Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-12-30 / 26. szám
A MÉRLEG - HAT ARANY AZ ÚJ ESZTENDŐ küszöbén természetes dolog a mérlegkészítés. A nemzetközi sportéletben az idő múlásával egyre inkább az olimpiát tekintik igazi mércének. A négyévenként sorra kerülő ötkarikás játékok alapján rangsorolják az egyes országok sportját, minősítik a legjobbakat. A közbeeső időszakok világversenyeit egyes nemzetek, egyes sportágak háza táján már csak felkészülésnek tartják az olimpiára. A világ általános technikai fejlődésével, a testnevelés népszerűségének világméretű elterjedésével rendkívül szélesre tárultak a lehetőségek a versenysport előtt. Soha nem remélt módon megszaporodtak a versenyalkalmak, a korszerű létesítmények, fedett csarnokok építésével megszűnt a sportok idényjellege. Legjobb példa erre a torna és az atlétika néhány alapvető változása. A hallatlanul igényes tornában, ahol egy-egy gyakorlat tökéletes elsajátításához hoszszú idő szükséges, régebben csak a páros években rendeztek nagy versenyeket. Az olimpiák közötti félidőben bonyolították le a világbajnokságokat. Ezzel szemben 1979-ben Európa-bajnokságot rendeznek Essenben, Világ Kupa-viadalt Japánban, majd decemberben, alig nyolc hónappal az olimpia előtt újabb világbajnokságra kerül sor Dallasban, azaz ennyire megsűrűsödtek a feladatok. Atlétikában pedig az európai kontinensen is teljes polgárjogot nyert a fedettpályás versenyzés. Az utóbbi időszakban már évenként avatnak Európa-bajnokokat fedett pályákon is, nem beszélve a zsúfolt szabadtéri versenyidényről. Ezzel egy időben kiterjedt a nemzetközi viadalokat rendezők köre. Mind kevesebb világbajnokságot bonyolítanak le Európában. Gondoljunk csak az 1978-as évre, amikor a birkózók Mexikóban, a súlyemelők az Egyesült Államokban, az evezősök Űj-Zélandban, a gyeplabdások Argentínában, a kosárlabdázók a Fülöp-szigeteken vetélkedtek a világbajnoki címekért. A STATISZTIKUSOK dolga is egyre nehezebb, különösen, ha egy-egy esztendő eredményeit kifejezetten olimpiai szemüvegen át kívánják értékelni. Jó néhány sportágban ugyanis egy naptári évben rendeznek Európa- és világbajnokságot, mint például birkózásban. Más sportágban, mint például atlétikában, 1978- ban csak Európa-bajnokságot bonyolítottak le, holott más földrészeket is kiváló versenyzők képviselnek. A mérleg nem teljes, legfeljebb tájékoztatásul szolgálhat, adott esetben a magyar sport pillanatnyi helyzetéről, a fejlődés irányairól. Montreal eredménye az aranyérmek számát (4) és a nemzetek közötti nem hivatalos pontversenyben elfoglalt helyezést (155 ponttal 9.) tekintve egyaránt visszaesést jelentett. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége éppen ezért azt tűzte ki célul, hogy a következő, 1980-as moszkvai olimpián meg kell állítani a viszszaesést, kísérletet kell tenni a felzárkózásra. Ami ezek után az 1978-ban elért eredményeket illeti, a puszta számok némi biztatást jelenthetnek. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal értékelése szerint (ebben csak az olimpiai sportágak világbajnokságainak eredményei, illetve, ahol, mint például atlétikában csak Európa-bajnokság került sorra, ott a kontinens legjobbjainak teljesítményeit vették figyelembe), hat arany és 164 pont került a statisztikákba. Azaz a teljesítmény valamivel jobb, mint Montrealban, de továbbra is elmarad Münchentől (6 arany — 226 pont), pedig még 1972- ben is elégedetlenek voltunk az aranyak számával, csak a szerzett pontmennyiség és a nemzetek pontversenyében elfoglalt előkelő ötödik helyezés elégítette ki az igényeket. Nem is beszélve arról, hogy a magyar sportéletben, elsősorban a sportkedvelők körében különös szerepet elfoglaló, a népszerűségi ranglistán minden más sportot megelőző labdarúgásban az ígért és várt fejlődés, előrelépés ellenére tovább mélyült a hazai válság. De maradjunk az olimpiai sportágaknál... A RÉSZLETEKET tekintve, az egyes, eredményes sportágak felsorolásával teljesebbé válhat a kép . .. ATLÉTIKA (Montrealban 1 érmet, 1 aranyat nyertek, s 9 pontot szereztek a magyarok): A doppingvizsgálatok eredményeképpen megváltozott a helyezési sorrend, és így Papp Margit egy hellyel előbbre lépett, a női ötpróba Európa-bajnoknőjének tekinthető, de éppúgy egyedül van, mint volt a gerelyhajító Németh Montrealban. Az atlétika egésze a fokozott támogatás ellenére sem mutat fejlődést. BIRKÓZÁS (2 — 16): A megfiatalított gárda az Európa-bajnokságon kiválóan, a világbajnokságon annál gyengébben szerepelt, s csupán egyetlen érmet nyert Kocsis Ferenc révén. Nehéz eldönteni, melyik verseny tükrözte a magyarok jelenlegi valós helyzetét. KAJAK-KENU (8 — 38): A kapitányváltozás feltétlenül fellendülést eredményezett. Az egykori olimpiai bajnokból lett vezető edző, Parti János tanítványai nagyszerűen szerepeltek a Belgrádban rendezett világbajnokságon, két kenu párosban (500 m — Foltán, Vaskuti, 1000 m — Budai, Frey) aranyérmet nyertek, több értékes helyezést szereztek. SÚLYEMELÉS (1 — 13): A legjobbak világbajnoki szereplése lassan már végképp feledteti az olimpiai kisiklást. A megfiatalított csapatban nincs ugyan igazi, kiemelkedő klasszis, — az ifjúsági világbajnok Lénártból az lehet —, de együttesen több dobogós helyezésre, pontszerzésre képesek. TORNA (2/1 arany, 26): A hosszú évek eredménytelensége után Montrealban előretört tornászok őrzik helyüket az élvonalban. Montreal magyar olimpiai bajnokai közül 1978-ban egyedül Magyar Zoltán nyert ismét világbajnokságot. Immár hatodik nagy versenyén bizonyult legjobbnak, méltán tartják a világ legjobb „lovasának”. Körülötte csaknem kicserélődött a csapat, a nőknél is fiatalítottak — sikerrel. ÜSZÁS— VÍZILABDA (1—1 arany, 11): Az olimpiai bajnok vízilabdacsapat két döntetlenje — a szovjet és az olasz együttessel egyaránt 4:4-re végeztek — nyomán elvesztette a világbajnoki címet. Az ezüstért sem kell szégyenkezniük, a pólósberkeket inkább bizonyos erkölcsi, személyi problémák aggasztják — joggal A Faragó-ügy, a kiváló válogatott játékos eltiltása sportszerűtlen viselkedése miatt szintén ezt bizonyítja. Úszásban Hargitay és Verrasztó, a világhírű Széchy mester ma már egyetemi tanulmányait folytató két védence továbbra is az élvonalhoz tartozik. A többiek még csak az első szárnypróbálgatásnál járnak. VÍVÁS (3 — 1 arany, 25): A Hamburgban nyert két arany fénye bizonyos hiányosságokra is rávilágít. A két csapat, a feltétlenül fejlődött kardozók, valamint a megfiatalított párbajtőrözők együttese ugyanis egyaránt csak jobb találat arányával lett világbajnok. Aranyérmük csupán kétkét tuson múlt. S emellett az egyéni versenyben a kardvívó Gerevich Pál, az 1977. évi világbajnok kivételével a magyar színek képviselői csupán statisztaszerepre kényszerültek. SIKERES SPORTÁGAK eredménylistájának rövid felsorolása, értékelése után bírálhatnánk az öttusázókat és ökölvívókat, öttusában újabb próbálkozás ellenére sem alakult ki a magyar színek méltó képviseletére alkalmas csapat, ökölvívásban tovább tart az eredménytelenség. Egyes más, az olimpia műsorán nem szereplő sportágak versenyzői, mint az asztaliteniszezők, vagy teniszezők viszont 1978-ban is sok örömet szereztek a sportkedvelőknek. Gergelyék a duisburgi Európabajnokságon taroltak, a teniszezők európai zónadöntőt játszottak a Davis Kupában, Taróczy Balázs a világ legjobbjainak egyikévé lépett előre. De e két sportág versenyeit legfeljebb majd 1984-ben, Los Angelesben rendezik meg az olimpián. Egyelőre Moszkva a cél. s az idő erősen sürget, s több sportágban ugrásszerű fejlődésre volna szükség a célkitűzések eléréséhez. A nemzetközi méretű vetélkedés ugyanis egyre szélesedik, nehezebb, de amint ezt Magyar Zoltán példája is mutatja, nem lehetetlen a sikeres helytállás! VAD DEZSŐ Magyar Zoltán, a világ legjobb „lovasa"... Montrealban négy aranyérmet nyertek a magyar versenyzők, 1978-ban az olimpiai bajnokok közül csak a ferencvárosiak 25 éves tornásza ismételt — MTI — Petrovits László felvétele 28
