Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-08 / 7. szám
I j OLVASÁS-ÍRÁS TANFOLYAM KISGYERMEKEK RESZÉRE Készült az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége megbízásából összeállította: Frittmann Lászlóné Rajzolta: Urai Erika Szerkesztette: Szende Aladár \ ELMENT A TYÜK A VÄSÄRRA Kétjegyű mássalhangzók egy csoportjának ismertetése (gy, ty, ny, ly). Szóképolvasás; mondatalkotás kérdések alapján; hangok kiválasztása állatnevekből és hangutánzó szavakból, betű felismerés. 1. Állatképek szemlélete alapján szókincsfejlesztés, szóképolvasás és 'betűismertetés. A gyermekek is készíthetnek képes szótárt beszélgetés közben. Nyúl. Nyuszi. (Kép és szókártya együtt.) a) Mit csinál a nyuszi? Fut, szalad, eszik. Miért fut? Éhes. Ennivalót keres. Fél. Megijedt. Mit eszik a nyuszi? Káposztát, sárgarépát. Mitől fél a nyuszi? Farkastól, vadásztól, az ág recsegésétől. b) Olvassuk a szót, keressük meg az új betűt, állapítsuk meg, hogy két elemből áll. Hangoztassuk az „ny” hangot. c) Mondjunk ny-nyel kezdődő szavakat: pl.: nyár, nyák, nyél, nyáron, nyele stb. d) Hol halljuk az ny hangot? bárány, nyafog, anya e) Énekeljük el a „Nyuszi ül a fűben” kezdetű éneket, játsszuk el a játékot. 2. Gyík. Gyíkocska. (Képet és szóképet mutatunk.) a) Mit csinál a gyíkocska? Napozik. Kibújik a bőréből. Milyen színű a gyík? Zöld. Apró mintás. Hol él? A fűben, apró kövek között. Hogy fut a gyík? Gyorsan, ide-oda szalad. Mit csinál télen? Alszik. b) Olvassuk a kép alá írt szóképet! Keressük meg 'benne az új betűt, állapítsuk meg a betű elemeit. c) Hangoztassuk a „gy” hangot, keressük a következő szavakban (képet is mutassunk) gyertya, gyufa, gyár gyöngy, gyöngyvirág d) Énekeljük el az „Ég a gyertya, ég” kezdetű gyermekdalt. 3. Tyúk. Tyúkocska, tyúkanyó. a) Mit csinál a tyúkocska? Sétál. Hol sétál? Az udvaron, a dombon stb. Kivel sétál? A csibéivel. Hová mennek? Az etetőhöz, itatőhoz stb. Miért mennek oda? b) Olvassuk a szót, keressük meg benne a „ty” betűt! Ejtsük külön a „ty” hangot. c) Mondjuk azokat a szavakat, amelyekben ty van. pl.: ketyeg az óra, kotyog a kávéfőző. 4. Harkály. Madárka, a fák doktora. a) Mit csinál a harkály? Kopogtat. Mivel kopog? A csőrével. Mondjuk el a madár testrészeit is (feje, csőre, szárnya, farka, két lába van). Milyen színű a sapkája, a mellénye, a kabátkája? Hol kopácsol? A fán. A fa kérgén. Honnan tudja, hol a kukac, a hernyó? b) Olvassuk a szóképet, keressük meg benne a „ly” betűt. Ejtsük ki az „ly” hangot magában, majd a szóval együtt is. c) Játsszunk madaras játékot! pl.; a „Dolgozzatok legények” kezdetűt, s a végén különböztessük meg a madarakat és például a 'bútorokat. Madárnevek lehetnek a következők is: sirály, bagoly, harkály, seregély, gólya stb. 5. Olvassuk fel vagy mondjuk el a következő versikét: Elment a tyűk a vásárra, Batyut kötött a hátára. Elment a tyúk vándorolni, Nem jön vissza töhbet tojni. Majd visszajön sülve-főve, Jó vacsora lesz belőle. Népköltés KEREK EZ A ZSEMLE A kétjegyű mássalhangzók egyik csoportjának ismertetése (cs, sz, zs); olvasási gyakorlat. Szókép- és betűolvasás. A beszélgetés témája az állatkerti séta. A beszélgetésből kiválasztott állatok neve, a velük kapcsolatos hangutánzó szavak szemléltetik a kétjegyű mássalhangzókat és ejtésüket. 1. Szókincsfejlesztés az állatkerti séta témakörében. Beszélgessünk képekről, amelyek az állatokat és kicsinyeiket mutatják be természetes környezetben vagy állatkertben. Beszéljünk az állatokról: Csacsi, szamár; ló, csikó, zsiráfok. Szamár Az állat képét és a szaképet együtt használjuk. a) A beszélgetés végén a gyermek képes szótárt rajzol. Mit csinál a szamár? Kocsit húz. Kik ülnek a kocsiban? Gyerekek. Hová mennek? Az állatkertben sétálnak. Mi van a szamár mellett? A csacsi. Hogy hívják a csacsit, ha megnő? b) Olvassuk a szót, egyeztessük a megfelelő képpel. Válasszuk kJ az „sz” betűt A betűt magában is és a szóban is mondjuk ki. c) Mondjunk sz-szel kezdődő szavakat. Állatnevek: szarvas, szarka virágok: szekfű, százszorszép. d) Olvassunk egy részletet Szép Ernő verséből: A szamár, a szamár, Nagyfülű szamár, A pusztában, a falun, Igen ritka már. Csikó a) Mi van a csikó nyakán? Csengő. Miért van csengő a csikó nyakán? Cseng a csengő rajta. Mit jelez a csengő? Hol a csikó. Hol a csikó? Az anyja mellett. Hogy hívják az anyját? Csillag a ló neve. b) Olvassuk a szóképet, egyeztessük a hozzáillő képpel. Melyik a csikó? Melyik a ló? stb. Válasszuk le a „cs” betűt és hangot. c) Mondjunk cs-vel kezdődő neveket, gyermeknevek: Csilla, Csaba állatok: csiga-biga, csacsi, csikó. d) Énekeljük el „Csiga-biga gyere ki!”. Játsszuk el a Csip, csip, csóka kezdetű gyermekjátékot. Zsiráf a) Hol látunk zsiráfot? Az állatkertben. Mekkora a zsiráf? Magas. Nagy állat. Mondjuk el testrészeit! Feje, nyaka, háta, hasa, négy lába, farka van. Mekkora a feje? Milyen a nyaka? Milyen a szőre? Mintás, kockás. Mit eszik a zsiráf? Füvet, falevelet stb. b) Olvassunk a szóképekről: zsiráf, zseb, Zsiga, Balázs, zsemle c) Tanuljuk meg a következő versikét: Kerek ez a zsemle, Nem fér a zsebembe Kétfelé kell vágni, Ügy kell megpróbálni. Népköltés Rajzoljuk le a következő mondatokat: Csengős bárány. Csillagos ég. Kis kacsa fürdik fekete tóban. Melyik dal jut eszünkbe a képekről? Énekeljük el! A KUTYA MEG A NYÜL Mesehallgatás. A mesében szereplő állatok bemutatása és az esemény mozzanatai a mesélés előtt történik játékos mozdulatokkal és képekkel. A mesében bábok használatát ajánljuk. 1. Bemutatjuk a kutyát, meg a nyulat. A kutya meg a nyúl barátok. Együtt járnak, együtt esznek, együtt dolgoznak. Mit csinálnak? Tüzet raknak. Játszanak, ugrálnak, táncolnák. Hogy rakják a tüzet? Hogy ugrálnak? Ugrálás közben baleset történik. A kutya beleesik a tűzbe. A kutya ijedtében, mérgében leharapta a nyúl farkát. Külön fut a nyúl, külön fut a kutya. Nem raknak tüzet közösen, nem játszanak együtt. Mással ugrál a nyúl is, a kutya is. Nem barátok többé. Oda a barátság. 2. Beszélgessünk a gyermekkel a barátságról, a barátjáról. Mit játszanak együtt, mit csinálnak szívesen együtt? Az ugrálás a jó játék közben is kell egymásra vigyázni! Milyen baleset érheti a gyermekeket, ha az utcán labdáznak, ha tüzet gyújtanak? Hogyan kell megtervezni a játék helyét és menetét, hogy elkerüljük a bajt? 3. 'Meséljük el Gárdonyi Géza verses meséjét a kutya meg a nyúl barátságáról. Mesélés közben mutassuk újra a képeket, vagy mozgással, hangutánzással emlékeztessük őket a vers jelentésére. A mese így szól: A kutya meg a nyúl Valamikor reges-régen, a világnak kezdetén, minden állat békességben éldegélt a föld színén. Ki volt akkor nagyobb úr, mint a kutya meg a nyúl! Erdőn, mezőn együtt járták, együtt ettek, együtt háltak! Megosztották, amit fogtak, szóval: jó barátok voltak. Egyszer, hogy a tél beállt és a hideg hó leszállt, azt mondja a füles nyúl: — Rakjunk tüzet, kutya úr! — Rakjunk tüzet, aki lelke! Ne reszkessünk a hidegbe! Nosza hamar gallyat szednek, tüzet raknak, melegesznek, melegítik bundájukat, általfázott irhájukat. Hej, de jó a meleg bélen ,, a ha vas-zord erdőszélen! Azt mondja a vidám nyúl: — Játsszunk egyet, kutya úr! — Mit játsszunk? Tán lakodalmat? — Jó lesz: Játsszunk lakodalmat: cincogjunk meg brummogjunk, ugrándozzunk, táncoljunk. Felszökken 'hát a víg nyúl, szembe véle kutya úr; ugrándoznak, bakáznak, keringélnek, cica znak, S hogy a táncot szebben járják egymást — hopp, hopp! — átugrálják. Hanem íme. mi történik! Az állatok így regélik: Ahogy ottan ugrándoznak, nevetgélnek, bolondoznak, meglökte a kutyát a nyúl, s tűzbe ugrott a kutya úr. — Vau! — üvölt a kutya. — Mit csináltál, te buta! S hogy így rája kurjantott, a farkába kaffantott. A nyúl uccu, vesd él magad, farka nélkül tovaszalad. Nem kergeti a kutya: leégett a papucsa! Azóta csepp a nyúl farka, s meztelen a kutya talpa; s azóta van, hogy a nyúl fut, ha jön a kutya úr. Gárdonyi Géza Kedves gyerekek, egy Időre most elbúcsúzunk Tőletek. Gyakoroljátok szorgalmasan a leckéket, s igyekezzetek minél többet beszélgetni magyarul. A szülőket arra kérjük, írják meg észrevételeiket, megjegyzéseiket a szerkesztőség címére. A tapasztalatok felhasználásával folytatni fogjuk a nyelvoktató tanfolyamot. — Magyar Hírek szerkesztősége. 13 % * % » ! t< 1 1I i \ 1 * ♦
