Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-17 / 12. szám
Dr. Szabó Zoltán főtitkár és dr. Bognár József elnök Cserháti József, római katolikus pécsi püspök, dr. Szennay András pannonhalmi fő' apát és Nyíri Tamás, a Római Katolikus Hittudományi Akadémia professzora Művészcsoportok, filmek, előadók, utazások — Ülést tartott a Magyarok Világszövetsége Elnöksége — I i . iI A Magyarok Világszövetsége Elnöksége — Bognár József professzor elnökletével — 1978. május 29-én megtartotta tavaszi rendes ülésését és tárgyalt — dr. Szabó Zoltán főtitkár beszámolója alapján — a szövetség idei tevékenységéről. Bevezetőben Bognár József üdvözölte dr. Szennay András pannonhalmi föapátot és dr. Nyíri Tamást, a Budapesti Katolikus Hittudományi Akadémia professzorát, akik, mint az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének tagjai először vettek részt az Elnökség ülésén. Az ülésen felszólaltak dr. Cserháti József, római katolikus pécsi püspök, dr. Lőrincze Lajos profeszszor, az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének elnöke, Gáti Vilmos a Magyar Rádió Szülőföldünk szerkesztőségének vezetője, Maróti Gyula az MVSZ Kulturális Bizottságának elnöke, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, dr. Nyíri Tamás, a Budapesti Katolikus Hittudományi Egyetem professzora, Kovács András filmrendező, Apostol András a Magyar Hírek főszerkesztő-helyettese, Molnár István az MVSZ főtitkárhelyettese és Kerékgyártó László az MVSZ titkára. Az elhangzott felszólalásokra dr. Szabó Zoltán főtitkár válaszolt, majd Bognár József professzor mondott zárszót. A főtitkári jelentés mindenekelőtt arról szólott, hogy a világpolitikában történt események, a Magyar Népköztársaság eredményes építőm unkája, erősödő nemzetközi tekintélye mélyen hatottak a szórvány magyarság tömegeire. A korona visszaszolgáltatása, a legnagyobb kedvezmény elvének várható megadása Magyarország számára, a beutazók közvetlen tapasztalatai kedvezően érintették honfitársainkat. Az erősödő ellenséges támadások, a kapcsolatok híveinek rágalmazása ellenére ez a kedvező folyamat tovább tart, a szembenálló körök térvesztése pedig fokozódik. Művészcsoportok, filmek, előadók Tíz európai országban 40 előadás sok ezer látogatóval: íme a mérleg. A legjobb hazai „vegyes műsorok” színvonalát igyekeztünk tartani mindenütt. Szabó Zoltán idézte egy angliai egyesületi vezető múlt évi levelét: „Míg pár évvel ezelőtt a versek nem nagyon vonzották a hallgatóságot, most — magam is meglepődtem — Huszti Péter és Piros Ildikó versmondása alatt a légy zümmögését is hallani lehetett.” A kiutazó művészek áldozatos munkát végezték. A három skandináv országban például a művészcsoport hat és fél nap alatt négy előadást tartott, egyes helyeken technikailag is nehéz körülmények között szerepelt. Művészi, emberi magatartásuk tiszteletet keltett, hiszen mint tudjuk, szereplésükért honoráriumot nem kapnak. Káldy Zoltán az előadások műsorában a magyar és külföldi szerzők közötti egészséges arányra hívta fel a figyelmet és javasolta, hogy Bánffy György a kitűnő színész, „Anyád nyelvét bízták rád a századok” című, nagy sikert aratott műsorát az egyesületi rendezvényeken is bemutathassa. Szólt a jelentés a különböző játék-, dokumentum- és rajzfilmék sikereiről. Legutóbb például arról kaptunk hírt, hogy Sao Paulóban a kiküldött rajzfilmeket a Könyves Kálmán Szabadegyetem kétnapos bemutatóján csaknem nyolcszázan nézték meg Ehhez a témához kapcsolódott Kovács András is, aki beszélt az idén novemberben esedékes párizsi magyar filmhétről, és ajánlotta e filmhetek összekapcsolását az Kovács András, filmrendező egyesületi vetítésekkel, tömeges mozilátogatással. Javasolta az olyan korszerű technikai eszközök alkalmazását, mint a képmagnó, amely lehetővé tenné a Magyar Televízió legjobb műsorainak széles körű és gyors eljuttatását is. A jelentésben szerepelt az is, hogy az elmúlt hónapban a hazai tudományos kulturális élet több ismert képviselője járt egyesületek, egyes személyiségék meghívására — az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének és a Világszövetségnek támogatásával — Európa különböző országaiban, illetve az Egyesült Államokban és Kanadában. (Szathmári István professzor Belgiumban, Franciaországban, Angliában, Débreczeni Tibor Franciaországban, Lőrincze Lajos, Maróti Gyula, Ránki György az Égésűit Államokban és Kanadában, Nagy János professzor Debrecenből ugyancsak az Egyesült Államokban és Kanadában járt. A közelmúltban érkezett vissza előadó körútjáról Király István profeszszor az Egyesült Államokból. Most van az Egyesült Államokban és Kanadában előadó körúton a történész László Gyula.) Utazások, tapasztalatok Lőrincze Lajos számolt be amerikai, kanadai kőrútjának tapasztalatairól. Honfitársaink mind nagyobb számiban vallják, hogy helyes meghallgatni a Magyarországról küldött előadókat. Az a gondolat, hogy nem csak nyelvében él a nemzet, de nemzetben, tehát a közösségben él a nyelv, a szórvány magyarság szempontjából fontos. Ha azt akarják, hogy a felnövekvő nemzedékek megőrizzék a magyar nyelvet, akkor kapcsolatot kell tartaniuk a nemzettel, a nyelvet megtartó közösséggel. Torontóban, Miamiban, Chicagóban és sok más helyen az ellenpropaganda ellenére is meg lehetett és meg kellett tartani az előadást. Kellemes megbeszéléseink voltak egyházi emberekkel, cserkészekkel vagy olyan, az amerikai közéletben jelentős szerepet játszó emberekkel, mint Gombos Zoltán vagy Szathmáry Lajos. Nagyon jó volt a találkozás Pittsburgh-ben a William Penn egyesület vezetőivel. P.iekeriingben — Tar Mihály társaságában — felkeresték Duczynska Ilonát, aki érdeklődött munkánkról, elmesélte, min dolgozik. Egy hét múlva meghalt, és halála nagy vesztesége az anyanyelvi mozgalomnak is. Lőrincze professzor kiemelte az egyházi keretekben végzett nyelvművelő munka fontosságát is. Maróti Gyula örömmel számolt be a néptáncoktatók eredményes működéséről és javasolta — a kisebb néptáncegyüttesek munkáját segítendő — táncoktatók kőrútjának megszervezését. Nagyon szép munkát végeztek azok az ének-zenetanárok, akik a Kodály-módszer ismertetésére utaztak ki az Egyesült Államokba, Kanadába. Bartalus Ilona és Takács Miklós Montrealban és Ottawában dolgoztak és egyesített kórusuk — Kodály halálának évfordulóján — a székesegyházban mutatta be Kodály Te Dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök. Apostol András, a Magyar Hírek főszerkesztő-helyettese és Szamosközi István, nyugalmazott református püspök, az MVSZ alelnöke Lőrincze Lajos, c. egyetemi tanár, az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének elnöke, Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke Deumát, Psalmus Hungaricusát az ottani zenekar közreműködésével és a hangversenyre a teljes diplomáciai testület kivonult. Dr. Nyíri Tamás arról a hollandiai ökumenikus találkozóról beszélt, amelyet a hollandiai református magyarok kultúrházában tartottak a református és katolikus hallgatók részvételével. Az előadás után Maróti Gyula, a Kórusok Országos Tanácsa főtitkára sok meghívást kapott. Gáti Vilmos a hollandiai Mikes Kelemen Kor történelemtudományi összejöveteléről szólt. Ezen a találkozón a hazai előadók, Ránki György és Juhász Gyula professzorok találkoztak külföldi vitapartnereikkel és mély hatást keltett érvelésük higgadtsága, tudományos megalapozottsága. Megemlítette a Szülőföldünk kívánságműsorainak nagy visszhangját. Molnár István azokról a svédországi tárgyalásokról számolt be, amelyeket az Oktatási Tanácsban, majd a Bevándorlási Hivatalban folytatott. Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége által kiadott tankönyvek, diafilmek, oktatási segédeszközök nagy érdeklődést keltettek. Svédország nagy gondot fordít a nemzetiségi nyelvoktatásra: jelenleg több mint kétezren tanulnak magyarul, harminchárom nyelvoktató foglalkozik a gyermekek, fiatalok tanításával. Ha az általános iskolás tanító heti 26 órát, a középiskolás pedig 21 órát ad növendékeinek, ugyanannyi fizetést kap, mint a svéd tanítók. Svédországban nincs magyar tanár- vagy tanítöhiány. Molnár István, az MVSZ főtitkárhelyettese Gábor Viktor felv. Szabó Zoltán válasza után Bognár József professzor foglalta össze a vita tapasztalatait. Kiemelte annak jelentőségét, amit a befogadó országokban a multikulturális irányzat jelent. Az a tapasztalatunk, hogy az anyanyelv érdekében 'kifejtett munkánk nem csak az ott élő magyaroknak, hanem az ottani hatóságoknak egyetértésével is találkozik. Ez mennyiségileg és minőségileg új feladatokat jelent számunkra. Ami a Magyar Híreket illeti, a lapnak 3d kell elégítenie a nagyon különböző igényeket, a vezető értelmiségiektől az egyszerű emberekig és örömmel tapasztaljuk, hogy a Magyar Hírek ennek az összetett feladatnak eleget tesz, az újságot az olvasók várják és szeretik. Sz. M. 4 (
