Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-13 / 1. szám
BALOGH, THOMAS, LORD (1905-) magyar származású, angol közgazdász. Budapesten, Berlinben és a Harvard Egyetemen végzi tanulmányait. 1927-28-ban a berlini Magyar Intézet ösztöndíjasa, 1928-30-ban Roekefeller-ösztöndíjas. 1931-39: banktisztviselő. 1939: az oxfordi Balliol College, I960: az oxfordi egyetem közgazdász előadója, 1950-64: a Munkáspárt Végrehajtó Bizottsága gazdasági és pénzügyi bizottságának tagja. Tevékenykedik a FAO-ban és az ENSZ latin-amerikai és afrikai A minneapolisi, madisoni és a Harvard Egyetem meghívott professzora. 1964-68-ig a brit kabinet gazdasági tanácsadója. Magyarul megjelent: A német pénzromlás oknyomozó története (1928). (Ki Kicsoda? — Budapest, 1972) Hampstead egyik legrégibb épületében, jellegzetes Tudor-házban lakik Balogh Tamás. Házszáma nincs az épületnek, csak neve: The old Bank Building, az ódon bankház. Stílszerű az elnevezés. Balogh Tamás bankárként kezdte pályafutását. Ez a pálya a magyar közgazdászból, a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán Navratil profeszszor egykori adjunktusából angol minisztert csinál és a Lordok Házának első magyar tagja lesz. S a magyar szónak itt hangsúlya van: az angol politikus és közgazdász ma is jól beszél magyarul. Hogyan őrizte meg magyar beszédkészségét? — Családom egy része, szüleim itt éltek 1961-ig, halálukig. Aztán itt él számos honfitársam, akikkel rendszeresen összejárunk. Közéjük tartozik Káldor Miklós — lord Nicholas Káldor — az oxfordi egyetem professzora, nyugalmazott miniszter —, Kürti professzor, a világhírű fizikus, akikkel együtt jártam a Mintagimnáziumba, Barna Tibor professzor, a kitűnő nemzetijövedelem-szakértő. Érdekes, hogy olyan kis ország, mint Magyarország, ennyi embert „termelt” külföldi egyetemek részére. Mi ennek az oka? Sokan a Mintagimnáziumban látják ennek a titkát. — Ez nem így van. Az Evangélikus gimnázium, a Trefort utcai Mintagimnázium és talán a piaristák, ez a három iskola adta a világnak Neumann János matematikust, Fellner Vilmos közgazdászt, Szilárd Leó atomfizikust. S nem hiszem, hogy ez főként a tanárokon múlott. Jómagam is 32 éven át tanár voltam Oxfordban. A tanár befolyása abban rejlik, hogy megmondja, mit érdemes elolvasni, és milyen szemmel kell vizsgálni az olvasmányókat. Nem tudok ma már úgynevezett nagy gondolkodóra visszaemlékezni gimnáziumomban. De kedvesek voltak a tanárok, kis osztályokat tanítottak, a diákok pedig ambiciózusak voltak. Nehéz volt egy bevándoroltnak Angliában ilyen nagy pályát befutni? — Nem. Ez könnyebb volt, mint a Horthy- Magyarországon. Jogot végeztem az egyetemen, mellette a Hitelbankban dolgoztam. Aztán írtam egy könyvet az inflációról, amit az Akadémia kiadott, és ösztöndíjat kaptam Németországba. Ott nagy szerencsém volt, mert olyan témával foglalkoztam, amit a Német Jegybank felkapott. Ismét szerencsém Lord Balogh volt, kaptam egy Rockefeller-ösztöndíjat. Nem tudom elképzelni, hogy azért, mert írtam egy jó cikket, Popovits vagy Imrédy — a Magyar Nemzeti Bank elnökei — bevittek volna a Jegybankba. Mégsem lehet ezt az életpályát szerencsés véletlenek halmozódásának tekinteni, mert először meg kellett írnia könyvét, hogy egyáltalán megismerhessék. — Ezt így is lehet mondani. Én még most is abban a hitben vagyok, hogy a szerencse nagy szerepet játszott. Mert például az én harvardi professzorom ákkor lett az Angol Nemzeti Bank tanácsadója, amikor én Angliába kerültem. Neki meg volt rá a lehetősége, hogy engem elhelyezzen. Az igaz, hogy én írtam egy pár jó dolgozatot az ő szemináriumában. De ha nem jött volna Angliába, akkor azok a dolgozatok nem hatottak volna az életemre. Nem hátrány-e Angliában, ha valaki bevándorlóként kezdi pályáját? — Sokkal könnyebb Angliában karriert csinálni külföldi akcentussal, mint munkásosztálybeli akcentussal. Legalábbis abban az időben így volt, amikor idekerültem. S me-A Trefort utcai gimnázium épülete - ma GÁBOR VIKTOR ÉS GESZTI ANNA FELVÉTELEI gint szerencsém volt. Warburg német bankár Hamburgból Franciaországba, majd Londonba küldött, hogy megismerjem a szakmát. Egyik tanárom Schumpeter volt, aki levélben beajánlott Keynesnek. Az utóbbi meghívott ebédre. Keynes nem tudta megérteni, hogy a franciák miért importálnak aranyat. Én pár hónapig Franciaországban voltam, és néhány szóval meg tudtam magyarázni ennek az okát. Ez a zseniális ember azt gondolta, hogy az, aki tudja, amit ő nem tud, szintén zseniális. így ő is pártolt engem. Meglepő, lord Balogh szerénysége. Mindent a forgandó szerencsének tulajdonít, jóllehet mindig egy-egy sikerült mű, vagy magyarázat hozza a fordulatot. Öt elsősorban képességei tették alkalmassá rá, hogy szerencséje legyen. Nehéz ember is volt. Paul Streeten azt írta róla, hogy sokszor előre látta az eseményeket, de nem hittek neki. 1929 előtt megjósolta a válságot. A háború legelején szükségesnek nyilvánította a kötött devizagazdálkodást. Nem lehet kellemes, ha az ember jól és helyesen előre látja az eseményeket. — Nem szabad hat hónapnál előbbre látni. Ha bekövetkezik, amit az ember 3—4 évvel előbb észrevesz, akkor először nem hisznek benne, azután megsértődnek. Van. aki azt állítja, hogy a jóslat okozza a bajt. Balogh professzor gyakori vendég Magyarországon. Előadásokat tart, nemzetközi konferenciákon beszél. — Az embernek az a benyomása, hogy Magyarországon a mezőgazdaság nagyon szépen fejlődött, és ez függetlenebbé tette az országot. Az iparosítás is előrehaladt, és nagyon értékes korszerűsítést hajtottak végre. Az ember ismeri a magyar szakértőket, ebben az országban nagyon sok okos ember él, és mindenki megmondhatja a véleményét. Ez a fejlődés nagy hajtóereje. Egy Magyarországról származó, közép-európai élményanyaggal, történelmi ismeretekkel, hagyományokkal és emberismerettel rendelkező tudós, hogyan tudott az angol viszonyok közt eligazodni? — Ez az élményanyag nagyon hasznos volt, hiszen tanúja voltam az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlásának, és elkerültem Angliába, ahol az angol világbirodalom húsz év alatt esett szét. Ezek a tapasztalatok nagyon sok felismeréshez vezettek. DR. BÁCSKÁI TAMÁS 12
