Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-09-23 / 19. szám

KÓSTOLÓ A MAGYAR KONYHA „FŰZŰÉBŐL” JÓÍZŰ morzsák az egyéves magazin terített asztaláról Tudnak-e sűtnl-tözni, szeretnek-e enni, Ínyencek vagy étke­zés iránt közönyösek, netán rosszgyomrúak a Magyar Konyha szerkesztői? S vajon ugyanúgy készül-e a gasztronómiai ma­gazin, ahogyan egy irodalmi vagy politikai folyóirat; netán eraitt finom párák, Ínycsiklandó ételillatok fogadják a betop­panót? Emellett arra Is kiváncsiak lettünk, hogy most — második évfolyamuk megkezdésekor — továbbra is állják-e Ígéretüket, a számonkénti száz-száz évad jellegű receptet, s ha igen. hogyan, meddig győzik tartalékkal? Ezekről kérdez­tük a lap vezetőit. CSALÓDÁSSAL KEZDŐDÖTT A Rákóczi úti bérház III. emeleti folyosójának vége félól csodálatos lecsóillat jelzi — útbaigazító nyilaknál is megbízhatóbban —, hol székel a Magyar Konyha. Nem akármilyen lecsó illatával telik meg munkatársunk orra; több ez, összetettebb, sűrűbb mint amilyen a szokásos hagymás-paprikás-paradicsomos pára; beszélő vizsla kel­lene a nagy 'hatású zamat-.,tényezők” mélyebb kielemzé­­séhez. Ez a lecsószag méltó a lap augusztusi számának címlapján tálalt lecsó-látványossághoz. Pavlovnak telje­sen igaza volt; ahogy a folyosón egyre mélyebbre hato­lunk, közelítünk a szagforráshoz, úgy fut össze a nyál a szánkban ... Az nem lehet, hogy ne kínálják meg lapunk munkatársát, ilyen durván vétsenek az illemszabályok el­lesi ... Minden lehetséges. Csalódottságunk mellbevágó: a Ma­gyar Konyha két lángú gázfózőjén kávé fő, közönséges fekete, ha még oly erős és forró is... A magasabb rendű lecsó gőze a közvetlen szomszéd lá­bosából terjeng szét, — azt mondhatnánk — a szerkesz­tőség látogatóinak megtévesztésére. (A lap becsületének védelmére: ez a lecsó az általuk közölt recept szerint, füstölt szalonnával, kolbásszal készült.) NEM LEHET ELFÁSULNI A Magyar Konyha szerkesztőségének összesen három beltagja van. Termetüket tekintve az 50—60—70 kilós súlycsoportba tartoznak; ehhez képest oszlik meg étvá­gyuk szabadjára engedése, illetve visszafogása. A három asszony vidám és jóétvágyú. Épp ezért a receptek kézira­tai olvastán, színes ételfotók látványának hatására több­nyire farkaséhessé válnak. Azt mondják, nem lehet a re­cept olyan laktató, s nem lehet annyi fotót megnézni, hogy beléfásuljanak, hogy ne érezzék nyeldeklőjükön a sok mindenből kialakult pompás ízeket, (ök úgy olvassák az éteWeírásokat, mint zenebolondok az operában a partitú­rát; hangjegy alapján hallva a zenét...) Melyiküknek mi a kedvenc étele? Nyerges Ágnes főszer­kesztő kitérő válaszul — a lap megjelenési periódusai je­gyében — tavaszi, nyári, őszi, téli „kedvencet” vall ma­giáénak. (Később töredelmesen 'bevallja, hogy a joghurt az egyetlen, amire soha nem ún rá) Ungváry Ildikó a gril­lezett húsok barátja, szíve szerint körítésül is húst enne. Egyéni szerencséje — édességre még gondolni sem szeret; ő tartozik ugyanis a legmagasabb súlycsoportba. Bogschütz Zsuzsa az „el nem kötelezettek” képviselője: minden fi­nomságot szeret, akár sós, akár édes. ELEGET TUDNI SOHASEM LEHET Ha a zenekritikus maga nem muzsikus, attól még ki­tűnően elemezheti a hallott vagy olvasott művet, a művé­szek játékát, s véleményét megírhatja anélkül, hogy gya­korlatilag foglalkozna a hangjegyek világával. De a gaszt­ronómiai folyóiratban megjelenő receptek arra valók, hogy ezrek elkészítsék, s közlés előtt kd kell szűrni belőlük az ékezethibát is, mert egy 0-tól a „kávéskanálnyi” helyetti „leveses kanálig” elírás kudarcot okozhat. Ezeknek az eset­leges hibáknak vagy össze nem illő anyagokat, rossz ará­nyokat tartalmazó receptek ellenőrző olvasásához, kivá­logatásához — feltehetően — nagy főzési gyakorlat, kifi­nomult ízlés szükséges. Tudnak-e és milyen fokon tudnak főzni a Magyar Konyha szerkesztői, például Nyerges Ag­nes főszerkesztő, és ha tud, hol tanulta? — Azt is füllenthetném, hogy főzni tudásomat, érdeklő­désemet az anyatejjel kaptam. Néhai édesanyám, Fülöp Margit ugyanis 1928ban írta első szakácskönyvét, ame­lyet később még hat követett; háztartási, főzési cikkeket féltucat folyóiratnak, napilapnak írt rendszeresen. Kísér­letező kedvű amatőr szakács volt; szenvedélyesen gyűj­tött új recepteket, minidig mindent kipróbált — mi, a csa­lád voltunk kísérleti alanyai, ez néha megrázó élményt jelentett —, s a próba eredményét odaírta a recept mellé. Főzni nem tanította meg a lányait, de később, sőt még ma is gyakran azon kapom magam, hogy egyszerűen „tu­dom” mit, hogyan kell csinálná, mibe, mi való. Nagyon szeretek főzni — ha van hozzá időm —, nem kell össze­csapnom azt, amit készítek. „Kosztosaim” szerint egyné­mely levesemet, süteményemet üvegben elrakva, múzeum­ban kellene megőrizni az utókor számára. Magam is kí­sérletező szakács vagyok, szívesen alkotok új ételeket, fel­fedezek új eljárásokat és a sikereseket — most már — megírom a Magyar Konyhába. Amióta ezt a lapot szer­kesztem és írom, rendszeresen olvasom a szakirodalmat is, mert eleget tudni sohasem lehet... Ungváry Ildikót és Bogschütz Zsuzsát a lap oltotta be főzési szenvedéllyel. Minden szerkesztőségi munkanap amolyan szakszeminárium, továbbképző vita, melynek végső fordulata, hogy valaki leszalad harapnivalóért, mert ugyebár az ember nincsen fából... — Eddig megjelent számaikban — a sok olvasnivalón kívül — száz-száz receptet közöltek. Meddig győzik tarta­lékkal vagy kitalálással? Nem félnek a kifulladástól? — Nem — mondja nagyon határozottan Nyerges Ágnes. A főzési variánsok végtelenek; egyik ételösszeáliítás már kínálja is annak valamiképp módosított változatát. De mi nem törünk mindenáron eredetieskeóésre, ápoljuk a ha­gyományokat, és kínáljuk ezek étrendet színesítő esetleg katóriaszegényebb, vagyis egészségesebb változatait. Meg­próbáljuk úgy összeállítani egy-egy szám reoeptúráját, hogy az ne csak az adott évadban kapható élelmiszerek­nek feleljen meg, hanem mindenféle étkezési alkalomnak is. Pályázatunkra — alkossunk ételeket a címe — renge­teg érdekes ételleírás érkezik. Annyira nem érezzük a kifulladás veszélyét, hogy visszafogjuk magunkat: pél­dául ne 50 süteményt adjunk egyszerre az alkalmakhoz kínálkozó és kezünk ügyében levő többszáz közül. Rengeteg ötletet, javaslatot kapunk olvasóinktól egyéb témák megírására vonatkozóan is. Ügy érezzzük, a mögöt­tünk levő egy esztendő alatt beloptuk magunkat a magyar gyomrokba; jövőre lesz főzőtanfolyamunk, telefon-recept­­szalgálatunk és amire a legbüszkébbek vagyunk az, hogy máris százezer példányos méretű a baráti körünk. — További sikereket kívánunk! — y — Bő, bő, bő minden ruha, sőt a kabát, a kosz­tüm is bő — ezt jelezték a tavaszi—nyári di­vatbemutatók. A képre két kosztümruhát vá­lasztottunk, amely az új divathullámot idézi. Maga a kosztümruha kifejezés is újdonság: átmenet az angolos és franciás, a klasszikus és a kiskosztüm között. Keveredése az angolos és a franciás stílusnak. Nézzük csak az első modellt: harangosan szabott, húzott, puha hajtásokba boruló szok­nya: a hossza elhagyja a lábszár közepét. Az érdekes felsőrész ismét más stílusú: denevér­szabású, sűrű piézése a népi inget idézi. A pié általában főszerepet játszik a bő divatban. A modell mogyoróba ma, laza, puha szövetből készült, fehér és barna színosszeállítású csat­­tos bőrövvel. A kalap fehér, a nyáron és kora ősszel is divatos csizma világosbarna. A jobb oldali modell kétrészes, angolos kosztümruha, a szoknya körben rakott és a csípő vonaláig tetűzött. A kabátka béleletlen, rövid, a bőségét két hói adja meg. A keskeny bőröv ennél a modellnél takarja az elvágott derékrészt. A kosztümruha anyaga mogyoró­színű és fehér, apiró kockás könnyű szövet. Bemutatkozik a képen az ismét divatos svájci sapka, a nyakban megkötött kis sál és feltű­nik a mogyorószínü, puha nyári—őszi csizma. Nádor Ilona felvétele t. b. FAZEKAS ANNA Nyárutó Egész nyáron játszadoztunk A széles határban, Bukfenceztünk domboldal­ról Kis kölyök-kutyámmal. Zöld mogyorót bokor alá Raktam garmadába, Mérges mókus lúc tobozát A fejemre rázta. Málnát szedtem szúrós tö­röl, Tölgyön taplót leltem, Szólongattam a kakukkot. Pillangót kergettem. Bujócskáztam ezüst hallal Patak hús sodrában, Furulyáztam mezőn, réten Versenyt pacsirtával. Es most könyvem, első könyvem Bújj be a táskába, Más a dolgom jövő nyárig — megyünk iskolába. Receptek SZEGFÜSZEGES RIZOTTÖ CSIRKECOMBBAL. Hozzá­valók: 4 csirkecomb, 2 sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér zöldjével, 30 deka rizs, 1 kis fej vöröshagyma, 1 szem szeg­fűszeg, só, bors, kevés zsiradék. — A csirkecombokat a zöldséggel feltesszük, mintha levest készítenénk. A rizst megmosva kevés zsíron vagy olajon megfuttatjuk, majd felöntjük annyi levessel, hogy ellepje. Sót, borsot, apróra vágott petrezselymet és egy fej hagymát átszúrva a szeg­fűszeggel beledobunk, s lefödve puhára pároljuk. Ezután a hagymát kivesszük és a levesben puhára főtt combokat a rizsre helyezzük. A levest leszűrjük, vékony vajas rán­tást készítünk hozzá és vajgaluskát főzünk bele Finom diétás étel. CSONGRÁDI APRÓHÚS. Hozzávalók. 60 deka sertés­comb, 2—3 fej vöröshagyma, 60 deka burgonya, petre­zselyemzöldje, só, zsír. — A húst vékony csikókra vág­juk, megsózzuk és a forró zsírban megforgatjuk, majd a karikára vágott hagymát is beledobjuk és együtt sütjük tovább. A burgonyát karikára vágva sós vízben megfőz­zük, majd zsírban megpirítjuk és vágott petrezselyemmel meghintjük. Osszetesszük a hagymás hússal és tálaljuk. Fejes salátát adunk hozzá. TÜROS TÄLBANFÖTT. Hozzávalók: 6 zsemle, 30 deka túró, 1 kanál liszt, 3 tojás, 2 deci tej, " deka mazsola, 2—3 deka vaj, morzsa. — A zsemléket kis kockákra vágjuk, és lerakjuk egy kivajazott, morzsával behintett tűzálló tálba. A túrót áttörjük, 1 kanál liszttel és a mazsolával össze­keverjük, és rétegezzük a zsemlekockákkal, amíg tart. 2—3 tojást elkeverünk tejjel, ráöntjük a túrós zsemlékre és a sütőben lassú tűznél szép pirosra sütjük. Vaníliás cu­korral meghintve tálaljuk._______________________________ KEZDŐDIK A TANÍTÁS VÍZSZINTES: 1. Csuka Zoltán Írja „Kétféle Iskola” clmfl ver­sében (zárt betűk: ,T, T, K, N). 14. Ide-oda száll. IS. ...-tóhátság (a Baltl-tóhátság keleti része). IC. Állóvíz. 17. Fürdet. 1*. Becé­zett Borbála. 20. Anikó becézve. 22. Indulatszócska. 23. Lócse­mege. 25. Gabonaféle. 2C. Rajta hát. 28. Francia zeneszerző (Bo­lero). 30. Román pénz. 31. Tan, tudomány. 32. Több orosz cárnő volt. 34. K J. 35. T I E. 3C. Tyúk népiesen. 37. A kempingezők­nek ad lakást. 39. Osztrák zeneszerző (1870—1954) a Varázskeringő szerzője. 41. Becézett Teréz. 43. A szarvasmarhát és rokonait ma­gába foglaló család. 45. Mulatóhely. 4S. Község Vas megyében. 47. A tantál vegyjele. 49. Kossuth-dijas balerina (Gabriella). 51. Magához húz. 52. O M I. 54. Színpadi mű. 55. Dátuma. 5C. Beis­meri a bűnét. 58. Nincsen haja, az a baja. 59. Indiai légitársaság. CO. Halál, németül. Cl. Üzletekben van kifüggesztve. S3. Képző­művészeti kiállítás. SS. Visszaér! C7. Beszélget a béka. S9. Méhek, darazsak szúrószerve (névelővel). FÜGGŐLEGES: 2. Egymásnak egyezőnek tekint, elismer, 3. N A. 4. Város a Német Szövetségi Köztáusaságban. 5. Spanyol női név. C. Régész, néprajzkutató (1834—1918, András). 7. Magyar, norvég és Német Szövetségi Köztársaságbeli autójelzés. 8. Fa, bo­kor része. 9. Arany János legismertebb alakjának névjele. 10. Bea betűi, keverve. 11. Ritka férfinév. 12. Sikál. 13. Parkettás padlót szegélyező lécek. 14. A vízszintes 1. számú sor folytatása (zárt betűk: D, B, A, T). 18. Ilyen barlang van Tapolcán. 21. Hi­res, nagynevű. 24. Megítélés, tetszés. 27. Z E. 28. Fészket épít. 29. Ormérték. 32. Közmondás kezdete. 33. Norvégia nevének rö­vidítése volt az olimpián. 3C. ...rajta (nehezen ad el). 38. Eles, magas hangot hallat. 40. A falu neve Belső-Azsiában és a Kau­kázusban. 42. Egykori neves színésznő (1791—1854). 44. A Duna mellékfolyója. 45. Operett-herceg. 48. Abba a másik irányba. 50. Amerikai filmek ismert alakja volt. 51. Képző -va párja. 53. Az udvariasság szabályainak összessége. 55. Tüzet megszüntet. 57. Salt ... City (Utah állam fővárosa az USA-ban). 59. Lent. 82. An­gol női név. 84. A F U. SS. Holland és olasz autójelzés. 88. G T. 70. Növény része. BEDNAY JÓZSEF Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 14. sz. sorban levő versidézet megfejtése. Az itt közölt keresztreitvényünk megfejtését és a nyertesek névsorát az inSjit. számunkban tesszük közzé, amely 1978. de­cember 30-án jelenik meg. A megfejtések beküldési határideje; 1978. december 20. A határidő után beérkező megfejtéseket nem vehetjük figyelembe. A 12. számban közölt rejtvény helyes megfejtése: Verejtékünk egy-egy cseppje szárazfölddel gyúrva egybe búzaszem a búzaszáron. (József Attila Erik a gabona című verséből) Könyvjutalmat nyertek: Fenyő József, USA; Gombos Pál, Ma­gyarország (Nyíregyháza); Haár Sári, Izrael; Jánosfy Hetén, USA; dr. Nagy Miklós, Német Szövetségi Köztársaság; 1. Németh- Happ, Hollandia; Sigray Klára, Svédország; dr. Simor Pál, Svéd­ország : Sulinsky Veronlku. Ausztria; Szász Jenő, Románia. Az oldalt összeállította Hernádi Magda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents