Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-06 / 9. szám
CSELEKVŐ ÖSSZEFOGÁS Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Az 1978. április 19—20-án tartott kibővített ülésén a Központi Bizottság meghallgatta Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának előterjesztésében a Politikai Bizottság jelentését a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt előtt álló feladatokról. A Központi Bizottság ülésének határozata alapján személyi változásokra került sor egyes vezető párt- és állami tisztségekben. Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Párdi Imre, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára nyugállományba vonult. Havasi Ferenc, a Minisztertanács eddigi elnökhelyettese és Korom Mihály, eddigi igazságügyminiszter, a Központi Bizottság titkára lett. Az Elnöki Tanács Katona Imrét, az Elnöki Tanács tagját kinevezte az Elnöki Tanács titkárának. Marjai Józsefet a Minisztertanács elnökhelyettesévé, Markója Imrét — eddigi igazságügyi minisztériumi államtitkárt — igazságügyminiszterré, Soltész Istvánt — a Csepel Vas- és Fémművek eddigi vezérigazgatóját — kohó- és gépipari miniszterré. Ha a tapasztalt olvasó valamilyen határozatot, állásfoglalást, vagy akár nemzetközi megállapodást kap a kezébe, az első olvasás után elkezdi keresgélni a kulcsszavakat, illetve mondatokat, amelyeken keresztül a legteljesebben tudja megragadni a szöveg tartalmát, lényeges mondanivalóját. Az MSZMP Központi Bizottságának április 19— 2Ö-i ülésén elfogadott határozat nehéz feladat elé állítja a jártas olvasót is, mert az valahogy más mint a korábbiak. A stílusa közvetlen, személyhez szóló, még ha politikai és társadalmi szervezetek, népgazdasági ágazatok és állami intézmények tevékenységével foglalkozik is. A határozat különbözik mind a kongresszusi, mind pedig a Központi Bizottság egyéb határozataitól, mert a kongresszus a fejlődés egy bizonyos szakaszát lezárja, és a következőre kitűzi a célokat, a Központi Bizottság ülésein a gyakorlati munka részfeladatairól születnek döntések, a két kongresszus közötti félidőben elfogadott határozat pedig állapotot tükröz. Ami a tartalmat illeti : a határozat megvizsgálja a célkitűzések végrehajtását a külpolitikában, a belpolitikában, a a gazdasági építőmunkában, az életszínvonal- és szociálpolitikában, az ideológiában és a művelődésben, a párt belső helyzetében és nemzetközi feladataiban. A határozat kiemelten foglalkozik a szövetségi politika eredményeivel és feladataival, s megállapítja: „A Hazafias Népfront keretében a munkásosztály vezetésével megvalósuló szocialista nemzeti egység kifejezi a társadalom minden osztályának és rétegének, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, alkalmazottaknak, kisiparosoknak, kiskereskedőknek, a különböző világnézetű embereknek, párttagoknak és pártonkívülieknek, hívőknek és ateistáknak, a hazánkban élő, és teljes egyenjogúságot élvező nemzetiségieknek alkotó összefogását a közös szocialista célok érdekében." Az írók és művészek alkotó szövetségeinek állásfoglalásairól megállapítja a határozat, hogy értelmiségünk a szocializmus ügye mellett áll. Társadalmunk belső szilárdsága tükröződik az állam és az egyházak rendezett viszonyában is. „Az állam az alkotmánynak megfelelően biztosítja a lelkiismereti szabadságot, az egyházak autonómiáját, működését, a szabad vallásgyakorlást.” Jelentős helyet kaptak a határozatban a vezetés és a demokratizmus kérdései: erősödött az állam irányító szerepe, javult a döntések előkészítése és végrehajtása, de a nagyobb feladatok magasabb követelményeket is támasztanak, s a színvonal emelése érdekében meg kell szüntetni az indokolatlan párhuzamosságokat, a felesleges bürokráciát. A szocialista demokrácia társadalmunk lényegi vonása. Észrevehető előrelépés történt a kongresszus óta mind az állami életben, mind a tanácsoknál, a társadalmi és tömegszervezeteknél, az üzemekben, a szövetkezetekben és a lakóterületen, nőtt a dolgozók politikai aktivitása, és a lakosság egyre jobban kiveszi részét a közügyek intézéséből. A fő feladat most az, hogy a meglevő kereteket még inkább megtöltsük tartalommal. Az ország közvéleménye nagy érdeklődéssel fogadta a Központi Bizottság üléséről szóló közleményt. Helyesli azt a gyakorlatot, hogy minden lényeges kérdésről a lakosság idejében részletes tájékoztatást kap. Különösen nagyra értékeli a valóság teljes feltárására irányuló önkritikus vizsgálatot, amely az eredmények mellett nyíltan beszél a gondokról és a fogyatékosságokról is, így erősítve tovább a bizalmat a vezetés és a lakosság között. Pethő Tibor A Grazi Magyar Kultúra Egyesület tanulmányi kiránduláson levő csoportja a budapesti Mátyás templom előtt Az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének meghívására Magyarországra érkezett grazi pedagógusok a szombathelyi Claudius Szálló előtt Novotta Ferenc felvételei Gáspár Sándor a Szakszervezeti Világszövetség új elnöke Prágában 'befejezte munkáját a IX. szakszervezeti világkongresszus. Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát a küldöttek megválasztották a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa tagjává, az SZVSZ elnökévé. Timmer József a Főtanács póttagja lett. Gáspár Sándor elnöki zárszavában többek között a következőket mondta: „Kongresszusunk olyan iránymutatással szolgált, amely a világ mai realitásaiból kiindulva félreérthetetlenül megfogalmazta azokat a lehetőségeket és eszközöket, amelyekkel élnünk kell, ha a munkásemberek érdekeinek szolgálatát tekintjük hivatásunknak. Minden új, építő gondolatot, ajánlatot szívesen veszünk. A mi orientációnk lényege: a nemzetközi munkásosztály iránti elkötelezettség, mert jól tudjuk, hogy szerte a világban százmilliók olyan utat keresnek, amelyen haladva munkájuk, személyes sorsuk biztatóbb, valóban emberibb távlatokat kap. Hiszünk orientációnk helyességében és igazságában, de nem tartjuk magunkat csalhatatlannak. A mi célunk elérhető, biztos és megmásíthatatlan. De a cél eiérésének útjai, eszközei, módszerei változtak és ezután is változnak.” Budapest legújabb lakótelepe Kőbánya-Ojhegyen épül ^ MTI — Csikós Gábor felv. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt április 27-én esküt tett a Magyar Népköztársaság alkotmányára Kádár László egri érsek, Paskay László címzetes püspök, veszprémi apostoli kormányzó és Rosta Ferenc székesfehérvári segédpüspök magas egyházi tisztségükbe történt kinevezésük alkalmából. Az eskütételen jelen volt Katona Imre, az Elnöki Tanács megbízott titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Római Katolikus Püspöki Kar elnöke MTI — Tóth István felv. Súlyos HÉV-szerencsétlenség a Boráros téren i Április 13-án a Boráros ' téri végállomásnál a Csepel felól közlekedő HÉV- szerelvény előbb a megállító baknak, majd továbbhaladva az utasvárónak és a forgalmi iroda épületének ütközött. A szerencsétlen- 1 ség következtében tizenhatan a helyszínen, majd ketten a kórházban életüket vesztették. A szerencsétlenségnek több súlyos és könnyebb sérültje is van. A rendőrség három személyt őrizetbe vett. A súlyos szerencsétlenség körülményeinek tisztázására és a felelősség megállapítására szakértők bevonásával tovább folyik a vizsgálat. 3 i £ £ £
