Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-09-23 / 19. szám
3 Negyvenhét mezőgazdasági gépvezető állt rajthoz a Hartán megrendezett országos szántóversenyen MTI — Fehérváry Ferenc felv. A Budapesti Kertbarátok Szövetsége először rendezte meg a kertbarátok és kertbarát klubok kiállítását a Vajdahunyad várban MTI — Tóth Gyula felv. 80 ÉVE SZÜLETETT MIHÁLYFI ERNŐ Magyar—holland külügyminiszteri tárgyalások Dr. Christoph Albert van der Klaauw hol- lásokat folytattak időszerű nemzetközi kérland külügyminiszter meghívására Hollan- désekről. Púja Frigyes Van Agt kormánydiában járt Púja Frigyes külügyminiszter. fővel is találkozott. Ellátogatott a holland Megbeszéléseiken áttekintették a két or- parlament két házába, s fogadta őt Juszág kapcsolatainak alakulását, és tárgya- liánná királynő. HAZÁNK ÉS HOLLANDIA Annak, aki valamennyire is ismeri a történelmet, nem kell hosszan tallóznia emlékezetében, hogy a holland—magyar kapcsolatok százados hagyományait bizonyító tényekre és adatokra leljen. A történészek bőven szolgálnak ilyenekkel, mind a hajdani Németalföld, mind pedig Hollandia múltjából. Feljegyezték például, hogy a mohácsi vész után megözvegyült Mária királyné Marie de Hongrie néven bátyja V. Károly megbízásából az akkor spanyol uralom alatt levő németalföldi tartományok helytartója volt. A gazdag és nagyhatalmú Németalföld a XVII. századi vallási háborúi idején, főképp Bethlen Gábor alatt, a Habsburgellenes koalícióban szövetségese volt az erdélyi fejedelmeknek, majd a kuruc háborúság és Rákóczi szabadságharca idején közvetítést ajánlott fel a császári udvar és a felkelők között. A XVII. században és később is a magyar felvilágosodás több jeles alakja (példaként elég Apáczai Csere János, vagy Misztótfalusi Kiss Miklós nevét említenünk) tanult Utrecht. Leyden és más hollandi városok híres egyetemein. Debrecenben 1895-ben emlékoszlopot emeltek Hollandia nemzeti hősének, de Ruyter tengernagynak, megörökítendő, hogy a XVII. századi protestánsüldözés idején az ő erélyes közbenjárására szabadultak meg láncaiktól a nápolyi gályákra küldött magyar protestáns lelkészek. Az újabbkori kapcsolatokból csak egyet szeretnénk említeni: az első világháború után sok ezer magyar gyermek vett részt hollandiai segélyakcióban. Közülük nem egy második hazájának választotta a tulipánok országát. Ezek az ősi kapcsolatok szolgálnak a két népben ma is élő kölcsönös rokonszenv alapjául. Bár a hidegháborús évtizedek a holland—magyar viszonyban sem múltak el nyomtalanul, a hatvanas évektől kezdve mindkét félnél egyre erőteljesebben jelentkezett az az óhaj, hogy politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt magasabb szintre emeljük kapcsolatainkat. Nem kétséges, hogy ez a törekvés vezérelte a magyar külügyminisztert is, aki holland kollégája Christoph van der Klaauw meghívására a korábbi holland külügyminiszter, Max van der Stoel két évvel ezelőtti magyarországi látogatásának viszonzására látogatott el Hágába. Országaink különböző társadalmi, gazdasági, politikai és katonai szövetségi rendszerhez tartoznak. A szövetségi hűség azonban ebben a relációban sem lehet érdemi akadály a kölcsönösen előnyös együttműködés kialakításában. A helsinki záróokmányban lefektetett elvek szellemében- mindkét ország — bilaterális és multilaterális szinten egyaránt — tevékeny részvevője lehet az európai biztonsági és együttműködési rendszer kiépítésének és intézményesítésének. Hazánk számára Hollandia az egyik legfontosabb kereskedelmi partner. Áruforgalmunkban azonban — nemcsak a közös piaci megszorító intézkedések és a világgazdasági nehézségek miatt, hanem saját áruszerkezetünk hiányosságai miatt is — a mi oldalunkról nézve jelentős passzívum alakult ki. Kölcsönös jószándék esetén — elsősorban a kooperációk gyarapítása révén — nemcsak fejleszthetjük, hanem kiegyensúlyozottabbá is tehetjük gazdasági kapcsolatainkat. Ezen a területen együttműködésünknek jó keretet szolgáltat az 1975-ben aláirt, tíz évre szóló gazdasági, ipari-műszaki együttműködési egyezmény. Különösen a mezőgazdaság területén tűnik kecsegtetőnek tudományos-műszaki együttműködésünk jelentős kiterjesztése. Kulturális kapcsolataink Hollandiával meglehetősen élénkek. Kulturális egyezményünk rendszeresítette az ösztöndíjascserét, támogatja egymás nyelvének oktatását. (Magyarországon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folyik holland nyelvoktatás, Hollandiában is működnek önálló magyar nyelvi tanszékek.) A kulturális együttműködés áttekintésekor, kiragadott példaként, utalhatunk az egymás országában rendezett filmbemutatókra és filmnapokra, a könyvkiállításokra, valamint a kulturális munkaterv keretében és impresszáriós alapon fellépő jelentős számú művész vendégszereplésére. Néhány más területen, noha viszonyunk legalábbis korrektnek tekinthető, a magyar fél véleménye szerint még korántsem merítettük ki a kapcsolatok intézményesítésének lehetőségeit. A külügyminiszteri látogatás és az előkészítés alatt levő még magasabb szintű találkozók bizonyára ösztönzőleg hatnak majd e területeken is a magyar—holland viszonyra. A modern kor technikai forradalma, amely radikálisan csökkentette a földrajzi távolságokat, közelebb hozta egymáshoz, csaknem szomszédokká tette Hollandiát és Magyarországot. Intenzívebbé vált közöttük az érintkezés: az államférfiaké éppúgy, mint az egyszerű embereké. Földrészünk, Európa jövője Hollandia háborúk sújtotta népét éppúgy foglalkoztatja, mint az egykori „hadak útján” fekvő Magyarország lakóit. Minden ideológiai különbség mellett is közös érdekünk az európai béke, amelynek óhaja mindkét ország állami vezetőit a politikai egyetértés lehetőségeinek keresésére kell, hogy ösztönözze. Hiszen a hagyományokban gyökerező kölcsönös rokonszenv csak így fejlődhet mindkét ország számára előnyös, valóban sokoldalú együttműködéssé. Szászi József Mihályfi Ernő, a neves újságíró, publicista és közéleti személyiség, a Magyar Nemzet egykori főszerkesztője születésének 80. évfordulóján megemlékezést tartottak a fővárosban. Megkoszorúzták Mihályfi Ernő síremlékét, s az évforduló alkalmából róla nevezték el a II. kerületben levő Tövis utcát, annak a környéknek egyik utcáját, ahol sokáig lakott. — A Magyar Nemzet szerkesztősége most ötödik alkalommal ítélte oda a Mihályfi Ernő-díjat, amellyel évről évre a lap egy-egy kiemelkedő munkát végző fiatal munkatársát jutalmazzák. Az idei kitüntetett: Futász Dezső, a külpolitikai rovat munkatársa. Képünkön: A Magyar Újságírók Szövetségének koszorúit Pethő Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Rajcsányi Károly, a lap főszerkesztő-helyettese és Pásztor János a MUOSZ főtitkárhelyettese helyezte el Mihályfi Ernő síremlékén. Lapkiadó — Székely Tamás felvétele HALLGASS JENŐ ZOLTÁN KIÁLLÍTÁSA Hallgass Jenő Zoltán, Olaszországban élő budapesti Dorottya utcai kiállítótermében magyar származású szobrászművész kiállí- nyitották meg. tását a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Novotta Ferenc felv. Hallgass Jenő felesége és lánya a kiállításon
