Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-10-21 / 21. szám

Beszélgetés Ferencz József unitárius püspökkel Augusztus 30-án töltötte be hetvenedik életévét. Munkássága elismeréséül korábban a Munka Ér­demrend arany (okozatával és Béke Emlékéremmel tüntették ki. Püspök úr, ismertesse kérem, az unitárius egyház törté­netét. — Az unitárius egyház története szorosan összefonódik Erdély történetével, hiszen a 16. században az akkor önál­ló erdélyi fejedelemség területén keletkezett. 1568-ban a tordai országgyűlés ugyan kimondta a vallásszabadságot, amely a református, evangélikus, unitárius és katolikus egyház szabad működését engedélyezte, egyházunk azon­ban még sokat szenvedett ezután is. Egyházunk megala­pítója Dávid Ferenc 1579-ben mártírhalált halt. S az egy­ház hányattatásai folytatódtak, különösen a Habsburg uralom alatt. Mégis fennmaradtunk, mert a hívek áldo­zatkészsége az elfoglalt templomok és iskolák helyén új templomokat, új iskolákat emelt Csak 1848-ban nyilvání­tották vallásunkat Magyarországon is bevett vallásnak. Az első világháború után Románia területén folytatódott az erdélyi unitáriusok élete. Ma dr. Kovács Lajos a ko­lozsvári unitárius püspök. A magyar unitáriusok száma mintegy 15 ezerre tehető, felerészben erdélyi származá­súak. Kérem, mondjon néhány szót önmagáról. — Erdélyben, Dicsőszentmártonban születtem; mond­hatnám úgy is, püspöki családban, mert nagyapám, Fe­rencz József szintén unitárius püspök volt Kolozsvárott. 1928-ig. Én a kolozsvári kollégiumban érettségiztem, s az ottani unitárius teológiai akadémián kezdtem meg felső­fokú tanulmányaimat. Már harmad és negyedéves korom­ban kikerültem külföldre, Becsben és Marburgban, majd a párizsi és genfi egyetemeken tanulhattam. Később már mint lelkész Oxfordban végeztem kutatómunkát. 1931 óta szolgálok Budapesten. 1971-ben választottak meg a ma­gyarországi unitárius egyház püspökének. A lelkészi szol­gálat mellett természetesen sokszor jártam külföldön, pél­dául 1969-ben a chicagói unitárius teológiai fakultáson működtem vendégprofesszorként. A teológiai doktori címet ott nyertem el. Idén nyáron Oxfordban részt vettem az Ferencz József püspök Gábor Viktor felv. International Association for Religious Freedom ülésén. Ez az 1900-ban megalakult Unitáriusok Világszövetségének nemzetközi szervezetté bővült utóda. Ezen az ülésen ifj. Bartók Béla. világi főgondnokunk is részt vett. Most október elején pedig a frankfurti unitárius templomban hirdettem az igét elsőízben magyarul. Külföldön élő magyarok és az unitárius egyház? — A nyugati országokban nem működnek magyarajkú unitárius gyülekezetek. Unitárius testvéreink a magyar ajkú protestáns egyházak hitéletében vesznek részt, illet­ve a befogadó ország nyelvén hallgatják az istentiszte­leteket. Külföldön sokszor találkozom magyarokkal, uni­táriusokkal és nem unitáriusokkal egyaránt. Többségük barátsággal, vagy legalább is jóindulatú lojalitással figyeli hazánk életét. Idén nyáron Oxfordban például egy erdé­lyi származású asszonnyal találkoztam, akinek a férje ca­­liforniai műszaki egyetemi professzor. Hosszan elbeszél­gettünk, s megható volt érdeklődésük Magyarország iránt. Az egyházaknak, köztük az unitárius egyháznak, megha­tározó szerepük lehet a szórványmagyarság anyanyelvi kultúrájának a megőrzésében. Nem véletlen, hogy főgond­nokunk, Bartók Béla részt vesz a külföldön élő magyarok nyelvének, kultúrájának az ápolásában, az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének tagjaként. Milyen a magyarországi unitárius egyház belső élete? — Mint már említettem, az egyház lélekszáma csekély. A budapesti gyülekezeten kívül, a hol három templomunk van, Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, Füzesgyarmaton és Kocsordon is működik önálló gyülekezet. Saját könyv­kiadásunk nincs, a Kolozsvárott nyomtatott kátét és éne­keskönyvet használjuk. Lapunk, az Unitárius Élet, rend­szeresen tájékoztatja híveinket az egyház belső életéről, eseményeiről. Lapunk eljut a nyugati országokban élőkhöz is. És mi is olvassuk a Kolozsvárott megjelenő, 1861-ber. alapított teológiai tudományos lapot, a Keresztény Mag­­vető-t. Egyházi életünk élénknek mondható: most éppen nagyban készülünk egyházunk megalapítója, Dávid Fe­renc mártírhalálának 400. évfordulójára. 1979-ben külön­féle kiadványok jelennek meg ez alkalomból. A Magyar Tudományos Akadémia pedig a siklósi várban tudomá­nyos szimpóziumot rendez, amelynek témája: Antitrinitá­­rizmus a XVI. század második felében. Amerikai, angol, holland, erdélyi, lengyel és olasz tudósokat is várnak a találkozóra. A. A. 1 A történet a szegedi Somogyi-könyvtár­ban kezdődik. Ott is fejeződik be. Ezt a hatalmas gyűjteményt Somogyi Károly, az esztergomi érseki levéltár és könyvtár igazgatója alapította; 1880-ban az ár­víz sújtotta városnak ajándékozta 43 ezer kötetes magánkönyvtárát, amely napjaink­ban háromszázezer kötetet számlál. A századforduló és a huszadik század első évei idején a Szeged-Alsóváros-i kis­diák, Vasváry Ödön olvasgatott itt. Min­den könyv izgalom volt és ámulás; a könyvoldalak idegen, távoli és ismeretlen világokba röpítették. Erre az élményre Vasváry Ödön 1974. szeptember 19-én Pé­ter László irodalomtörténész, a Somogyi­könyvtár tudományos főmunkatársának a szőregi otthonában így emlékezett vissza: — A Somogyi-könyvtár asztalai mellett töltött és szerzett olvasmányaim voltak azok, amelyek szinte fizikailag érezhető­­leg mindig bővebb és bővebb távlatot nyi­tottak előttem ... vágytam arra, hogy va­lamikor talán láthassak még egy jó részt abból a világból, amelyben élünk. öccse még hatodik gimnazista korában az anyai nagybácsi, az Amerikába élő Vá­­radi Lajos hívására ment ki az újvilágba. Az idősebb fiútestvér református pap lett, és segédlelkész korában, a Szabolcs megyei Gégény faluban olvasta a református egy­ház felhívását, amelyben két esztendőre református lelkészeket kerestek az ame­rikai magyar reformátusok lelki életének a gondozására. Vasváry Ödön segédlelkész is vállalkozott a két éves szolgálatra, a szarajevói merénylet előtti napon indult el Amerikába, segédlelkész lett Kalassay Sándor pittsburghi esperes mellett. A két évből évtizedek lettek. 1914 és 1957 között magyarlakta amerikai városokban lelkész­­kedett, s 1957-ben Washingtonban ment nyugdíjba — az utolsó munkaévek során egy biztosító és nyugdíjintézmény, a washingtoni Amerikai Magyar Reformá­tus Egyesület főtisztviselője volt. A kíváncsiság — „talán láthassak még egy jó részt abból a világból, amelyben élünk” — teremtette meg a „Magyar Ame­rika” eddig párja nélkül álló hatalmas gyűjteményét, azt a 451 irattartós kötetet, 18 500 cédulát, azt az öt kötetbe zárt cikk­­gyűjteményt és könyvtárt, amelyekben Vasváry Ödön amerikai magyar reformá­tus pap ötven éven át följegyezte össze­gyűjtötte az amerikai magyarság történe­tét. Végül 1972-ben az egész gyűjteményét annak a szegedi Somogyi-könyvtárnak ajándékozta, amely „megnyitotta előttem, mint iskolás fiú előtt a könyvek titokzatos és csodálatos világát”. 2 De mit jelent ez a fogalom: Magyar Amerika? Péter László irodalomtörténész, a Vasváry-hagyaték mentora, aki" az ado­mányozás után kiutazott Washingtonba, hog^a nagy donátor ajándékát leltározza, ttJEen,címén akarja megjelentetni a Vas­­váry-írások válogatását. „MAGYAR AMERIKA” Szent-Györgyi Albert, Kármán Tódor és... egy esztendő alatt sem érnék a végére. A Vasváry-hagyaték története Vasváry Ödön, aki 1888-ban Szegeden született és Washingtonban halt meg 1977- ben, amerikai tartózkodásából ötven évet ennek a nagy szenvedélynek a betöltésére fordított. „Magyar Amerika”. Pittsburghi segédlelkész korában még csak Kossuth Lajos pittsburghi tartózko­dása foglalkoztatta. Végül tizenöt kötet emléket, iratanyagot, ismeretlen dokumen­tumot, okiratot, Kossuth-levelet gyűjtött össze a „magyar álladalom elnöké”-nek, a száműzöttnek 1852. évi hét hónapos ameri­kai útjáról. De ki volt az első magyar, aki Amerika földjére lépett? A nagy szenvedély érinté­sét követve Vasváry Ödön az első nyomo­kat is kutatni kezdte. És kiderítette, hogy az első magyar, aki 1583-ban Amerika földjére lépett, a dunántúli Budai Parme­­nius István oxfordi diák volt, kora leg­jelentősebb latin nyelvű költője. Erzsébet angol királynő bízta meg őt azzal, hogy kí­sérje el azt az öt hajóból álló angol expe­díciót, amely New Foundland-ot kívánta az angol birodalomba bekebelezni. Budai Parmenius feladata volt az expedíció tör­ténetéről latin nyelvű verses krónikát írni. Négy hajó elpusztult az öt közül, Budai Parmenius is odaveszett, az ötödik hajó csak a magyar költő levelét hozhatta ha­za; ez pedig napjainkig fennmaradt. Vasváry Ödön, aki számos magyarlakta amerikai városban ielkészkedett, ötven esztendő alatt felkutatott mindent. Minden magyar ismeretanyagot kaptárába hordott. Évtizedekéit át fenntartott helye volt a washingtoni kongresszusi könyvtárban és levéltárban. Kutatott a New York-i Pub­lic Library-ben, a philadelphiai Historical Society pincéjébdn, itt meg is találta azo­kat a száz éve elveszettnek hitt olajfest­ményeket, amelyeket a magyar szabadság­­harccal rokonszenvező Walter Gould ame­rikai festőművész még a törökországi Kü­­tahyában készített Kossuth Lajosról és a szabadságharc emigrációjának más alak­jairól. Budai Parmenius után Amerika magyar hőse, Kováts Mihály magyar ezredes kezd­te foglalkoztatni, az a kiemelkedő amerikai magyar, akit Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter elsőként említett beszédében, a budapesti Parlament kupolacsarnokában, a korona átadási ünnepségén. Róla három kötet eredeti okiratot gyűjtött össze. Ko­váts Mihály a magyarság első hősi halott­ja volt Amerikában, a függetlenségi há­borúban 1779-ben, Dél-Karoling államban, Charleston város előtt angol golyó oltotta ki az életét. Vasváry az American Philo­sophical Society philadelphiai levéltárában megtalálta Kováts latin nyelvű levelét is, amelyet Franklin Benjáminnak írt. Vasváry a megszállottak hitével, a szen­vedélyesek buzgalmával, a hívők konok kitartásával kutatott. A levéltárakat könyvtárakat, a pincéket, a padlásokat járta. És ámulva találkozott a bács­kai származású Haraszthy Ágostonnak a tevékenységével: „tudniillik ez a magyar alapította meg és terjesztette el Kalifor­niában, ebben a hatalmas, gyönyörű ál­lamban — beszélte el 1974-es szegedi elő­adása során — a szőlőtermelést és a bőr­ipart. „Amerika óriási arányú szőlőterme­lésének és bőriparának a megteremtése Haraszty műve: Magyarországról vitte át a szőlővesszőket Amerikába. A gyűjtemény egyre gazdagodott, a ma­gyar nevek megsokasodtak: Észak-Dél há­borújában Észak oldalán hét magyar em­ber kapott tábornoki rangot, Észak olda­lán közel ezer negyvennyolcas magyar tiszt harcolt, s Washington városának vé­dője szegedi számazású tábornoka az a Számvald Gyula volt, aki valaha pesti könyvárusként Petőfi kiadójaként szere­pelt Emich-hel együtt. Számvald a ma­gyarok közül elsőnek kapta meg a legna­gyobb amerikai kitüntetést, a kongresszusi díszérmet. Vissza kell fogjam a toliamat, nehogy Vasváry lelkesültsége elragadjon. De e lel­kesült szenvedély lobogása mögött hűvös tények, valós adatok ezrei húzódnak meg. Jórészt magyar származású amerikaiak te­remtették meg a hollywoodi filmipart. Ma­gyar fizikusok, matematikusok dolgoztak az atomkísérletek nagy műhelyeiben. A szegedi Somogyi-könyvtár első emeletén, ahol külön szobát rendeztek be a kiemel­kedő gyűjtemény őrzésére, alig győzöm másolni a nagy neveket: Bartók Béla, És ez, a választott hazájához mindha­lálig hű amerikai, a régi szülőföldhöz mindhalálig hű szegedi, 1972. május 16-án a washingtoni magyar nagykövetségen ki­állított „Adomány levél”-ben ötven évnyi gyűjtését, mindent, Szegednek, szülőváro­sának adományozott. Amikor 1974-ben, három évvel a halála előtt utoljára Szegeden járt, a Somogyi­könyvtárban tartott előadása során a többi közt ezt beszélte el erről a „Magyar Ame­­riká”-ról: — Rájöttem arra az én munkámban, hogy az a mező, amelyen dolgozom, olyan óriási nagy, hogy egyszerűen beláthatatlan és kimeríthetetlen... A magyar kultúrá­nak, a magyar életnek, a magyar életfel­fogásnak, a magyar irodalomnak, a ma­gyar tudománynak olyan befolyása van az amerikai életre, amilyen befolyással egyet­lenegy kisebb nemzet sem dicsekedhetik. — És ez nem nacionalista dicsekvés, höl­gyeim és uraim, ez nem túlzás, ez maga az igazság. És amikor arra gondolok, hogy valamikor, bármilyen nehezen is, de meg kell írni az amerikai magyarságnak az iga­zi és a teljes történetét, akkor abból a tör­téneti távlatból ki kell hogy alakuljon egy kép, egy egyetemes kép arról a behatásról, arról a befolyásról, amelyet magyar kul­túra az angolszász nemzetek kultúrájára gyakorolt. Ez a befolyás az, hölgyeim és uraim, amely a magyar nemzetnek a világ előtt a legnagyobb büszkesége kell hogy legyen. Utolsó kívánsága volt, hogy élete értel­mét sírkövére véssék latinul: „Viximus, non inutiles”. Nem éltünk haszontalanul. Ruffy Péter Vasváry Ödön. Jobbra: Péter László irodalomtörténész a gyűjteménnyel Gábor Viktor felv.

Next

/
Thumbnails
Contents