Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-10-21 / 21. szám

Beszélgetés Ferencz József unitárius püspökkel

Augusztus 30-án töltötte be hetvenedik életévét. Munkássága elismeréséül korábban a Munka Érdemrend arany (okozatával és Béke Emlékéremmel tüntették ki.

Püspök úr, ismertesse kérem, az unitárius egyház történetét.

— Az unitárius egyház története szorosan összefonódik Erdély történetével, hiszen a 16. században az akkor önálló erdélyi fejedelemség területén keletkezett. 1568-ban a tordai országgyűlés ugyan kimondta a vallásszabadságot, amely a református, evangélikus, unitárius és katolikus egyház szabad működését engedélyezte, egyházunk azonban még sokat szenvedett ezután is. Egyházunk megalapítója Dávid Ferenc 1579-ben mártírhalált halt. S az egyház hányattatásai folytatódtak, különösen a Habsburg uralom alatt. Mégis fennmaradtunk, mert a hívek áldozatkészsége az elfoglalt templomok és iskolák helyén új templomokat, új iskolákat emelt Csak 1848-ban nyilvánították vallásunkat Magyarországon is bevett vallásnak. Az első világháború után Románia területén folytatódott az erdélyi unitáriusok élete. Ma dr. Kovács Lajos a kolozsvári unitárius püspök. A magyar unitáriusok száma mintegy 15 ezerre tehető, felerészben erdélyi származásúak.

Kérem, mondjon néhány szót önmagáról.

— Erdélyben, Dicsőszentmártonban születtem; mondhatnám úgy is, püspöki családban, mert nagyapám, Ferencz József szintén unitárius püspök volt Kolozsvárott. 1928-ig. Én a kolozsvári kollégiumban érettségiztem, s az ottani unitárius teológiai akadémián kezdtem meg felsőfokú tanulmányaimat. Már harmad és negyedéves koromban kikerültem külföldre, Becsben és Marburgban, majd a párizsi és genfi egyetemeken tanulhattam. Később már mint lelkész Oxfordban végeztem kutatómunkát. 1931 óta szolgálok Budapesten. 1971-ben választottak meg a magyarországi unitárius egyház püspökének. A lelkészi szolgálat mellett természetesen sokszor jártam külföldön, például 1969-ben a chicagói unitárius teológiai fakultáson működtem vendégprofesszorként. A teológiai doktori címet ott nyertem el. Idén nyáron Oxfordban részt vettem az

Ferencz József püspök Gábor Viktor felv.

International Association for Religious Freedom ülésén. Ez az 1900-ban megalakult Unitáriusok Világszövetségének nemzetközi szervezetté bővült utóda. Ezen az ülésen ifj.

Bartók Béla. világi főgondnokunk is részt vett. Most október elején pedig a frankfurti unitárius templomban hirdettem az igét elsőízben magyarul.

Külföldön élő magyarok és az unitárius egyház?

— A nyugati országokban nem működnek magyarajkú unitárius gyülekezetek. Unitárius testvéreink a magyar ajkú protestáns egyházak hitéletében vesznek részt, illetve a befogadó ország nyelvén hallgatják az istentiszteleteket. Külföldön sokszor találkozom magyarokkal, unitáriusokkal és nem unitáriusokkal egyaránt. Többségük barátsággal, vagy legalább is jóindulatú lojalitással figyeli hazánk életét. Idén nyáron Oxfordban például egy erdélyi származású asszonnyal találkoztam, akinek a férje californiai műszaki egyetemi professzor. Hosszan elbeszélgettünk, s megható volt érdeklődésük Magyarország iránt. Az egyházaknak, köztük az unitárius egyháznak, meghatározó szerepük lehet a szórványmagyarság anyanyelvi kultúrájának a megőrzésében. Nem véletlen, hogy főgondnokunk, Bartók Béla részt vesz a külföldön élő magyarok nyelvének, kultúrájának az ápolásában, az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének tagjaként.

Milyen a magyarországi unitárius egyház belső élete?

— Mint már említettem, az egyház lélekszáma csekély. A budapesti gyülekezeten kívül, a hol három templomunk van, Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, Füzesgyarmaton és Kocsordon is működik önálló gyülekezet. Saját könyvkiadásunk nincs, a Kolozsvárott nyomtatott kátét és énekeskönyvet használjuk. Lapunk, az Unitárius Élet, rendszeresen tájékoztatja híveinket az egyház belső életéről, eseményeiről. Lapunk eljut a nyugati országokban élőkhöz is. És mi is olvassuk a Kolozsvárott megjelenő, 1861-ber. alapított teológiai tudományos lapot, a Keresztény Magvető-t. Egyházi életünk élénknek mondható: most éppen nagyban készülünk egyházunk megalapítója, Dávid Ferenc mártírhalálának 400. évfordulójára. 1979-ben különféle kiadványok jelennek meg ez alkalomból. A Magyar Tudományos Akadémia pedig a siklósi várban tudományos szimpóziumot rendez, amelynek témája: Antitrinitárizmus a XVI. század második felében. Amerikai, angol, holland, erdélyi, lengyel és olasz tudósokat is várnak a találkozóra.

A. A.

1

A történet a szegedi Somogyi-könyvtárban kezdődik. Ott is fejeződik be. Ezt a hatalmas gyűjteményt Somogyi Károly, az esztergomi érseki levéltár és könyvtár igazgatója alapította; 1880-ban az árvíz sújtotta városnak ajándékozta 43 ezer kötetes magánkönyvtárát, amely napjainkban háromszázezer kötetet számlál.

A századforduló és a huszadik század első évei idején a Szeged-Alsóváros-i kisdiák, Vasváry Ödön olvasgatott itt. Minden könyv izgalom volt és ámulás; a könyvoldalak idegen, távoli és ismeretlen világokba röpítették. Erre az élményre Vasváry Ödön 1974. szeptember 19-én Péter László irodalomtörténész, a Somogyikönyvtár tudományos főmunkatársának a szőregi otthonában így emlékezett vissza:

— A Somogyi-könyvtár asztalai mellett töltött és szerzett olvasmányaim voltak azok, amelyek szinte fizikailag érezhetőleg mindig bővebb és bővebb távlatot nyitottak előttem ... vágytam arra, hogy valamikor talán láthassak még egy jó részt abból a világból, amelyben élünk.

öccse még hatodik gimnazista korában az anyai nagybácsi, az Amerikába élő Váradi Lajos hívására ment ki az újvilágba. Az idősebb fiútestvér református pap lett, és segédlelkész korában, a Szabolcs megyei Gégény faluban olvasta a református egyház felhívását, amelyben két esztendőre református lelkészeket kerestek az amerikai magyar reformátusok lelki életének a gondozására. Vasváry Ödön segédlelkész is vállalkozott a két éves szolgálatra, a szarajevói merénylet előtti napon indult el Amerikába, segédlelkész lett Kalassay Sándor pittsburghi esperes mellett. A két évből évtizedek lettek. 1914 és 1957 között magyarlakta amerikai városokban lelkészkedett, s 1957-ben Washingtonban ment nyugdíjba — az utolsó munkaévek során egy biztosító és nyugdíjintézmény, a washingtoni Amerikai Magyar Református Egyesület főtisztviselője volt.

A kíváncsiság — „talán láthassak még egy jó részt abból a világból, amelyben élünk” — teremtette meg a „Magyar Amerika” eddig párja nélkül álló hatalmas gyűjteményét, azt a 451 irattartós kötetet, 18 500 cédulát, azt az öt kötetbe zárt cikkgyűjteményt és könyvtárt, amelyekben Vasváry Ödön amerikai magyar református pap ötven éven át följegyezte összegyűjtötte az amerikai magyarság történetét. Végül 1972-ben az egész gyűjteményét annak a szegedi Somogyi-könyvtárnak ajándékozta, amely „megnyitotta előttem, mint iskolás fiú előtt a könyvek titokzatos és csodálatos világát”.

2

De mit jelent ez a fogalom: Magyar Amerika? Péter László irodalomtörténész, a Vasváry-hagyaték mentora, aki" az adományozás után kiutazott Washingtonba, hog^a nagy donátor ajándékát leltározza, ttJEen,címén akarja megjelentetni a Vasváry-írások válogatását.

„MAGYAR AMERIKA”

Szent-Györgyi Albert, Kármán Tódor és... egy esztendő alatt sem érnék a végére.

A Vasváry-hagyaték története

Vasváry Ödön, aki 1888-ban Szegeden született és Washingtonban halt meg 1977- ben, amerikai tartózkodásából ötven évet ennek a nagy szenvedélynek a betöltésére fordított. „Magyar Amerika”.

Pittsburghi segédlelkész korában még csak Kossuth Lajos pittsburghi tartózkodása foglalkoztatta. Végül tizenöt kötet emléket, iratanyagot, ismeretlen dokumentumot, okiratot, Kossuth-levelet gyűjtött össze a „magyar álladalom elnöké”-nek, a száműzöttnek 1852. évi hét hónapos amerikai útjáról.

De ki volt az első magyar, aki Amerika földjére lépett? A nagy szenvedély érintését követve Vasváry Ödön az első nyomokat is kutatni kezdte. És kiderítette, hogy az első magyar, aki 1583-ban Amerika földjére lépett, a dunántúli Budai Parmenius István oxfordi diák volt, kora legjelentősebb latin nyelvű költője. Erzsébet angol királynő bízta meg őt azzal, hogy kísérje el azt az öt hajóból álló angol expedíciót, amely New Foundland-ot kívánta az angol birodalomba bekebelezni. Budai Parmenius feladata volt az expedíció történetéről latin nyelvű verses krónikát írni. Négy hajó elpusztult az öt közül, Budai Parmenius is odaveszett, az ötödik hajó csak a magyar költő levelét hozhatta haza; ez pedig napjainkig fennmaradt.

Vasváry Ödön, aki számos magyarlakta amerikai városban ielkészkedett, ötven esztendő alatt felkutatott mindent. Minden magyar ismeretanyagot kaptárába hordott. Évtizedekéit át fenntartott helye volt a washingtoni kongresszusi könyvtárban és levéltárban. Kutatott a New York-i Public Library-ben, a philadelphiai Historical Society pincéjébdn, itt meg is találta azokat a száz éve elveszettnek hitt olajfestményeket, amelyeket a magyar szabadságharccal rokonszenvező Walter Gould amerikai festőművész még a törökországi Kütahyában készített Kossuth Lajosról és a szabadságharc emigrációjának más alakjairól.

Budai Parmenius után Amerika magyar hőse, Kováts Mihály magyar ezredes kezdte foglalkoztatni, az a kiemelkedő amerikai magyar, akit Cyrus Vance amerikai külügyminiszter elsőként említett beszédében, a budapesti Parlament kupolacsarnokában, a korona átadási ünnepségén. Róla három kötet eredeti okiratot gyűjtött össze. Kováts Mihály a magyarság első hősi halottja volt Amerikában, a függetlenségi háborúban 1779-ben, Dél-Karoling államban, Charleston város előtt angol golyó oltotta ki az életét. Vasváry az American Philosophical Society philadelphiai levéltárában megtalálta Kováts latin nyelvű levelét is, amelyet Franklin Benjáminnak írt.

Vasváry a megszállottak hitével, a szenvedélyesek buzgalmával, a hívők konok

kitartásával kutatott. A levéltárakat könyvtárakat, a pincéket, a padlásokat járta. És ámulva találkozott a bácskai származású Haraszthy Ágostonnak a tevékenységével: „tudniillik ez a magyar alapította meg és terjesztette el Kaliforniában, ebben a hatalmas, gyönyörű államban — beszélte el 1974-es szegedi előadása során — a szőlőtermelést és a bőripart. „Amerika óriási arányú szőlőtermelésének és bőriparának a megteremtése Haraszty műve: Magyarországról vitte át a szőlővesszőket Amerikába.

A gyűjtemény egyre gazdagodott, a magyar nevek megsokasodtak: Észak-Dél háborújában Észak oldalán hét magyar ember kapott tábornoki rangot, Észak oldalán közel ezer negyvennyolcas magyar tiszt harcolt, s Washington városának védője szegedi számazású tábornoka az a Számvald Gyula volt, aki valaha pesti könyvárusként Petőfi kiadójaként szerepelt Emich-hel együtt. Számvald a magyarok közül elsőnek kapta meg a legnagyobb amerikai kitüntetést, a kongresszusi díszérmet.

Vissza kell fogjam a toliamat, nehogy Vasváry lelkesültsége elragadjon. De e lelkesült szenvedély lobogása mögött hűvös tények, valós adatok ezrei húzódnak meg. Jórészt magyar származású amerikaiak teremtették meg a hollywoodi filmipart. Magyar fizikusok, matematikusok dolgoztak az atomkísérletek nagy műhelyeiben. A szegedi Somogyi-könyvtár első emeletén, ahol külön szobát rendeztek be a kiemelkedő gyűjtemény őrzésére, alig győzöm másolni a nagy neveket: Bartók Béla,

És ez, a választott hazájához mindhalálig hű amerikai, a régi szülőföldhöz mindhalálig hű szegedi, 1972. május 16-án a washingtoni magyar nagykövetségen kiállított „Adomány levél”-ben ötven évnyi gyűjtését, mindent, Szegednek, szülővárosának adományozott.

Amikor 1974-ben, három évvel a halála előtt utoljára Szegeden járt, a Somogyikönyvtárban tartott előadása során a többi közt ezt beszélte el erről a „Magyar Ameriká”-ról:

— Rájöttem arra az én munkámban, hogy az a mező, amelyen dolgozom, olyan óriási nagy, hogy egyszerűen beláthatatlan és kimeríthetetlen... A magyar kultúrának, a magyar életnek, a magyar életfelfogásnak, a magyar irodalomnak, a magyar tudománynak olyan befolyása van az amerikai életre, amilyen befolyással egyetlenegy kisebb nemzet sem dicsekedhetik.

— És ez nem nacionalista dicsekvés, hölgyeim és uraim, ez nem túlzás, ez maga az igazság. És amikor arra gondolok, hogy valamikor, bármilyen nehezen is, de meg kell írni az amerikai magyarságnak az igazi és a teljes történetét, akkor abból a történeti távlatból ki kell hogy alakuljon egy kép, egy egyetemes kép arról a behatásról, arról a befolyásról, amelyet magyar kultúra az angolszász nemzetek kultúrájára gyakorolt. Ez a befolyás az, hölgyeim és uraim, amely a magyar nemzetnek a világ előtt a legnagyobb büszkesége kell hogy legyen.

Utolsó kívánsága volt, hogy élete értelmét sírkövére véssék latinul: „Viximus, non inutiles”.

Nem éltünk haszontalanul.

Ruffy Péter

Vasváry Ödön. Jobbra: Péter László irodalomtörténész a gyűjteménnyel

Gábor Viktor felv.