Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-09-09 / 18. szám
B as Alex Haley rövid idő alatt bestsellerré vált regénye, a Gyökerek, szimbólum lett: a gyökerek, a hajdani haza, a rokonság, az ősök keresése és tisztelete ma már egyet jelent Odüsszeusz hazatérésével. A gyökerek keresését emlegettük egy héten át, amikor a magyar származású amerikai üzletemberek idehaza tárgyaltak, utazgattak, ismerkedtek azzal az országgal, amely szülte őket. Persze ezt a kifejezést néha már csak képletesen használták, hiszen például Louts Kovácsnak csak az apja és a nagyapja, Kovács Kálmán született Magyarországon: ők vándoroltak ki a század elején Amerikába. Vagy Frank Kelemen is csak egy 1905-ös debreceni keltezésű családi gyászjelentést mutatott a baráti beszélgetés közben. Családi ereklye. Emlék. Mint ahogyan a kenyérillat is emlék, és ereklye Ernest Kaspemek a diósgyőri munkás fiának, aki a hajdani pékség gyerekbűvölő friss kenyérillatát emlegette. Ám vannak, akiknek még ennyi emlék sem jutott: Alan Németh már Amerikában született, s amerikai felesége a hazalátogatás előtt igyekezett férje családjának a hazáját elképzelni: még könyvtárakba is elment, hogy minél többet olvasson rólunk. Mint elmondta, inkább csak útikönyveket kapott. Pedig az ország, egy nép több mint az útikalauzok turistákra szabott szűkszavú tényközlése. Az útikönyvekbe nem fér bele a Duna-parti alkonyat a Margitszigeten, nem kap helyet benne Bartók zenéjének áhitatos, avagy felkavaró élménye, és a nyári diáktáborok gyümölcsszedésének harsány vidámsága. Magyarország Magyarországon van, mondhatnánk feleslegesnek látszó önismétléssel, de ez a magától értetődő igazság e mostani látogatás során messze sugárzó jelentéssel telítődött meg. Szülőhazájukat és szüleik hazáját ismerték meg magyarok, magyar származásúak és az amerikai házastársak. Emlékek, ereklyék, újságcikkek, útikönyvek, olvasmányok, verstöredékek csak itt válhattak, itt váltak egységes egésszé. Itt telítődtek meg tartalommal, itt nyerték el értelmüket. Mi sem áll tőlünk távolabb, mint rezignációval emlegetni azt a tényt, hogy a 15 millió magyar közül, körülbelül egymillióan élnek Észak-Amerikában — jelentette ki Bognár József akadémikus, az MVSZ elnöke az üdvözlő megbeszélésen. — Nem azt kell hangsúlyoznunk — mondta —, hogy nem egy országban élünk, hanem meg kell látnunk ebben a történelmi helyzetben a lehetőséget, azt, hogy a magyarság etnikai csoportjait összekötő kapocsnak tekinthessük magunk és a befogadó ország között. A lehetőségek keresése jegyében érkezett ez a küldöttség, amint azt dr. Sághy Vilmos, belkereskedelmi miniszter, a küldöttség fogadásakor kifejtette. — A magyar—amerikai kereskedelmi forgalom eddig nem volt túl jelentős. A diszkriminációk, magas védővámok miatt sok magyar termék nem juthatott el az USA piacára. A legnagyobb kedvezmény elve új utakat nyitott, új lehetőségeket mindkét fél számára. Eddig mintegy ötven kooperáció jöt létre magyar és amerikai 'Vállalatok között, olyanok, mint a győri Rába és a General Motors együttműködése, vagy a Május 1. Ruhagyár és a Levi Strauss farmer kooperációja. Dr. Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes az elképzeléseket is felvázolta. — A világ legfejlettebb tőkés országából eddig behozatalunk 80 százaléka alapanyag, félkésztermék és mezőgazdasági áru volt. Számunkra az a fontos, hogy amerikai importunk 80 százaléka fejlődésünket elősegítő, modern termelési eljárás, technika, világszínvonalú gép és korszerű szervezési módszer legyen. EGY ALAPÍTVÁNY MISSZIÓJA Molnár Ágoston az American Hungarian Foundation elnöke volt az üzletemberek hazalátogatásának egyik szervezője. Mi indította erre? Dr. Merszei Zoltán és felesége Molnár Ágoston, Ernest S. Kasper és Lukács B. Béla Novotta Ferenc felvételei — Édesapám 1910-ben vándorolt ki Ózdról, édesanyám a két világháború között került ki, 1920-ban találkoztak. Én 1927-ben születtem Clevelandben. Odahaza magyarul beszélgettünk, az elemi iskolában jobban tudtam magyarul, mint angolul. Később az egyetemen négy évig tanultam magyar történelmet és irodalmat. A Michigan! egyetemen végeztem történelem szakon. Aztán az Elmhurst College meghívott a magyar szakosztály vezetőjének. Ott dolgoztam 1952 és 1959 között. 1954-ben létrehoztuk az American Hungarian Foundationt, azzal a céllal, hogy más egyetemeken, főiskolákon is meginduljanak a magyar szakosztályok, magyar tantárgyakat Oktassanak, s egyetemi színvonalon tanítsanak magyar nyelvet és irodalmat. 1966-ig az egyetemen oktattam, akkor az Alapítvány megkért, hogy hagyjam abba a tanítást és teljes időmet szenteljem az Alapítványnak. Maga az Alapítvány mintegy 500 ezer dollárra rúg. Évi 100 ezres költségvetéssel dolgozunk, önkéntes adományokból is kiegészítjük pénzügyi fedezetünket. Más alapítványok is támogatják programunkat, mint például a Rockefeller-alapítvány. — Az egyetemek magyar nyelvi programjait ösztöndíjakkal segítjük, hogy a kiváló diákok kedvet kapjanak a magyar nyelvvel való foglalkozáshoz. Különféle kiadványokat, bibliográfiákat jelentetünk meg, foglalkozunk az amerikai magyarság történetével. Például a közelmúltban mikrofilmen megkaptuk Vasváry Ödön hagyatékának egy részét, amely felbecsülhetetlen értékű forrásmunka. Most ezt katalogizáljuk, hogy a további kutatások során minél többen és jobban felhasználhassák. — Mint említettem, különféle helyekről kapunk anyagi támogatást. Most várunk egy 100 ezer dolláros segélyt, hogy könyvtárunkat, levéltárunkat katalogizáljuk. 25 ezer könyvünk van, s a levéltári anyagunk is óriási. Igyekszünk nem azt gyűjteni, ami máshol megtalálható. Az amerikai magyarság történetére koncentrálunk. Sok mindenkitől kapunk könyveket, leveleket, hagyatékokat. Egyébként szoros kapcsolatban állunk a Széchenyi Könyvtárral. Könyveket, s olyan folyóiratpéldányokat cserélünk, amelyeket más úton lehetetlen beszerezni. Az Amerikában megjelent könyvekből mi is küldünk a Széchenyi Könyvtárnak, néha pedig mikrofilmen kérjük meg azokat a magyarországi, sőt századeleji, amerikai kiadású folyóiratokat is, amelyek idekint nem maradtak meg. Hasznos és kiegyensúlyozott közös munka alakult ki a két intézmény között. Gyűjteményünk természetesen nyitva áll a hazai tudósok és kutatók előtt, már igen sokan használták is. — Az utóbbi években több fiatal magyar kutatónak ítéltünk oda ösztöndíjat. Legutóbb egy fiatal orvos tanult odakint mikrosebészetet. Amerikai diákokat is támogatunk, hogy ők idehaza, Magyarországon tanuljanak, egy vagy két félévet foglalkozhassanak a magyar irodalommal, történelemmel. Nagy figyelmet szentelünk a második és harmadik nemzedéknek, igyekszünk megismertetni őket a magyar kultúrával. INTENZÍVEBBÉ KELL TENNtlNK AZ ÜZLETI KAPCSOLATOKAT A lehetőségek kereséséről beszélt dr. Merszei Zoltán is. S amikor életéről, karrierjéről faggatom, szerényen szabadkozik: — Nincs semmi szokatlan a történetemben. 1939- ben kerültem külföldre. Svájcban nevelkedtem, azóta Kanadában és az Egyesült Államokban élek. A Dow Chemicalnek vagyok az elnöke, s ennek európai vállalatát én szerveztem meg. A küldöttség több tagjához hasonlóan, én is fiatal koromban jöttem el Magyarországról, tehát külföldön nevelkedtünk, s ezért igazán csak most, felnőtt korunkban ébredünk rá, hogy mi innen származunk. Az American Hungarian Foundation, és személy szerint Molnár Ágoston érdeme, hogy megismertet bennünket a magyar történelemmel, magyar kultúrával. Az ő ösztönzésére látogattunk haza, ide, ahol a szüléink éltek. Én az utóbbi hat év alatt már négyszer jártam Magyarországon, hiszen vállalatom évek óta üzleti kapcsolatban áll az itthoni partnerekkel. Mi a célja a mostani látogatásomnak? Röviden: intenzívebbé kell tennünk az üzleti kapcsolatot és keresnünk kell a lehetőségeket. Mert lehetőségek vannak. A Dow Chemical szereti az úttörő feladatokat. A szocialista országokkal elsőként építettünk ki hasznos és jó kapcsolatokat. S mivel az új magyar törvény lehetővé teszi a közös vállalatok létesítését, most ezt is tervbe vettük. Természetesen ez számunkra hasznos lesz üzletileg, de nekem személy szerint érzelmi okaim is vannak, hogy reménykedjem a sikerben. A magyar származású üzletemberek hazalátogatása igen kedvező hatással lehet kapcsolatainkra. Remélem, hogy ez csak a kezdet, s a jövőben nemcsak amerikai magyarok, hanem amerikai amerikaiak is tárgyalnak idehaza. (Folytatjuk) Apostol András Bölöni Farkas Sándor amerikai útinaplójának kaliforniai kiadása Alig egy éve jelent meg Bölöni Farkas Sándor amerikai útinaplójának első angol nyelvű fordítása a philadelphiai első amerikai tudományos akadémia kiadásában. Most a kaliforniai Santa Barbara Egyetem és az oxfordi egyetem ABC-Clio sorozatában mintaszerű nyomdai kiállításban újra piacra került a könyv, Kadarkay Árpád fordításában. (Journey in North America, 1831.) Kadarkay professzor 1954-ben Esztergomban érettségizett, kanadai és amerikai egyetemeken fejezte be tanulmányait. 1971-ben az amerikai—magyar tudományos csereegyezmény keretén belül Budapesten folytatott filozófiai és irodalomtörténeti kutatásokat. Lukács György tanítványa volt. akiről doktori disszertációját is írta, és akinek esztétikájáról most van egy nagyobb méretű munkája sajtó alatt. Jelenleg az államelmélet és történél emfilozófia professzora. 1973-ban az amerikai kongresszus délkelet-ázsiai tanulmányi küldöttségének tagja volt. A könyv bevezető tanulmányát is Kadarkay Árpád írta. Elemzi a művet és korát. Bölöni Farkas Sándor, Széchenyi és Wesselényi nagy barátja. Ka-JOURNEY IN NORTH AMERICA. 1831 SÁNDOR BÖLÖNI FARKAS Kadarkay Árpád professzor W. Swalling felv. Jobbra: Novotta Ferenc rep. rója Translated and edited by Árpád Kadarkay zinczy büszkesége 1831 folyamán csaknem fél évet töltött az Amerikai Egyesült Államokban, Mint unitárius, könnyen került vezető politikusok, tudósok és technikusok körébe. Jackson elnök személyesen fogadta. Kadarkay megállapítása szerint Bölöni Farkas könyve nemcsak kitűnő társadalomrajz, hanem az akkor forrongásban levő, és Európától lényegesen elütő amerikai társadalom különböző kísérleteinek pontos történetfilozófiai leírása is. Mind ez ideig nyilván azért nem került be a nemzetközi tudományos irodalomba, mivel csak magyarul volt hozzáférhető. Bölöni Farkas könyvének fontosságát Kadarkay nemcsak mint egyszerű útleírásét és szociográfiáét emeli ki, hanem szerzőjének kivételesen érdekes személyisége miatt olyan világirodalmi önvallomások mellé állítja, mint Rousseau-é és Kierkegaardé. Kadarkay Árpád Bölöni Farkas-kiadása egyike a legjelentősebb magyar vonatkozású angol nyelvű tudományos kiadványoknak, amelyek az utolsó két évtizedben megjelentek. Gál István 6
