Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-07-01 / 13. szám

♦ . KRÓNIKA Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese Zágrábban tárgyalásokat folytatott Petar Flekoviccsál, a horvát kormány elnökével, a magyar—jugoszláv kapcso­latokról. * Virgil Teodorescunak, a nagy nemzetgyűlés alelnökének vezetésével román parlamenti küldöttség járt hazánkban hivatalos baráti látogatáson. A magyar tárgyaló delegációt Péter János, az országgyűlés alelnöke vezette. A magyar—angol gazdasági, ipari és műszaki-tudomá­nyos vegyesbizottság Londonban tartotta meg ez évi ülés­szakát, amelyen a magyar delegációt dr. Szalai Béla kül­kereskedelmi államtitkár, az angol delegációt W. M. Knighton kereskedelmi miniszter vezette. * Jan-Erik Wikström kulturális ügyekkel foglalkozó svéd miniszter Budapesten tárgyalt Pozsgay Imre kulturális mi­niszterrel. A kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok kölcsönösen előnyös fejlesztéséről folytatott tárgyalásokat Magyaror­szágon Ausztria stájerországi gazdasági küldöttsége. * A Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására hazánk­ban tartózkodott a ivalesi gazdaságfejlesztési intézet piac­kutató küldöttsége J. Alisonnak, Swansea város polgár­­mesterének vezetésével. A Kulturális Kapcsolatok Intézetében aláírták hazánk és a Mexikói Egyesült Államok 1978—80-ra szóló kul­turális csereprogramját. * Az ünnepi könyvhét forgalma 1972-ben 36 millió forint volt, az idén 95 millió forintnyi kötet talált gazdára. * Venezuela fővárosában, Caracasban vendégszerepei jú­lius 2—10. között a Népszínház együttese. A „Nemzetek FÖLDRENGÉS BÉKÉS MEGYÉBEN Június 22-én hajnalban kisebb földrengést észleltek Bé­kés megyében. A földmozgás központja Békés városában volt, ahol szinte valamennyi épületben keletkezett kisebb­­nagyobb kár, egy iskola, a művelődési ház és a reformá­tus templom épülete életveszélyessé vált. Az aránylag kis energiájú rengés a kedvezőtlen talajviszonyok miatt oko­zott viszonylag jelentős károkat. A földrengésnek halálos áldozatai és sebesültjei nem voltak. A helyreállítási mun­kálatok megkezdődtek. Az egyházak életéből Mint már korábban hírül adtuk, a szovjetunióbeli Kár­­pátontúli Református Egyház Forgon Pál beregszászi lel­készt választotta meg új püspökévé, a nyugalomba vonult Gencsy Béla utódaként. A beiktatásra és a felszentelésre a Magyarországi Református Egyház képviseletében kül­döttség utazott. Az ünnepi istentiszteleten dr. Tóth Ká­roly püspök, a Keresztyén Békekonferencia Főtitkára mon­dott beiktató beszédet, majd dr. Bartha Tibor püspök, a Zsinat lelkészi elnöke felszentelő imádságot mondott. A magyar küldöttséget Munkácson fogadta Száva János orosz ortodox püspök. A skót református egyház szokásos évi nagygyűlésén a Magyarországi Református Egyházat Dobos János, a Bu­dapesti Skót Misszió közelmúltban nyugalomba vonult lel­késze és Szombathy Gyula budapesti lelkész — jelenleg skóciai ösztöndíjas — képviselte. A nagygyűlésen köszö­netét mondtak Dobos Jánosnak hosszú és eredményes szolgálatáért. Egy több mint kétszázéves szokás újul meg az idén: Sarlósboldogasszony napján, július 2-án, a Budapest- Üjlaki templomban Lékai László bíboros, prímás, eszter­gomi érsek várja a kismamákat, hogy megáldja őket és együtt imádkozzanak a születendő gyermekek testi-lelki egészségéért és boldogságáért. A szabadegyházak tanácsa és az ökumenikus egyházak meghívására hazánkba látogatott idősebb Martin Luther King békemozgalmi és polgárjogi harcos baptista lelkész. Felszólalt a Hazafias Népfront budapesti bizottságának székházában megtartott papi békegyűlésen, s Debrecenben részt vett a Református Teológiai Akadémia tanévzáró ünnepségén, ahol diszdoktorrá avatták. A nagyerdei új re­formátus templom istentiszteletén prédikációt mondott, majd résztvett a templom kertjében megrendezett ünnep­ségen, amelyen leleplezték fia szobrát. BÚCSÚZUNK Meghalt Dienes Valéria filozófus és író, a .modern tánc­­pedagógia egyik úttörője. A 99 éves korában eltávozott Dienes Valéria szinte élete utolsó percéig dolgozott, az utóbbi évtizedekben írásai elsősorban a Vigilia című fo­lyóiratban jelentek meg. 86 éves korában párizsi otthonában elhunyt Nizsinszkij Romola, Vaclav Nizsinszkijnek, a világhírű táncosnak az özvegye. Budapesten született, Pulszky Károlynak és a Nemzeti Színház nagyszerű színésznőjének, Márkus Emí­liának volt a leánya. Rövid szenvedés után, súlyos 'betegségben meghalt dr. Rékai János, a torontói Central Hospital alapító főor­vosa, a mai Magyarország megértő barátja, a haladó ma­gyar kultúra értő és avatott ápolója. 2 Színháza” című eseménysorozat rendezőinek meghívására Hernádi—Jancsó: Vörös zsoltár című produkcióját adják elő. * Tizedik alkalommal várja nézőit a Szentendrei Theát­­rum. A Főtéren a Tévedések víg játékát adják elő. A Shakes­­peare-darab először július 1-én, majd július 23-ig min­den csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap este ke­rül színre. * Magyar könyvkiállítás nyílt Pozsonyban. A több mint 1300 kötet az utóbbi öt év magyar könyvterméséből ad ke­resztmetszetet. A szlovákiai Zseliz városában rendezték meg a cseh­szlovákiai magyar nemzetiség háromnapos országos nép­­művészeti fesztiválját. * Sulyok Vince Norvégiában élő műfordítónak oslói nagy­­követségünkön nyújtották át az Ady emlékérmet. * Győr városának ajándékozta egyik alkotását Simon Jó­zsef, Svédországban élő magyar szobrászművész. • Szokolay Sándor szerzői estjével zárult a bécsi Colle­gium Hungaricum évadja. A zeneszerzőnek az Ady-év­­fordulóra írt kantátája hangzott el magyar művészek köz­reműködésével. * Bécsi palotájának 1979. évi felavatására bélyeget ad ki az ENSZ. A bélyeg megtervezésére nemzetközi pályáza­tot hirdettek, s az első díjat Vertei József magyar grafi­kusművész nyerte. Az év első öt hónapjában egyharmaddal több külföldi vendég érkezett hazánkba, mint a múlt év azonos idő­szakában. Az osztrák turisták száma növekedett a leg­inkább, a tavalyi év első öt hónapjához viszonyítva 60 szá­zalékkal. A balatonboglári várdomb két műemlék kápolnájában idén is képzőművészeti kiállításokat rendeznek. Parkjukban ál­lították ki Nemes Attila szobrászművész alkotását MTI — Fényes Tamás felv. KÁDÁR JÁNOS DEBRECENI LÁTOGATÁSA Az ősi hagyomány szerint, ha kedves vendég érkezik a magyar protestantizmus fellegvárába, a debreceni refor­mátus kollégiumba, akkor megkondul a Rákóczi harang, így fogadták Kádár Jánost is. E nagy múltú egyházi intézmény épületének restaurálá­sához az elmúlt évtizedben — ahogy ezt Bartha Tibor, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, az Elnöki Tanács tagja Kádár János kollégiumbeli látogatásakor el­mondta — a magyar kormány negyvenmillió forinttal já­rult hozzá. Kádár János örömének adott kifejezést, hogy az egyház ezt a munkát saját erőfeszítéséből, népi álla­munk támogatásával sikeresen elvégezte. Üdvözlő szavai­ban a párt első titkára külön is szólt arról, hogy rend­­szexünk a vallásos emberék lelkiismereti szabadságát, az egyházaik autonóm életét tiszteletben tartja. Népi álla­munk igényli, hogy a kollégium falai között a jövőben is neveljenek szép számban jó hazafiakat a haza javára. Utalva arra, hogy Bartha Tibor püspök nemegyszer nagy­ra értékelte államunk és a magyar református egyház rendezett viszonyát, s megköszönte az állam megértését az egyház gondjai iránt, Kádár János köszönetét mondott a református egyház vezetőinek, hogy egyházi tevékenysé­güket jó hazafiként, a nép társadalmi törekvéseit megértve és támogatva végzik. A debreceni látogatás alkalmat adott arra, hogy Kádár János az ország nyilvánossága előtt foglalkozzon a ma­gyar nép előtt álló időszerű feladatokkal. Szólt egyebek között a gazdasági élet kérdéseiről. — A gazdasági haladáshoz — mondta — nélkülözhe­tetlen a technikai fejlődés, a termelés állandó korszerű­sítése, a jobb munkaszervezés. Szűkében vagyunk a mun­kaerőnek, és ez belátható ideig így is marad; mert ahol még van helyi tartalék, ott is bizonyára hamar el fog fogyni. Népgazdasági mértékben a termelés növekedésének már sok éve a termelékenység fejlesztése a fő forrása, mert nincs új, szabad ■ munkaerő. És mindenütt csak a munka termelékenységének növelésére, vagyis a techni­ka fejlesztésére, a munka jobb megszervezésére támasz­kodhatunk. — A fejlődés a termelési szerkezet változtatását, a be­ruházások ésszerűbb, gazdaságosabb, gyorsabb megvalósí­tását, a határidő és a költségek szigorúbb betartását és a munkafegyelem javítását követeli — mutatott rá. — Ha azonban a munkafegyelemmel foglalkozunk, azt se té­vesszük szem elől, hogy megvannak-e az adott helyen a jól szervezett, fegyelmezett munka feltételei. Ahol ugyanis hiányzik a szerszám, az anyag, ott nem lehet fegyelmezett munkát követelni. A munkaidő jobb kihasználásának, a teljesítménybérezés szélesebb körű, hatékonyabb érvénye­sítésének egyaránt sok tartaléka rejlik még a szervezés­ben. Végül külpolitikai kérdésekről beszélt Kádár János. A magyar—amerikai kereskedelmi szerződésről elmondta, hogy megkötése a két ország viszonyának rendezésére irá­nyuló tárgyalásokon vetődött fel. — Persze az emberek találgatnak — Nyugaton is: mit várunk mi ettől a szerződéstől? A magyar—amerikai gaz­dasági kapcsolatok növekedését várjuk, hisz annak ará­nya ma a magyar külkereskedelemnek mindössze két százalékát teszi ki. Lehet hát ésszerűen, mindkét fél szá­mára előnyösen növelni a jelenlegi csekély forgalmat. Alapvető külpolitikai célunk egy új világháború kirob­bantásának megakadályozása. A nemzetközi feltételek biz­tosítása népünk szocialista építő munkájához. Békére tö­rekszünk, ez politikánk sarkalatos kérdése, s természetes, hogy őrizzük, védjük, képviseljük a magyar nép jogait, függetlenségét, azt az elhatározást, hogy szocialista társa­dalmat épít. A Magyar Népköztársaság önmagában nem meghatározója a nemzetközi helyzet alakulásának. Mégis ott van a világ sorsát formáló erők között, mert társa­dalmi rendszerét illetően a nemzetek élvonalában halad. Így, ezért van súlya, tekintélye a magyar külpolitiká­nak. S szavunk hitelét azok a sikerek adják, amelyeket a hazai építő munkában elértünk. Akinek eredményei van­nak, annak a szavára odafigyelnek. Aki tehát azt szeretné, hogy békében éljen, az becsületesen végezze el munkáját. Aki maga és gyermekei jobb sorsát szeretné, annak szá­mára a kötelezettség: a szocializmus eredményes építése népünk javára! P. T. Megnyílt „A magyar népi iparművészet negyedszázada” című kiállítás a Néprajzi Múzeumban. A tárlat szeptember 17-ig várja a látogatókat MTI — Fényes Tamás felv. /

Next

/
Thumbnails
Contents