Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-08-12 / 16. szám
Sok még a lehetőség a magyar-brit kapcsolatokban Interjú E. Dell brit kereskedelmi miniszterrel Edmund Dell brit kereskedelmi miniszter háromnapos hivatalos látogatást tett Magyarországon július 20. és 22. között Bíró József külkereskedelmi miniszter meghívására. E. Delit fogadta Huszár István miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Púja Frigyes külügyminiszter is. A megbeszélésekről kiadott közlemény szerint a tárgyaló partnerek egyetértettek, hogy bár a kereskedelmi forgalom a két ország között az utóbbi években jelentősen növekedett — tavaly először haladta meg a 100 millió font sterlinget —, szintje alacsonyabb, mint azt a gazdasági lehetőségek indokolnák s még sok lehetőség van fejlesztésére. A brit miniszter a VILÁGGAZDASAG- nak adott interjújában többek közt kifejtette, hogy a magyar és a brit cégek közötti együttműködésre különösen alkalmasnak tartja a vegyipart, a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart és egyes gépipari ágazatokat. — Magyar adatok szerint az idei első félévben a magyar—brit forgalom szinte hajszálra egyezett a tavaly január—júniusival: 2,5 milliárd forintos magyar importtal 1,4 milliárd forintos magyar export állt szemben szerződéses paritáson. A brit statisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy 1978 első félévében 16,9 százalékkal nőtt a kétoldalú forgalom a múlt év hasonló időszakához képest. Hogyan értékeli mindezek alapján a kétoldalú kereskedelmet? — A magyar—brit kereskedelem értéke jelenleg, sajnos, nagyon alacsony és a mostani megbeszéléseken is megállapítottuk, hogy sok lehetőség van a fejlesztésre. A két ország cégeinek kell e lehetőségeket feltárniuk, nekik kell megkeresniük az együttműködés útjait, és ily módon bővíthető a forgalom. — Évek óta nagy a magyar deficit a forgalomban. Várható-e változás ebben? — Ügy vélem, hogy a brit piac általában nyitott és sok lehetőséget kínál a magyar exportőröknek is eladásaik fokozására. A meglevő korlátozások általában nem diszkriminatívak, és nyílt a verseny. Megjegyezném egyébként, hogy Nagy-Britanniának a legtöbb országgal szemben deficites a kereskedelmi mérlege. — Felmerült-e a budapesti tárgyalásokon olyan új javaslat, amely dinamikusabbá tehetné a magyar— brit kereskedelem fejlődését? — Magyar részről hangsúlyozták, hogy kívánatos lenne a magyar kivitel erőteljesebb bővülése, és ennek elősegítésére egyes területeken javítani kellene az angol piacra való bejutás feltételeit. Az is elhangzott, hogy bátorítani kell a vállalatokat további erőfeszítésekre, kezdeményezésekre. Ami a brit cégeket illeti, bátorítást kaphatnak minisztériumunk részéről, mégis rajtuk van a döntés súlya, nekik kell elhatározniuk, hogy mit vásárolnak az Önök országában, illetve milyen árucikkeket tudnak és akarnak eladni Magyarországon. — Milyen ágazatokban jók az esélyek az intenzívebb kétoldalú gazdasági kapcsolatokra? — Amint tárgyalópartnereim kifejtették, Magyarországon napirenden van az ipar szelektív fejlesztése. Ennek kapcsán úgy vélem, hogy a szorosabb üzleti együttműködésre jó lehetőséget kínál a vegyipar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és egyes gépipari ágazatok. Nagy^Britannia az említett területeken a világon élenjáró technológiákkal rendelkezik, bár ezt nem mindenütt tudják. — Hitelekről, kölcsönökről esett-e szó budapesti megbeszélésein? — Különösképpen nem. Tudjuk, hogy Magyarország gazdaságának fejlesztése végett folyamatosan vesz igénybe hiteleket nyugati pénzpiacoktól, és azt is jól tudjuk, hogy a legjobb adósok közé tartozik. Vincze Mátyás Részlet a Világgazdaság című lapban megjelent interjúból A legszínesebb gazdasági vállalkozás A mai középkorúakat, ha gyermekiként a fűszereshez szalajtották — legtöbbször a Hangyához küldték. Még évekkel azután is, hogy a jónevű szövetkezet üzletedre az államosításkor más cégtábla került. A „Hangya” — nevéhez híven — szorgalmas volt. Fennállásának húsz éve alatt az ország legnagyobb bolthálózatát építette 'ki. Üzletei nem voltak olyan fényűzőek, minit például a belvárosi gyarmatáru kereskedések, de olyan kopottak sem, mint a városszéli vagy falusi szatócsboltok. A „Hangya” — egyszerűen a „Hangya” volt. De dicsérhetünk-e jobban egy vállalkozást, mint hogy cégneve számunkra egy egész szakmát jelent? A mai jogutód: az „Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet”-ek, amelyek — a megyei szövetkezeti érdekképviseleteken keresztül — a Szövetkezetek Országos Szövetségének alkotói. A nagy számú területi szövetkezet együttesen az ország egyik legnagyobb, legszínesebb gazdasági vállalkozása. Egyedül Pest megyében tizenkilenc szövetkezet működik. A szentendreit nem sorolhatjuk sem a nagyok, sem a módosak közé, jóllehet működési területe kereskedelmileg a legjobbak közé tartozik, lévén a Dunakanyar fontos idegenforgalmi központ. Az ellentmondás Oka: magában a városban az állami kereskedelemé az elsőség, az üdülőfalvaik boltjai pedig csak a nyári hónapokban forgalmasak. A szentendrei járás állandó lakossága körülbelül negyvenezer lélek. A helyi fogyasztási és értékesítési szövetkezetnek több mint négy és félezer tagja van. A terület teljes kereskedelmi forgalmának egyharmada a szövetkezeti boltoké. Az arányok még ennél is jobbak az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátásban. — Hogyan válhat valaki a szövetkezet tagjává, és milyen anyagi előnye származik ebből? — A tagság egyetlen feltétele, hogy részjegyet vásároljon valaki. Egy jegy névértéke száz forint. Egy tag azonban csak meghatározott számú részjegy birtokosa lehet. A tagok vásárlási könyvet kapnak, amelybe bejegyeztetik vásárlásaikat. Év Végén a vásárlások arányában visszatérítést — ha úgy tetszik —, jutalékot kapnak. — A visszatérítés összege azonban alig haladja meg azt a kedvezményt, amelyet bizonyos állami boltok reklám célból, törzsközönségüknek adnak. Mi ösztönzi mégis belépésre a helyi lakosokat? — A tagság más, nagyobb haszonnal is jár. Előnyt ad például a kistermelőknek a takarmányvásárlásnál. Egy mázsa takarmánynál a visszatérítés hat forinttal több, mint a kereskedelmi árrés. Az sem közömbös, hogy a kisállattenyésztők és a gyümölcstermelők áruját a szövetkezet mindig átveszi, és az átvételi áron kívül a kereskedelmi 'haszonból is részesülnek. Nem is csekély mértékben. Mivel egyetlen részjegy tulajdona is teljesjogú tagságnak számít, előfordulhat, hogy valaki év végén a részjegy névértékének tízszeresét írhatja a nyereség rovatba. — A szövetkezeti mozgalom létrejöttének azonban nálunk sem csupán gazdasági okai vannak... — Az emberek alapvető igénye, hogy tartozzanak valahová. Egyéb hasznukon kívül ez élteti a különböző társadalmi egyesületeket az önkéntes tűzoltóságtól a fogyasztási szövetkezetekig. — Sokan úgy vélik: a szövetkezetek viszonylag nagyobb haszonnal dolgoznak, mint az állami kereskedelem, kisüzemeik pedig ugyancsak virágzó vállalkozások. Néhányon emiatt gyanakodva nézik tevékenységüket. — Alaptalanul. A szövetkezetek kereskedelmi hálózata, jellegénél fogva mozgékonyabb, mint az állami vállalatoké. Mi egészséges konikurrenciát jelentünk. A versengés haszna a vásárlóé. A szövetkezeti forma 'nagy előnye, hogy például egy új üzlet építéséhez kölcsönt vehetünk fel a tagságtól, az építkezésnél pedig saját építőinket alkalmazhatjuk. — Hogyan ellenőrzi a tagság a szövetkezet gazdálkodását? — A tagok a helyi intéző bizottságokon keresztül naponta 'beleszólnak az ügyvitelbe. Ezek a bizottságok havonta üléseznek. Évente két küldött közgyűlést tartunk és egy tagértekezletet. Az igazgatóságban két alkalmazotton kívül csak a szövetkezet tagjai foglalnak helyet — Mi a különbség a nyugati országokban szokásos szövetkezési forma és a hazai hasonló társulások között? — Nálunk a közös vagyon nem osztható fel. Belépéskor a tagok nem ajánlhatják fel tulajdonukat: műhelyt vagy üzletet. A tagság csak a részjegyek értékéig tulajdonos, viszont e kötvények értékállóságát garantáljuk. — Mi az önök szövetkezetének az előnye vagy hátránya a többi hasonló vállalkozással szemben? — A Szentendrei AiFÉSZ három éve, három kisebb szövetkezet egyesülésekor alakult Ezek közül korábban nem mindegyik gazdálkodott jól. Az átszervezésnek az első években többnyire csak a hátrányait tapasztaltuk — előnyeit főként ezután fogjuk érezni. Sok vállalkozásunk van: tűzoltókészülékek javításától szálloda fenntartásáig, és ezek közül nem mindegyik kifizetődő. Kevés a nagy forgalmú, nagy alapterületű üzletünk. A következő évékben ezek számát szeretnénk növelni. Célunk az is, 'hogy megvessük a lábunkat a központban, vagyis Szentendrén, ahol egyelőre kevés boltunk van. (megay) A Celldömölki ÁFÉSZ kísérleti telepet létesített a termálvíz hasznosítására. A kettősfalú fóliasátrakból télen is friss zöldség kerül az üzletekbe MTI — Rózsás Sándor felvétele A HUNGARONEKTÁR és az ÁFÉSZ édesipari üzeme évente száz vagon mézeskalácsot és négy vagon gyöngydrazsét készít. Képünkön: a mézeskalács üzem A Duna menti ÁFÉSZ szövőüzemében hulladék textíliából készítenek szőnyegeket. Az évente 48 ezer négyzetméter szőnyeget készítő kisüzem minden termékét Nyugat-Európába exportálja MTI — Bajkor József felvételei
