Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-12-30 / 26. szám

PÉCSNEK

DICSÉRETE

A kelták kora óta laknak ezen a tájon. A rómaiak itt építették fel Sopianaet, s 1093- ban már I. László királyunk is megemlíti egyik oklevelében. I. Lajos pedig 1367-ben itt alapította meg az első magyar egyetemet.

Csezmiczey János, pécsi püspök, akit az irodalomtörténet Janus Pannonius néven ismer és becsül, a 15. században így zengte a város dicséretét:

Eddig Itália földjén termettek csak a

könyvek,

S most Pannónia is ontja a szép

dalokat.

Később a török hódoltság korában, a 16. században egy ismeretlen pécsi költő így dalolt:

1

Ó gyönyörű város, méltóan látványos, büszke csarnokaid

hogy fessem? szavam itt erőtlen lesz.

Dselaldze Musztafa „paradicsomhoz hasonló régi és nagy városnak” nevezte Pécset, amelynek „egész környéke kert és rózsaliget”. Evlia Cselebi, a nagy világutazó leírása szerint pedig a székesegyház szépségei „nyelvvel el nem beszélhetők, sem tollal le nem írhatók”.

Mi is dúskálhatunk: mire hívjuk fel a városba látogatók figyelmét? Mi érdekli a belföldi és a külföldi vendégeket? A múzeumban őrzött hatezer éves Magna Mater, a gyerekét szoptató anya szobra? A 4. századból ránkmaradt katakomba festmények? A szép épületek, a négytornyú székesegyház, Gázi

Kaszim dzsámija? Az egyetemi könyvtárban őrzött könyvritkaság, a Firenzei imakönyv? A Zsolnay gyár messzeföldön híres kerámiáinak múzeuma? A mai magyar művészet templomcsamokai: Csontváry, Vasarely,

Amerigo Tot alkotásainak a gyűjteményei?

Vagy az elevenen lüktető és pezsgő szellemi élet: költők, írók. a színház, a balett? Vagy a természet csodáit bámuljuk? A Mecsek napsugaras lankáin sétáljunk? A Tetytye mediterrán szépségeiben gyönyörködjünk?

De Pécs nemcsak ez. Pécs: a mecseki kőszén, a Jakabhegy lábánál talált uránérc, az Uránváros, a bőrgyár, a kesztyűgyár, a nyomda.

És az emberek, a nyájas, bőbeszédű útbaigazítók, a kedélyes tereferélők, a korán kelők, a munkába igyekvők. És akik egy üveg

16