Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-25 / 4. szám
A LESZERELÉSÉRT Az idei évben újabb erőfeszítéseket tesznek a tárgyalópartnerek a leszerelés fokozatos megvalósítására nemcsak az államközi tárgyalásokon, hanem a sokoldalú megbeszéléseken is. A kormányszintű eszmecserék azonban, legalább is az eddigi tapasztalatok szerint, akkor kecsegtetnek sikerrel, ha a tanácskozó teremben is érzik a széles közvélemény megegyezést követelő akaratát. Ezért lendült fel az év elején a különböző társadalmi szervezetek és mozgalmak leszereléssel összefüggő munkája. Január 23-án fejeződött be például Budapesten az európai ifjúsági leszerelési konferencia. Két tényező tette különösen fontossá Európa fiataljainak megbeszélését. Az első: az ifjúság növekvő szerepe és felelőssége a leszerelés előmozdításában, hiszen magától értetődő, hogy a fegyverkezési hajsza fokozódása mindenekelőtt a fiatal nemzedék lehetőségeit rontja és az ő terheiket fogja növelni. A második: a konferencián képviseltette magát a földrész minden legfontosabb ifjúsági szervezete a szocialista és a tőkés országokból egyaránt. Állásfoglalásuk ezért tükrözi Európa minden nemzetiségű fiataljainak nézetét korunk legjelentősebb kérdésében. A felszólalók szorgalmazták a katonai enyhülést szolgáló tárgyalások mielőbbi eredményes befejezését. Kiemelték: az elveket immár gyakorlatban kell megvalósítani. Élénk vita bontakozott ki a neutronbomba gyártásáról és elterjesztéséről. A résztvevők túlnyomó többsége elítélte az új fegyvert, hangoztatva, hogy a neutronbomba fokozza a fegyverkezési veszélyt. Többen hangsúlyozták, hogy mekkora szerepe van a közvéleménynek a leszerelési tárgyalások sikerében. Az ifjúsági szervezeteknek meg kell vizsgálniuk hazájukban az együttműködés lehetőségeit a békéért, az enyhülésért és a leszerelésért tevékenykedő más erőkkel is — állapítja meg a záródokumentum, és hangoztatja, hogy az ifjúsági szervezeteknek cselekvőén kell hozzájárulniuk o nemzetközi közvélemény formálásához annak érdekében, hogy mind többen támogassák az általános és teljes leszerelést szolgáló nemzeti kezdeményezéseket. A Bécsi Erdő közepén egy magaslati üdülőben — egy másik kongresszuson — félszáz tudós jött össze Európa országaiból nemrég, hogy eszmecserét folytasson a leszerelés legsürgősebb feladatairól, különösképpen pedig az új típusú tömegpusztító sugár fegyverek betiltásáról. Az ilyen összejöveteleken a kutatók közreadják a saját területükön elért legfrissebb adatokat a katonai technológiák fejlődéséről, s elemzik az eddigi hadászati doktrínákra tett hatásukat. Továbbá a résztvevők közösen igyekeznek feltárni azokat a lépéseket, amelyekkel az egyes országok közvéleménye gyakorlati leszerelési intézkedésekre kényszerítheti a kormányokat. Bár az utóbbi esztendőkben kétségkívül születtek fontos megállapodások mind a stratégiai fegyverrendszerek korlátozására, mind a nukleáris kísérletek betiltására, a helyzet fenyegető volta mégsem csökkent, sőt két tényező 'miatt inkább nőtt. Az első a lélektani. Pszichológusok és szociológusok már évek óta figyelmeztetnek arra, hogy az emberiség az atomkatasztrófa árnyékában kezdi megszokni az állandó veszélyeztetettséget s ez rendkívül romboló hatású elsősorban a fiatal nemzedékre. Damoklész „nukleáris kardja” a mindennapi élet tartozékává vált, s így egyre kevesebben tudatosítják magukban azt a hihetetlen, de mégis valóságos tényt, hogy Földünk minden lakójára tizenöt tonna robbanóanyag jut, miközben tizenöt gramm is elegendő egy ember elpusztításához. Egyre kevésbé lhatol el a tudatig, hogy a több megatonnás rakéták indítását mindinkább az automatikára bízzák, ami beláthatatlan következményekkel járhat. A második tényező a technika. Az átlagos műveltségű ember ma már képtelen — akárcsak nagy vonásaiban is megérteni, hol tart az elsőosztályú fegyvertechnológia. Tovább bonyolítja az ügyet, hogy a pusztító eszközök új családja már egyaránt használható hadászati és harcászati területen. Eltűnőben van a határvonal a stratégiai és taktikai fegyverek között, sőt a nukleáris és hagyományos harci eszközök között is. Ennek figyelmeztető példája a neutronbomba. A fegyverkezési verseny méreteire jellemző, hogy napjainkban négyszázezer igen képzett tudós és szakember foglalkozik újabb és újabb romboló eszközök kikísérletezésével. Ezekről és sok egyéb kérdésről igen széles körű vita alakult ki a tudósok között. S teljes volt az egyetértés abban, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán a Föld minden országát magában foglaló, általános érvényű határozatokat kell hozni s ez csak a világközvélemény egységes fellépésével érhető el. Alig néhány hét választ el bennünket a nem kormányközi nemzetközi szervezetek genfi leszerelési konferenciájától. Sokat várunk ettől az értekezlettől, mert ennek ajánlásaival jelennek majd meg a küldöttségek az ENSZ-ben. S az ajánlás nem lehet más, mint hogy minden államnak a leszerelés, a biztonság és a béke érdekében kell együttműködnie. 1 Pethő Tibor A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A jelentés áttekinti a gazdasági élet legfontosabb területeinek, a különböző ágazatoknak, a lakosság jövedelmi viszonyainak, fogyasztásának, kulturális és szociális helyzetének alakulását. / A nemzeti jövedelem 1977-ben az előirányzott 6—6,5 százaléknál nagyobb mértékben: 7,5—8 százalékkal nőtt, s elérte a mintegy 480 milliárd forintot. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. A fogyasztás és a felhalmozás együttes értéke meghaladta a nemzeti jövedelmet. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a nyugati országokból béhozott cikkek ára gyorsabban nőtt, mint az oda kivitt termékeinké. A szocialista ipar bruttó termelése az előirányzott 6 százalékkal szemben 6,8—7 százalékkal nőtt. A termelés növekedése — a kedvező mezőgazdasági eredmények eredményeképpen, az élelmiszeriparban volt a legnagyobb: 9,7 százalék. Folytatódott az ipar műszaki színvonalának korszerűsödése, nőtt az új, termelékenyebb gépek aránya. A szocialista ipar éves átlagban 1 688 400 főt foglalkoztatott, 0,2 százalékkal kevesebbet, mint 1976-ban. Az építőiparban folytatódott a korszerű építési módok térhódítása, javult a gépesítettség. A nagymértékű, terven felüli keresletnövekedést azonban az építőipar nem tudta kielégíteni. 1978. január 1-én az ország népessége 10 671 000 fő volt. 46 000-rel több. mint egy évvel korábban. Az ország legszebb nyomdája: az Athenaeum budapesti új rotációs mélynyomó üzeme MTI — Horváth Péter felvétele Különleges sátorraktárt készítettek a 21. sz. Állami Építőipari Vállalat budapesti telephelyén. Az ezer négyzetméternyi terület fölé favázra graboplast tetőrészt húztak MTI — Csikós Gábor felv. MTI — Bajkor József felv. X * >
