Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-07-15 / 14. szám
A magyar népi hangszerek előkelő helyet foglaltak el az európai folklór tárházában. A duda, a cimbalom, a tekerőlant, a nádsíp, a töröksíp, a citera — alig néhány évtizeddel ezelőtt — a vidéki emberek hangszere volt. Szerte a világon reneszánsza kezdődött a népi hangszeres zenének és a népi hangszerekből összeállított zenekaroknak. A főváros 23 zeneiskolája közül a III. kerületi Állami Zeneiskolában 1975 óta működik a népi hangszeres tagozat, amelyen több mint száz növendék tanul népi hangszeres zenét, hét tanár vezetésével. A legkeresettebb zeneszerszámok közé tartozik a cimbalom és a citera, ez utóbbiból zenekara is van az iskolának, de tanulnak dudán, tekerőlanton (népies nevén nyenyerén), furulyán, nádsípon és töröksípon, amelyet a köznyelv tárogatónak is nevez. Az iskola tagozatának Béres János zenepedagógus a vezetője, akinek testvérbátyja Béres Ferenc, az ismert népdalénekes. Béres János elmondta, hogy kezdeményezésüknek nagy a sikere, mert nemcsak a III. kerületből, hanem az egész fővárosból, sőt Pest környékéről is járnak a III. kerületi zeneiskolába, hogy valamilyen népi hangszeren tanuljanak. Az iskolába Svédországból, Finnországból, a Német Szövetségi Köztársaságból, Lengyelországból, Bulgáriából is ellátogattak a szakemberek, néprajzkutatók, zenepedagógusok. Kép és szöveg: Németh Katalin 1. „Tavaszi szél vizet áraszt. . 2. Mi van a belsejében? 3. Kis zenei ízelítő — citerán 4. Csőri Sándor „dudatanár” — a Muzsikás Együttes tagja játékát hallgatják a gyerekek 5. Béres János, az iskola zenei vezetője furulyaórát ad 6. Szőllős Beatrix cimbalomművész óráján 7. Tekerőlant