Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-08 / 7. szám
MSMEOT KDÉN EVES RÉSZLET GASTON DIEHLNEK A CORVINA KIADÓNÁL MEGJELENTETETT KÖNYVE ELŐSZAVÁBÓL Vasarely neve világhírű; a modern művészet egyik legjelentősebb irányzatának. az úgynevezett op-artnak kezdeményezőjét és vezéregyéniségét tisztelik benne. Victor Vasarely — Vásárhelyi Győző — 1908-ban született Pécsett, és 1930- ban hagyta el Magyarországot, hogy Párizsban, a művészeti világ akkori fővárosában telepedjék le és próbáljon szerencsét. Vasarely Párizsban jó ideig reklámgrafikai munkákkal tartotta fenn magát, ami alkalmat adott szisztematizálási rendszerének további kidolgozására: majd néhány kitérő-kereső év után végképp rátért nagy, elméletileg megalapozott rendszere kiépítésére, amelynek lényeges összefoglalása volt az 1955-ben megfogalmazott „planetáris folklór”. Ebben kimutatta, hogy alapvető szín- és formaegységek permutációjával gyakorlatilag végtelen plasztikai alakzat állítható elő. Ez a kombinációs rendszer eszközül szolgál arra, hogy a művészet ne kevesek birtoka. hanem mindenki számára elérhető legyen, univerzális, az egész emberiségre kiható tényezővé váljék, és ugyanakkor kifejezze a személyiséget, sőt az etnikai különlegességeket is. Az alapelemekből épült és mégis komplex és variálható művészet alkalmas az eszményi emberi környezet, a ,,színes város” megteremtésére, ahol a képzőművészet már nem dekoratív járulékos eleme az építészetnek, hanem annak lényegi összetevője. Vasarely a gazdaságilag fejlettebb nyugati világban magáévá tette „a tömegek közé hatolás” technikai eszközeit: teljes egészében felfogta, helyeselte azt. amit Walter Benjamin fedezett fel, és fogalmazott meg: a „technikai sokszorosíthalóság” korszakában megváltozott a művészet funkciója. Vasarelynek tökéletesen igaza van: meg kell teremteni a modern élet esztézisét, amely nem elefántcsonttoronyból szemlélődik, hanem tudomásul veszi napjaink rohamos technicizálódását, és ezzel számot vetve, az embernek humánus szellemi és fizikai valóságát kiteljesítő környezetet kell teremteni. I KÖRNER ÉVA 1. Zebrák, 1938 5. Tlinko—II, 1956 2. Zebrák, 1943 6. Vega—II, 1957—58 3. Marslakó, 1937—38 7. Hármas, 1964 4. Eridan—III, 1956 S. Supernovae, 1959—61 A reprodukciókat Gábor Viktor készítette Gaston Diehl könyve nyomán, amely Vasarely archívumát és Szelényi Károly felvételeit használta jel ■■■■■■■■■■■■■■■a■■■■■■■aa ■ ■■■aaa| ■ ■■a .............iái! ■■■■■a-«.•.■aaa| ma i * • • • mi __Ilii•■■■■■aal ■■■■■■■■■■III■■a■■■-■■■■■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a mmmmmn»000000000000mummmm
