Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-28 / 2. szám

OLVASÁS-IRÁS

TANFOLYAM

KISGYERMEKEK RÉSZÉRE

Készült az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége megbízásából

összeállította:

Frittmann Lászlóné

Rajzolta: Urai Erika Szerkesztette: Szende Aladár

SZAVAK MÁSOLÁSA, TOLLBAMONDÁSA ÉS EMLÉKEZETBŐL VALÓ ÍRÁSA

A nyelvtanulás folyamán szükségünk van az újonnan tanult szavak rögzítésére, rövid mondatok másolására, szavak vagy mondatok kiegészítésére. Ehhez gyermekünk íráskészségét tovább kell fejlesztenünk, nem állhatunk meg a betűkirakásnál, de a betűk rajzolgatásánál sem. Az íráskészségen a gyermek másolóképességét értjük, elé tett szavakat, rövid mondatokat betűnként vagy betűcsoportonként képes leírni; a másolásban nem követ el hibát (betűkihagyás, betűtévesztés, ékezethiba stb.).

Bár nem célunk sok szöveget íratni a gyermekkel, szeretnénk ezt a képességet fejleszteni, hogy — később alárendelt funkcionális szerepben — segítse, erősítse nyelvi ismereteit.

Mit és mikor másoltathatunk gyermekünkkel?

1) Újonnan tanult ismereteket rögzítünk írásban) úgy, hogy egy téma szókészletét gyűjtjük össze és leírjuk. Ilyenkor rajzot is készíthetünk, ami a szó jelentését erősíti, a rajz mellé írjuk a megfelelő szót.

Pl: Az egyik jól sikerült autókirándulás élményeit foglaljuk össze egy alkalommal, és az úton megbeszélt, megtanított fogalmak egy részét rajzos-írásos formában rögzítjük. Lerajzolhatjuk külön az autót és akkor az autó részeinek nevét írjuk méllé:

AJTÓ, ABLAK. VÁZ, FÉK, ÜLÉS, KERÉK, KORMÁNY Jelölhetjük azt is, höl ül:

APA, ANYA, GYURI, TOMI, NAGYMAMA Használhatjuk a következő kifejezéseket is:

ELÖL, HÁTUL, MELLETT, ELŐTT, MÖGÖTT

Az autót rajzolhatjuk autópályára, ahol sokféle rendeltetésű autó szalad. Látunk a rajzon (és leírjuk a nevét): TEHERAUTÓ-t, MENTÖAUTÓ-t, TÜZOLTÓ-t, KAMIONKOCSI-t, LAKÓKOCSI-t, SZEMÉLYAUTÓ-t.

KIT VISZ? MIT VISZ? az egyik, a másik autó?

VISZIK: a BETEG-et, az ORVOS-t, a GYEREK-et, a NAGYMAMÁ-t,

BŐRÖND-öt, JÁTÉK-ot, CSÓNAK-ot,

ORVOSSÁG-ot, INJEKCIÓ-t, KÖTSZER-t,

TÉGLÁ-t, CSEREP-et, AJTÓ-t, ABLAK-ot

Másolunk akkor is, amikor levelet címezünk meg a nagymamának; a gyermek elé tesszük a borítékot, egy papirosra felírjuk a címet, a nevet, a feladót. A gyermek a neveket is látja, de megfigyelheti a boríték beosztását is. (A másolás egyik — alárendelt — szerepe a papíron való eligazodás, a szó, az írásmunka terjedelmének „bemérése ’ is.) A nyelvtanulás fontos eszköze a másolás, mert magyarázat nélkül sajátíthat el a gyermek nyelvtani szabályszerűségeket, megragad emlékezetében a szó helyes képe.

A cicám, megevett...

Szókártya rajzolása-írása Szilágyi Domonkos versének elemzése során gyűjtött fogalmak olvasásához, írásához. Szavak másolása, a kerekítéssel kialakítható betűk írásának gyakorlására.

Rövid mondatok másolása, a mondatok a vers eseményét, vázlatát mutatják be.

1) Mutassunk be egy képet, amely a vers egy mozzanatát mutatja be. Állapítsuk meg a képen látható állatok nevét, cica — egér — veréb (egerek, verebek)

Mondjunk mondatokat róluk.

Itt van a tányér. A tányérban tej van.

A cica tejet iszik.

Itt van a sajt. Az egér sajtot eszik.

Mit csinálnak a verebek?

2) Rajzoljunk cicát, egeret, verebet. Az emlékeztető rajz alá írjuk le az állat nevét.

cica egér veréb

3) Olvassuk el a szót, egyeztessük a képpel.

4) Betűzzük a szavakat, a hangok kiejtésére ügyeljünk. c,i,c,a; e,g,é,r; v,e,r,é,b; t,e,j; s,a,j,t

i,sz,i,k; e,sz,i,k; sz,e,m,e; sz,á,j,a

e,gy; k,e,t,t,ő; h,á,r,o,m; t,í,z; t,i,z,e,n,k,e,t,t,ő

5) Olvassuk el a verset, amelyet hallás alapján is megértenek a gyermekek:

A cicám

megevett

tizenkét

egeret,

lefetyelte

a tejet

rája.

Most meg verebek után áhít

szeme meg a szája.

6) Beszéljük meg a vers eseményét!

a) Mit csinál a cica?

Miért eszik a cica?

Mit eszik a cica?

Hányat?

— Éhes vagy?

— Mit eszel?

— Hányat?

— Kérsz még?

— Jóllaktál?

b) Mit csinál a cica?

Miért iszik a cica?

Mit iszik a cica?

Mennyit?

— Szomjas vagy?

— Mit iszol?

— Mennyit kérsz?

— Elég?

c) A cica figyeli a verebeket. Minek neki a veréb? Éhes? Csak a szeme kívánja.

A cica eszik.

Éhes.

Egeret.

Sokat.

— Éhes vagyok.

— Kenyeret.

— Egy szeletet.

— Nem kérek.

— Jóllaktam.

A cica iszik.

A cica szomjas.

Tejet.

Egy bögre tejet.

— Szomjas vagyok.

— Tejet.

— Egy bögre tejet kérek.

— Kérek még.

7) Pl: A cica éhes.

Tejet kap.

Cic! Sicc!

A mondatokat olvassuk el együtt. Azután szavanként is mondassuk el a gyermekkel. „

Állapítsuk meg, hány szóból áll, milyen betűvel kezdődik. Mit írunk a végére (.,!)? Hogy mondjuk a cicának azt, hogy „Cic, cic!” (Kedvesen hívjuk, kérjük.)

Hogy mondjuk: „Sicc!” (Mérgesen parancsoljuk, menj el innen! Ezért írjuk a mondat végére ezt a jelet: „!”).

Űj sor, új mondat következik:

Tejet kap.

Ezt a mondatot így íratjuk le: Tejet=nagy T, e, j, e, t; Űj szó következik: kap—k, a, p; pont.

Olvassuk el a második mondatot közösen. Tejet kap.

A másolás végén színes ceruzával cicafejből és egérkéből álló (c+e) díszsort rajzolunk.

Icinke-picinke

Magyar népmese feldolgozása képek segítségével. Beszélgetési gyakorlat. A képek a mese eseményét szemléltetik, ábrázolják a szereplőiket és a mesében szereplő tárgyakat.

1) Beszélgessünk az icinke-picinke asszonyról, mutassuk be a gazdaságát.

Állapítsuk meg: mije volt az asszonynak.

a) Az asszonynak volt gyereke, tehene, macskája, háza, pénze.

Kié a gyermek, a tehén, a macska?

Kié a ház? Mi van benne?

b) A tehénnek volt kicsinye — egy kis borjú — meg teje. Kié volt a borjú meg a tej?

c) A macskának nem volt semmije.

Kiét vette el?

2) Beszélgessünk a mese eseményéről! a) Az asszony dolgozik.

Feji a tehenet.

A tehén tejet ad. Hasznos állat.

A tejet megisszák a gyerekek. Fontos ital.

Az asszony eladja a tejet. Pénzt kap érte.

A tej értékes.

b) A macska fellöki a fazekat.

Kiömlik a tej. Kár érte.

A gyerekek éhesek. Nagy baj.

Az asszony nem tudja eladni a tejet.

Nem kap pénzt érte. Nincs pénz!

Ezért kap ki a cica.

3) Meséljük el a mesét! Mesélés közben mutassuk a megfelelő ábrát, képet; így segítsük a hallás alapján történő megértést.

Icinke-picinke

Volt a világon egy icinke-picinke kis asszony, annak az icinke-picinke kis asszonynak volt egy icinke-picinke kis tehene; azt az icinke-picinke kis tehenet megfejte egy icinke-picinke kis sajtárba; abból az icinke-picinke kis sajtárból azt az icinke-picinke kis tejet beleszűrte egy icinke-picinke kis szűrőn egy icinke-picinke kis fazékba; azt az icinke-picinke kis fazekat rátette egy icinke-picinke kis padra; befedte egy icinke-picinke kis fedővel.

Volt annak az icinke-picinke kis asszonynak egy icinkepicinke kis macskája; az az icinke-picinke kis macska odament az icinke-picinke kis fazékhoz, felborította az icinke-picinke kis tejet; ezért nagyon megharagudott az icinke-picinke kis asszony; felkapott egy icinke-picinke kis nyújtófát, úgy megütötte vele azt az icinke-picinke kis macskát, hogy mindjárt fölbukfencezett.

Ha az icinke-picinke kis macska föl nem bukfencezett volna, talán az én icinke-picinke kis mesém is tovább tartott volna.

Mesehallgatás után rajzoljunk képet az egyik jelenetről és mondassuk el a gyermekkel, mit ábrázolt a képen.

5) Helyezzük mondatba, lássuk el toldalékokkal az újonnan tanult szavakat!

Hol? -ban

istálló/ban, ház/ban, udvar/ban, sajtár/ban, fazék/ban, doboz/ ban, pohár/ban;

Hová? -ba

istálló/ba, ház/ba, udvar/ba, sajtár/ba, fazék/ba, doboz/ba, lábos/ba, pohár/ba;

Mire? -ra

pad/ra, kanná/ra, fazék/ra, kocsi/ra, polc/ra, asztal/ra;

Honnan? -ról falu/ról, polc/ról;

Miből? -ból

doboz, ból, üveg/ből stb.

A kérdést írjuk színessel és a hozzáillő toldalékot is egyegy külön papírra.

A szóképet, képes szókártyát használjuk a kérdés feltevésében is és a felelet összeállításában is. A helyes toldalékot illesszük közvetlenül a szó végéhez, olvastassuk együtt a meghosszabbított szót.

A kérdésre felelő másféle toldalékot (pl. Hol? -ben,

Hová? -be) más alkalommal mutassuk be.

s