Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-22 / 8. szám
máam I Barcsay Jenő BARCSAY-GYŰJTEMÉNY SZENTENDRÉN Barcsay Jenőt azok is ismerik, akik sohasem látták, sem őt személyesen, sem a képeit. Valamiképpen mégis tudnak róla, mert életműve szerves része a magyar kultúrának. Ezt a ma már vitathatatlan tényt szentesíti az a gyűjteményes állandó kiállítás, mondhatni múzeum, amely Barcsay életművének legjelentősebb alkotásait őrzi. A szentendrei Fő tértől néhány méternyire áll egy nagy barokk ház, a főutcára nyíló két szép kapuval és hat ablakkal. összesen mintegy kilenc kiállítóhelyiségből áll, három nagyobb teremből és hat kisebb, érdekesen és jól tagolt szobából. Üj szárnyat is építettek hozzáj nagy üvegfallal, az Európa-szerte híres szentendrei Kovács Margit Múzeum udvarán felépített új épületrészhez hasonlóan. A termek térhatása nagyon változatos, alakjuk egészen különös. Az egyik terem gótikus falára a mester egy nagyméretű, aranyhátterű mozaikot tervez. A gyűjteményben 126 képet és 50 rajzot helyeztek el. Ennyit adott át Barcsay Jenő Szentendre városának, amely gondoskodik az életmű megőrzéséről. A budapesti Történeti Múzeum is kölcsönzött néhány képet, sőt a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában levő Barcsay-művek közül is került oda néhány, hogy munkásságát minél teljesebben bemutathassák. • Szentendre tehát újabb jelentős gyűjteménnyel gazdagodik. Itt van a Kovács Margit Múzeum, itt helyezték el néhány évvel ezelőtt még életében Czóbel Béla munkásságának javát, itt van a Ferenczy család múzeuma, itt vannak a magyar piktúra nagy mesterének, Ferenczy Kárőlynak és gyermekeinek — a gobelin nagy művészének, Noéminak és a kiváló szobrásznak, Ferenczy Béninek — a főművei. Barcsay Jenő gyűjteménye méltó a nagy elődökéhez. Az élő magyar képzőművészet ' , immár klasszikus mestere a századfordulón az erdélyi Mezőségben született, de fél évszázada Szentendrén tevékenykedik. Itt alakult ki festészete. Amikor első ízben Szentendrére került, már megérezte azt, ami egy életre összekapcsolja ezzel a szép, mediterrán jellegű Duna-parti városkával: a középkori hangulatú utcák, a várost övező dombok karéja gyermekkorát idézték fel. Sok-sok rajzán, festményén örökítette meg a kopárságukban is szelíd, igen plasztikus hegyvonulatokat. Barcsay Jenőt egész életében a tér és a forma problémái foglalkoztatták. Tér és forma nélkül nem képzelhető el képzőművészet. A forma tér nélkül élettelen, a tér forma nélkül pedig nem érzékelhető. A „Tér és forrna” című nagy művét számos idegen nyelvre lefordították. A „Művészeti anatómia”, amelyet több európai és tengerentúli országban is tankönyvként használnak a képzőművészeti főiskolákon, az anatómiai ismeretek fontosságát hangsúlyozza. Természetesen művészeti értelemben vett anatómiáról van szó, de Barcsay kitart amellett, hogy a képzőművésznek ismernie kell az emberi test szerkezetét és működésének törvényszerűségeit. A harmadik könyve, az „Ember és drapéria” szintén közismert mind itthon, mind külföldön. Egyik beszélgetésünk alkalmával feltettem neki a kérdést: milyen kapcsolatban van a nonfiguratív-festészettel. Azt felelte, hogy a teljesen absztrakt formák is sugallhatnak emberi érzéseket: — Ha a nonfiguratív, az absztrakt kép szólni tud hozzánk, ha bizonyos érzéseket, gondolatokat fejez ki, akkor ugyanolyan jelentősége lehet, mint egy figuratív képnek. Elméletben! Mert az emberhez mégiscsak az emberi forma szól legközvetlenebbül. * Barcsay művészeti törekvéseit szinte összefoglaló mozaikja: a Szentendrei Művelődési Ház előcsarnokába beépített nagyméretű műve és a közismert miskolci, vagy a Nemzeti Színházban levő tompán fénylő mozaik fala, de nem utolsósorban az újpesti gőzfürdő két falát díszítő mozaikja is — nagy erővel közvetítik az emberi formáknak és a térnek végtelen hullámzó ritmusát: az életet. Életművében fontos szerepet kap a konstruktivitás, a szerkezetesség, amely nélkül nincs képzőművészet. S Barcsay vérbeli festő. Igaz, képein a szerkezet dominál, de a színek és tónusok roppant finomsága, gazdag síkbeli architektúrát alkot. Kisméretű művei valóságos ékszerek, csiszolt gyémántlapok. — Elég idős vagyok ahhoz, hogy gondoljak rá, mi lesz az életem munkásságával, ha már nem leszek. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy műveim együtt maradnak, mert a magyar állam és Szentendre városa gondoskodik megőrzésükről. A képekkel bizony törődni kell, különben szétszóródnak. A kis képek különösen könnyen elkallódhatnak. Nekem pedig sok kis méretű képem van. Szeretek kis méretekben dolgozni, mert így bizonyos festői problémákkal jobban meg tudok küzdeni, mint a nagyobb felületeken. Mindenekelőtt: szeretek improvizálni, s ez nálam fontos. Ezért szeretem Chopin prelüdjeit is, mert úgy hatnak rám, mintha befejezetlenek lennének. A festő sem mond ki mindent, hanem a néző szemére, agyára bízza a kiegészítést. Barcsay műveiben is egyetlen hang szólal meg, és ez — a szellemi tartalmon kívül — a szerkezet hangja. A tér és a forma zeng bennük. Az a tér és az a forma, amely személyéhez fűződik, amit ő alakított ki a festészet eszközeivel. A minap a Népköztársaság útján levő barátságos műteremlakásában beszélgettünk. Rendkívül fiatalos, tökéletesen friss. Töprengve, kínlódva, de sokat dolgozik. Munkásnők. Olaj, 1938 Nemzeti Színház — mozaik fal Némái dombok , „Mi a művész feladata a huszadik században?” ö maga tette fel a kérdést (és teszi fel önmagának alighanem naponta). Így felelt rá: — A művésznek nem is lehet más feladata, mint az, hogy művészetével gazdagabbá tegye mind a hazai, mind az euróvai művészetet. Világosabban megfogalmazva: művészete által szóljon az emberhez, az emberiséget szolgálja. A magyar művészet szerves része az európai művészetnek. Nincs provinciális művészet. Ami nálunk itthon művészet, az mindenütt az. Azonos kérdések foglalkoztatnak most is bennünket. A képzőművészet nagy korszakaiban például mindig teljes összhang alakult ki az építészet és a többi társművészet között. Ezért úgy gondolom, hogy a művész feladata a huszadik században elsősorban az lehet, hogy az építészetet és a társművészeteket közelebb hozza egymáshoz, hogy végül is az összhang létrejöhessen. Csapó György 13 *
