Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-17 / 12. szám
Sarlós László, a Zeneműkiadó igazgatója EDIT» MUSICA BUDAPEST Amikor a Zeneműkiadó igazgatójával, Sarlós Lászlóval erre a beszélgetésre készültem, az motoszkált a fejemben, vajon nincs-e hátrányos helyzetben a zeneművek kiadója az írásművek kiadójával szemben. Hiszen a könyv az író gondolatait tüstént hozzáférhetővé teszi az olvasók számára, de ahhoz; hogy egy komponista. zenei mondanivalója eljusson az emberekhez, nem elég a kották megjelentetése: a műveknek el kell hangzaniiuk. Persze, a beszélgetést nem ezzel kezdtük. Sarlós László elmondta, hogy a Zeneműkiadó, mint állami intézmény 1950-ben alakult. Kiadja a külföldi klasszikus és modem szerzők műveit, megjelenteti a klasszikus magyar zeneszerzőket, köztük Liszt teljes életművét, megismerteti a világgal a mai magyar zeneszerzők alkotásait. — Tudja rná volt az első kiadványunk? Bartók „Gyermekeknek” című műve, és ez akár programbeszédnék is beillik: magyar szerző és zenepedagógia. Azóta is legfőbb feladatunknak tekintjük a magyar szerzők kiadását és a fiatalság zenei nevelését. — Min és hogyan mérhető a kiadó munkája? — Azt hiszem, leginkább azon a kottamennyiségen, amely eljut tőlünk a világ minden részébe. Hogy a zenei ismeretek legelején kezdjük: külföldön népszerű kiadványaink a különböző magyar hangszeriskolák. Hollandiáitól Spanyolországig ezekből tanulják a legifjabbak egy-egy hangszer fortélyait. Sarlós László hangsúlyozza, hogy szerencsés helyzetiben vagyunk, sok a tehetséges zeneszerző, előadóművész és zenepedagógus. Kodály mondta: „Senki sem túlságosan nagy arra, hogy kicsiknek írjon, sőt, igyekeznie kell, hogy elég nagy legyen rá.” Bartók és Kodály nyomdokain haladva írják a mai magyar zeneszerzők — Kadosa, Kurt ág, Ránki, Szokolay s mások — a gyermekpedagógiaí műveket, amelyeket az Editio Musica kiadványai,bői a zeneoktatásban világszerte alkalmaznak. Sarlós László néhány zenepedagógiai kiadványt tesz az 'asztalra. Meglepődöm e füzetek vidámságán. Belelapozok az egyik füzetbe, éppen Kadosa Pál egyik zongoradarabjánál. A kottasorok felett színes illusztráció: Brummogva daloló mackót hallgat egy kismadár. — És a felnőttekhez szóló művek? — kérdem. — Hiszen a megjelenés után még el is kell hangzaniuk. — Így van. Ezért nemcsak a külföldi zeneműkiadókkal tartunk kapcsolatot, hanem előadóművészekkel, karmesterekkel, impresszáriókkal is. Ez egyébként hozzátartozik a világon minden nagy zeneműkiadó tevékenységéhez. Közreműködésünkkel a magyar zeneszerzők egész sora kapott megbízást művek megírására: Dunkó Zsolt a londoni BBC-itől, Balassa Sándor az amerikai Kussewitzky-alapítványtól, Bozay Attila a lisszaboni Gulbekgain Fondationtól. Fetrovics Emil Cassazione-ja, Balassa Sándor Iris-e az Egyesült Államokban, Mihály András Apokrifek című műve Stockholmban, Hidas Frigyes Oboa-versenye Washingtoniban és Barcelonában aratott sikert. Láng István III. Fúvósötösének Amerikában volt az ősbemutatója. Egy érdekesség: Baráti Antal, a világhírű karmester idén márciusban Deitroitban két, Washingtonban három alkalommal tűzte műsorra Burkó Zsolt Magyar rapszódiáját, s úgy megszerette a művet, hogy negyedik washingtoni koncertjén — amelynek a műsorán ez már nem szerepelt — ismét megszólaltatta. Ügy tetszik, távol a londoni, párizsi, stockholmi, madridi előadótermektől, a Vörösmarty téri épület kiadói hivatalában ülő igazgatónak a művek megjelenése utáni élete, az „elhangzás” a valódi szívügye. Szinte kifogyhatatlanul sorolja a feladatokat és eredményeket. Az UNESCO rendezésében, a párizsi rádióban minden eszteíndőben zenei versenyt rendeznek a különböző országok rádiói között. Minden rádió hangszalagon küld ki egy-egy zeneművet Az elmúlt hat évben három magyar zeneszerző nyert első díjat Párizsban a „hangszalagok versenyén” — Szölőssy András, Balassa Sándor és Bunkó Zsolt. A rádió hangszalagához a Zeneműkiadó a partitúrát is mellékeli. — És ami nagyon fontos, s amit csak mi csinálunk — mondja Sarlós László — minden magyar kompozíció külföldi bemutatójára megküldjük a kottát a kritikusok számára. Ez segíti a mű teljesebb megismerését. És segíti a sikert, ha a mű jó. Segítik a megismerést a külföldi és magyar zenetörténészek, zeneesztéták írásai is. Bartók-kalauz, Beszélgetések Kodállyal, Liszt Ferenc élete képekben és dokumentumoiktoan. Írások Beethoventől, Bnahmstól Bebussyig, Prokofjevig, Schönbergig. Forral Miklós szerkesztette az Ezer év kórusai című gyönyörű kiadványt. Magával ragadó Járdányi Pálinak a Magyar népdalciklusok című műve, amelyben palóc, dunántúli és alföldi népdalok találhatók. Lám, ehhez zenekar sem keflL Aki kezébe veszi, eldúdolhatja magának. Behát .valóban hátrányban lenne a zeneművek kiadója az írásművek kiadójával szemben? Az íEditio Musica Budapest igazgatója derűsen megjegyzi: — A .mi kiadványainkat a földkerekség minden országában megértik: a kottákat nem kell lefordítani. Soós Magda Pozsonyi János kottagrafikus, a kiadó nyomdájában EDITIO MUSICA BUDAPEST Novotta Ferenc felvételei Lent: A Zeneműkiadó nyomdájának gépterme Kadosa Pál gyermekek számára írt zongoradarabjának kottája Ij 7
