Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-12-30 / 26. szám

Amerigo Tot a gödöllői agráregyetem aulája számára készít nagyméretű domborművet a csírázó magról. Már hetvenben láttam első terveit, azóta dolgozott rajta, némi huzavona is megelőzte a végleges megbízatást, amit a nyáron megkapott. Úgy készül rá, mint élete fő művére, pedig az ő keze alkotása a római Termini pályaudvar homlokzata is.

A baráti kocsi vezetője római hazafi: úgy választja meg az utat a Via Appia felé, hogy közben megmutatja, magyarázza, bírálja és imádja velünk együtt a római kor Rómáját, a középkort, a reneszánszot, minden művészeti stílusból ízelítőt akar adni és ezért vargabetűket csinál, egyirányú utcákon halad fel ellenkező irányba, dombokra kapaszkodik, völgybe száll, és mindezt száz kilométeres sebességgel. Így jutunk el az öntödébe, ismét eltelve azzal a környezettel, amelyben úgy szökkent virágba Amerigo Tot művészete, hogy megőrizte Tóth Imre gyökereit is: az olasz művészettörténet saját nagyjai közt emlegeti, és külön kiemeli pannon ízeit, mi pedig azért szeretjük és becsüljük egyre jobban, mert a magyar művészetet erjeszti az olasz szellem kovászával.

1. A művész portréja Gábor Viktor felvétele

2. A szép Parthenopea 1946

3. Hommage á Karinthy — Olivecrona 1968

4. Tárgy mint szobor 1964

5. Kavicsasszony II. 1946 Novotta Ferenc felvételei

Hogyan is tudnék leírni egy lakást, amely műterem is, egy műtermet, amely több ennél is: műhely, ahol a művész úgy él művei között, hogy jelenlétével továbbalkotja őket. Ebben maga a természet segíti, mert a nagy műteremből apró lakószobán át egy kis kertbe jut az ember. A kert fölött húszméteres fenyő, különös fajta, akkora toboza van, mint a kókuszdió. Egyszer egy ilyen óriás toboz Amerigo fejére esett, egy hétig viselte a púpját. Alacsony fenyők, babérfák, tölgyek között a gyepen fekszik az újabbkori szobrászművészet legigézetesebb, érzéki szobra, a sapkás, szunnyadó lány. Ikertestvére ott fekszik a pécsi múzeumban, a nyár végén vitte oda Tóth Imre. Ma, amikor a meztelenség színes fényképekben és pornó-filmekben a Szent Városban is orgiát ül, ez a finom szobor, a maga szemérmes meztelenségével izgatóbb, mint minden leplezetlen kitárulkozás. A póznál, amelyben e lányalakot a művész ábrázolta, erotikusabbat elképzelni sem lehet. De a néző fantáziáját a művészet a testiség tiszteletével az igazi szerelem sóvárgásának magasságába emeli.

Megittuk a kávét a mozdulatlan, meztelen lány társaságában, megnéztük a régi művek fényképeit és az újak tervét, újra nem győztem betelni Amerigo Tot kiapadhatatlan művészi erejének csodálatával, azután kinyitottuk a televíziót és este tízig le sem vettük a szemünket róla: aznap választották meg Krakkó érsekét Róma püspökévé, és így II. János Pál pápává.

Reggel, az aranyszemcsés levegőben, a lapok címoldalait nézegettük a Babuinoszobor mellett, egy újságos bódé kirakatában, várjuk a baráti kocsit, amely kivisz az öntödébe. Jó háromnegyed órás út, pazarlás lenne a művész energiájával, ha naponta kétszer maga vezetne. Buszon jár, vagy taxin vagy baráti járművön.