiltakozó levelét. - A Szózat című napilap közölte 1920. február 20-i számában az új Zenei Tanács névsorát. A Zenei Tanácsból hiányzott egyebek között Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán. Bartók Béla a huszas évek MÓRICZ ZSIGMOND TŐKE A kapitalista azt mondta: — Fiam, gyújtsd a tőkét. Ha pénzed van, mindened van. Pénzen vehetsz kényelmet, élelmet, szerelmet. Pénzed pótolja az észt, erőt, munkát. A pénzben fel van akkumulálva minden érték, ami a világon van, kaparj össze pénzt, ülj rá, s akkor a festők odamennek hozzád s boldogok lesznek, ha lelkűik minden értékét beleadják a te szépséged megörökítésébe, a költők a legdrágább dicsérettel igazolnak az örökkévalóság előtt; muzsikusok koncerteznek a téli éjszakán a szalonodban, s a lakájok mély alázattal sürögnek körülted, míg a vendégek a baráti szeretet minden értékét előtted halmozzák fel. Gyújts pénzt, mert lehetsz undok, gonosz és förtelmes: pénzedért jobb lennél Jézusnál, bölcsebb Salamonnál és szebb Apollónál. Végy magadhoz pénzt, pénzt, pénzt. A kommunista azt mondja: — Fiam, gyújts tőikét. Ha szeretet vesz körük nem kell félned az élettől. Ha erős szövetségben élsz embertársaiddal, akkor te fölszabadulsz és emberiséged belső tartalmát boldogan kiélheted. Ha művész vagy, nem kell emberi hiúságok előtt megnyomorodnod; ha tudós vagy, nem kell a kenyérharc sekélyességében vergődnöd; ha munkás vagy, nem kell a kizsákmányolás géprészévé válnod. Bármi vagy, követheted életed belső parancsát: ember lehetsz, égi tisztaságú, angyali ártatlanságú élet. Kiélheted azt az életformát, amelyet a természet rendelt. Gyújts hát igazi kincseket, akkumuláld fel magadban hivatásod legdrágább értékeit. Ember légy, s légy ember. Igaz és bosszúság nélkül való. Légy sugár, amely az emberiség örök napjából tisztán szökell elő, hogy a végtelenség felé lője ki az emberiség örök sorsának büszke vonalát. 1919. április 4. 7
