Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-10-21 / 21. szám

Kiállítás a Csók István képtár nagytermében

MTI — Fényes Tamás felvételei

Somogyvári lelet a XII. századból

A budai Nagyboldogasszony templom angyal szobra 1260 körül

Moson-szolnoki kolostor-dísz a XIII. századból

Az Árpád-kor emlékei

Érdekes kiállítás nyílt Székesfehérváron, a Csók István galériában: az Arpád-kor kőfaragó művészetének emlékeit gyűjtötték egybe az egész ország területéről.

Legutóbb 1896-ban, a millenniumi kiállítás alkalmából gyűjtötték össze hasonló igénnyel a középkori Magyarország építészetének akkor ismert emlékeit. A mostani kiállítás az azóta eltelt időben feltárt sok új leletet is bemutatja. Számos, az utóbbi időben előkerült gyönyörű faragvány, igy a kaposszentjakabi, a sárvármonostori, a somogyvári és pilisszentkereszti gazdag leletanyag ezen a kiállításon kerül először a nagyközönség elé.

A látogató a magyarországi Árpád-kori művészet gazdag és egységes korszakáról, a preromán stílusról láthat összeállítást. A XIII. sz. közepének kőfaragványai már a figurális hatások elterjedését mutatják. Az óbudai Szent Péter prépostság művészi domborművei, a budai Nagyboldogasszonytemplom bájos angyal alakja, vagy a Pilisszentkereszten nemrég napvilágra került miniatűr szobortöredékek mind azt bizonyítják, hogy hazánkban már a kései Árpád-korban virágzott a kőfaragó művészet.

F. T.

Pilisszentkereszti lelet a XIII. szá- Díszes faragvány az óbudai Szent Péter pré zadból postságból a XII. századból

Hazalátogató honfitársaink kirándulási programjához nyújtunk segítséget: folyamatosan közöljük — a teljesség igénye nélkül — egy-egy megye megtekintésre érdemes nevezetességeinek helyét és pontos címét.

KOSSUTH RADIO, BUDAPEST

MŰSOR AJÁNLATUNK NOVEMBER 6-TÖL 12-IG

FEJÉR MEGYE

SZÉKESFEHÉRVÁR: Székesegyház. Gótikus eredetű. A jelenlegi barokk templomot 1759—78-ban építették. Szent Annakápolna. 1470 körül épült. (Arany János u.); Római katolikus volt cisztercita, korábban jezsuita templom. Épült 1745-55- ben. (Március 15. u.); Római katolikus volt karmelita, majd szemináriumi templom. 1745—48 között épült, a belsőben Maulbertseh falképek (Petőfi u.); Görögkeleti szerb templom. 1730—.71 között épült. (Rác u.); Római katolikus volt ferences templom, külső falán feszület — Fadrusz János műve, 1720—42 között épült. (Szabadság tér); István király Múzeum (Gagarin tér 3.); Országos Alumíniumipari Múzeum (Zombori u. 12.); Csók István Képtár (Bartók Béla tér 1.); Budenz-ház, Ybl-gyűjtemény, copf stílusú műemlék 1781-ből. (Arany János u. 12.); Középkori Romkert (Szabadság tér); Fekete Sas patika. XVIII. század, berendezése rokokó (Március 15. u. 5.); AGÁRD: Gárdonyi Géza emlékház. ALCSÜTDOBOZ: Alcsúti arborétum. Az 1825-ben angol kert stílusban létesített arborétumban található hazánk legöregebb akácfája is.); BODAJK: Kálvária 1736-ban épült. Kálvária-domb; CECE: Csók István emlékmúzeum (Arany János u. 9.); CSABDI: Templomrom a XII. századból (Szabadság u. 58. fölött, a dombon); CSÁKVÁR: Vértes Múzeum, néprajzi és helytörténeti emlékek (Kossuth Lajos u.); DUNAÚJVÁROS: INTERCISA Múzeum. (Dunaújváros története az ókortól napjainkig. — Lenin tér 10.); Domanovszky Emlékmúzeum; Római kőtár (Római körút); ERCSI: Eötvös József Emlékszoba (Eötvös u. 37.), az 1830 körüli klasszicista stílusú, volt Eötvös-kúria; FEHÉRVÁRCSURGÓ: Római katolikus templom a XII. századból (Petőfi u.); EÜLE: Római katolikus templom a XVIII. századból (Széchenyi u.); GÁNT: Külszíni Múzeum (Bányatelep); KÁPOLNÁSNYÉK: Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum, a költő szülőháza (Vörösmarty út); MARTONVÁSÁR: Martonvásári Park. A park értékes dendrológiai gyűjteménye őrzi az ország legöregebb mocsárciprusát. — Beethoven Emlékmúzeum. 1773—75-ben épült barokk stílusú volt. Brunswick-kastély, 1875-ben neogótikus stílusban átalakítva. SUKORÓ: Néprajzi Ház. Népi műemlék (Szilvás sor); SZABADBATTYÄN: Kula (őrtorony); TÁC: Gorsium Szabadtéri Múzeum. I—IV. száradj római település maradványai; VÁL: Vajda János Emlékház. A költő gyermekkori lakóháza, népi műemlék: Vajda János Emlékkiállítás. 1780—1800, volt Ürményikastély. (Vajda J. u. 1.). A Fejér Megyei Idegenforgalmi Hivatal címe: Székesfehérvár, Szabadság tér 6. 8001.

A Kossuth Rádió néhány állandó müsoitszárna: (budapesti idő szerint) HÍREK: 8.00, lo.no, 12.00, 17.00, 22.00, 24.00. DELI KRÓNIKA: 12.00. ESTI MAGAZIN: 18.30. (A krónika műsorokat vasárnap kivételével, az Esti Magazint szombat és vasárnap kivételével minden nap sugározzák.) KI NYER MA? — komolyzenei vetélkedőraüsor tíz percben, szombat és vasárnap kivételével minden nap: 12.20. MAGYARÁN SZÓLVA: nyelvhelyességi vetélkedőmüsor „nyelvőrködéssel”, szombatonként: 12.30. ÉDES ANYANYELVŰNK — Lőrincze Lajos műsora, vasárnaponként: 12.10.

NOVEMBER 6. HÉTFŐ: 18.45: A Rádió Kabarészínháza — A hosszú élet titka. NOVEMBER 7. KEDD: 21.25: Színes népi muzsika. NOVEMBER 8. SZERDA: 22.30: A dzsessz világa. NOVEMBER 9. CSÜTÖRTÖK: 19.15: Magyar előadóművészek operettfelvételeiből. NOVEMBER 10. PÉNTEK: 21.13: Béres Ferenc népdalokat énekel. NOVEMBER 11. SZOMBAT: 19.30: Nótaest. NOVEMBER 12. VASÁRNAP: 11.18: A Bécsi Filharmoniku's Zenekar hangversenye. 13.20: A Golden Gate műsora. 19.47: Mozart: Szöktetés a szerályból. NOVEMBER 13. HÉTFŐ: 20.00: Örökzöld dallamok. NOVEMBER 14. KEDD: 19.15: Perényi Miklós gordonkázik. NOVEMBER 15. SZERDA: 20.10: Közvetítés az NSZK—MAGYARORSZÁG válogatott labdarúgó mérkőzésről. NOVEMBER 16. CSÜTÖRTÖK: 21.40: Csárdások. NOVEMBER 18. SZOMBAT: 21.00: Heltai Jenő: A 111-es. NOVEMBER 19. VASARNAP: 21.15: Színes népi muzsika.

HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK

IFJ. MAJER EMIL

OTTA MIHÁLY (dr.) 1972-ben külföldön maradt. Először Olaszországban élt, majd 1973-ban Kanadába (Toronto, Ont.) költözött. A keresett Budapesten született 1944. július 10-én, anyja neve

Csitáry Margit. 1977 januárjában adott utoljára életjelt magáról. Keresik Budapesten élő szülei.

Ifj. MAJER EMIL (született 1937. augusztus 21-én Esztergomban, anyja neve Tóth Hona) 1957. február 22-én hagyta el Magyarországot, Franciaországban (Párizs) telepedett le. 1974 Júliusában irt levele óta nem tudnak róla semmit. Keresi testvére, Takács Lajosné Budapestről.

M O D L Y L A S Z L O-t keresi unokahúga Elizabeth (Modly) Blystad az USA-ból. A keresett Szombathelyen született 1911. augusztusában, anyja neve Puly Antónia. 1948 óta él külföldön, feltehetően Ausztriában, 1956 óta nem tud róla semmit a kerestető.

POTONDI A N D R A S-t (Gyomron született 1927. január 28-án) keresi Unyi István Gyöngyösről. A keresett nős, s feltehetően Kanadában él.

SPULLER OLIVÉR

fényképészt keresi unokabátyja Siklós (Spuller) Zoltán Budapestről. A keresett feltételezett tartózkodás! helye: Puerto Rico (San juan).

KÖNYVES KALMANN E-t, leánynevén FILÓ Ibolyát keresi unokahúga Gyovai Klára Budapestről. A keresett Csongrádon született, édesanyja neve Varga Anna. Feltételezett tartózkodási helye az USA-ban van.

KAJTAR LÁSZLÓ

(Budapesten született 1956. július 22-én, anyja neve Lőrincz

Ilona) 1976 nyarától tartózkodik külföldön, az USA-ban (San Francisco, Calif.) telepedett le. 1978. január 22 óta (ekkor telefonon beszéltek vele) semmi hírt sem adott magáról. Keresi édesapja Budapestről.

SZUNYOGH ZSIGM O N D (1923. május 1-én született, anyja neve Molnár Rozália) 1957-től él külföldön, Brazíliában (Rio de Janeiro) telepedett le. 1976 óta nem ad életjelt magáról. Keresi édesanyja Mezőtúrról.

KIS KAROLY (1927. július 29-én született Tlszanánán, anyja neve Varga Rozália) 1956-tól él külföldön, az USA- ban (Warren, Ohio) letelepedett. 1974-ben adott utoljára életjelt magáról. Keresi édesapja Tiszanánáról.

TOROCSIK JÓZSEFET (született 1953. március 24-én, anyja leánykori neve Töröosik Magdolna) Ráckevén élő édesanyja keresi. Töröcsik József néhány hetes korában került el édesanyjától, aki ezért sorsa alakulásáról semmit sem tud, arról Is csak nemrég értesült ismerőseitől, hogy Tőröcsik József 1973-ban Ráckevén járt és édesanyja után érdeklődött.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE BUDAPEST, H—19#5.