Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-14 / 1. szám

LESZ-E KONVERTIBILIS FORINT? Vajon elképzelhető-e, hogy egy napon a nemzetközi va­lutatőzsdéken hivatalosan is jegyezzék a forint árfolya­mát? Hogy fizetségét a Magyarországra szállító nyugati exportőr magyar pénzben kérje, tudván, hogy azt a Ma­gyar Nemzeti Bank bármikor átváltja más valutára, dol­lárra, márkára, svájci frankra? Többekben felvetődik Magyarországon és külföldön egyaránt, hogy mikor tehető konvertibilissá, szabadon átválthatóvá a forint? Az utóbbi időben több magyar pénzügyi szakember is foglalkozott e kérdéssel, s rámutattak arra, hogy ma még nem tekinthető közvetlen feladatnak a forint konvertibilissá tétele. Ehhez először meg kell teremteni a szükséges gazdasági feltéte­leket. Ezek közül az egyik legfontosabb — az egységes fo­rintárfolyam bevezetése. Ismeretes, hogy a gazdasági reform beindítása. 1968 óta Magyarországon kettős valutaárfolyam van érvényben: a nem kereskedelmi árfolyamokat a lakossággal kapcsola­tos deviza-elszámolásoknál, az idegenforgalomban alkal­mazzák. Lényegében a magyar pénz vásárlóerejét arányít­­ják a többi valutáéhoz. A tíz évvel ezelőtt megállapított 1 dollár = 30 forint árfolyam azóta megváltozott, jelenleg 1 dollár = 20 forint. A kereskedelmi forintárfolyamot — mint nevében is benne van — az export és import ügyletek elszámolásá­nál használják. Megállapításánál azt vették alapul, hogy a vállalatoknak átlagosan mennyibe „kerül” egy dollár „ki­termelése", azaz egy dollárnyi exportnak átlagosan mek­kora a forintköltsége, beleértve az adóterheket is. így ál­lapították meg az I dollár — 60 forint árfolyamot, amely az utóbbi tíz évben szintén módosult a forint viszonylagos stabilitása miatt 1 dollár = 40 forintra. (1968 és 1975 kö­zött a vezető nyugati országokban átlagosan 60 százalékkal emelkedtek az árak, Magyarországon 18 százalékkal.) E ket­tős árfolyam szorosan kapcsolódik a sajátos magyar ár­rendszerhez. Magyarországon — s erre a világon kevés példa van — a termelő vállalatok általában magasabb áron adják el termékeiket, mint ahogyan azt a fogyasztók megvásárol­ják: a termelői árszint felülmúlja a fogyasztási árszintet, mert az adókat az állam jórészt nem az áruk értékesítése alkalmával, hanem közvetlenül a termelőktől hajtja be, s ugyanakkor támogatja számos fogyasztási termék árát, mint például a gyermekholmikét, az alapvető élelmiszer­­cikkekét, a könyvekét, amelyeket a fogyasztók „áron alul” vásárolhatnak meg. Ennek a sajátos árrendszernek a jelenleg érvényben le­vő kétszintű árfolyamrendszer felel meg. Az egységes ár­folyam irányába tehát úgy lehet majd továbblépni, hogy a gazdaságirányítási szervek — az általános gazdaságpoli­tikai célokkal összhangban — tökéletesítik az árrendszert, (értékarányosabb árakkal, a kül- és belföldi árak szoro­sabb összekapcsolásával), korszerűsítik az adórendszert, a költségvetés és a vállalatok közötti kapcsolatokat. Ezután lehet csak áttérni az egységes forintárfolyamra, majd megteremteni a forint külső konvertibilitását. Ez ré­sze lenne gazdasági szabályozó rendszerünk továbbfejlesz­tésének, összhangban lenne a szocialista tervgazdálkodás­sal is. A konvertibilis forint még jobban bizonyítaná a magyar gazdaság szilárdságát, még kedvezőbbé válna az ország nemzetközi megítélése, tovább javulna hitelképes­sége. Az áruforgalom, a fuvarozás, a biztosítás pénzügyi elszá­molásainál lehetne bevezetni a forint átválthatóságát. Te­hát a nyugati exportőr forintkövetelését — ha akarja — a Magyar Nemzeti Banknál bármilyen konvertibilis valutára átválthatja. Elképzelhető azonban, hogy követelését forint­ban tartja. Az átválthatóság nem mond ellent annak, hogy tovább­ra is fennmaradna a tőkemozgás korlátozása, a behozatali és a kiviteli engedélyek rendszere, a valutakészletek köz­ponti kezelése. Sok feltétele van tehát a forint átválthatóságának, töb­bek közt az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank birtokában annyi konvertibilis deviza legyen, aminek alapján garan­tálhatja a külföldi követelések tetszés szerinti átváltását. Végső soron ennek reális gazdasági feltételei akkor lesz­nek adottak, ha a magyar áruk versenyképessége a kül­földi piacokon számottevően megerősödik. Hirschler Richard KRÓNIKA Az Elnöki Tanács érde­mes és eredményes mun­kássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Nagy János külügyminisz­ter-helyettest. Tóth Gyula, a Kulturális Minisztérium főosztályvezetője szintén eredményes munkája elis­meréseként részesült e ki­tüntetésben. 550 tonnás húshűtőházat adott át a Komplex Külke­reskedelmi Vállalat a vaj­dasági Csókán. Jelenleg to­vábbi két magyar hűtőház szerelésén dolgoznak Ju­goszláviában, és még kettő­re már szállítási szerződést kötöttek. * öt évre szóló kooperációs szerződést írt alá a szom­bathelyi Sabaria Cipőgyár és az Elefanten márkájú cipőiről ismert NSZK-beli Hoffman-eég. A megálla­podásértelmében a Sabaria 200 000 pár leánykacsizmát és gyermek félcipőt gyárt a következő években, több millió márka értékben. A Német Szövetségi Köz­társaságbeli Rhetex céggel szerződést írt alá a győri Gardenia Csipkefüggöny­gyár. A győri üzem korsze­rű technológiát vásárolt a R bet ex cégtől, cserébe öt éven át évi 900 ezer négy­zetméter függönyt ad el partnerének. A Magyar Alumínium­­ipari Tröszt az előző évinél 26 millió dollárral több, csaknem 120 millió dollár értékű terméket szállított tőkés megrendelőinek. Ha­marosan aláírják azt a szerződést, amely szerint Ajkán magasnyomású for­maöntődét építenek az egyesült államokbeli Ad­­vence Pressure Castins cég know-how-ja alapján, s együttműködnek e világ­céggel a termékek nyugati értékesítésében is. Január 1-től a vendéglá­tóipari üzletekben — a szállodák éttermeinek ki­vételével — munkanapo­kon 9 óráig az egész or­szágban tilos mindenfajta szeszárusítás. A vasút- ha­jó- és autóbuszállomásokon, bisztróban ezentúl egyálta­lán nem árusítható égetett szeszes ital. A román írószövetség 1977. évi különdíját — har­madmagával — Franyó Zoltán kapta. Az idős író ez ideig 78 kötetet jelen­tetett meg; saját írásait és fordításokat. Emlékezetes Goethe Faustjának magyar fordítása, a hellén líra és veinek tolmácsolása. Nagy érdemeket szerzett a ro­mán költészet magyar nyelvre ültetésében is. * A magyar irodalom bé­csi doyenje, Kerpely Jenő Claudius elhunyt. Nevét is­mertté tette magyar költői antológiája, drámái, versei, műfordításai Claude D' Acy néven jelentek meg. Először rendezik meg Romániában a nemzetiségi színházak fesztiválját a hat magyar, a két német, és a bukaresti állami zsidó szín­ház részvételéveL A fesz­tivál Sepsiszentgyörgyön lesz. * Pach Zsigmond Pált, a Magyar Tudományos Aka­démia alelnökét az olasz­­országi Pratóban működő Francesco Datini nemzetkö­zi gazdaságtörténeti inté­zet igazgatósága újabb há­rom évre az intézet tudo­mányos tanácsának tagjá­vá választotta. * A társadalmi haladást és a béke ügyét szolgáló mun­kájáért az Országos Béke­tanács kitüntető emléklap­ját nyújtották át az Evan­gélikus Élet című hetilap szerkesztőségének. Az em­léklapot Grnák Károly, az Állami Egyházügyi Hivatal osztályvezetője és Sándor István, az Országos Béke­tanács sajtóosztályának ve­zetője adta át D. dr. Kál­­dy Zoltán püspöknek. * Ady-kiállítást nyitottak meg a Svéd Munkásképző Egyesület (ABF) stockholmi székházában, a Svéd—'Ma­gyar Társaság és a magyar nagyikövetség rendezésé­ben. * Súlyos veszteség érte Gabriel D. Hadkett (Keér Dezső) New York-i foto­zsurnalisztát, a General Press Features sajtóügy­nökség tulajdonosát. Fele­sége, Mária, hosszú, súlyos betegség után, 69 éves ko­rában elhunyt. Férjével együtt 1942-ben, az üldözé­sek elől vándorolt ki Ame­rikába, ahol egy nagy New York-i hajózási vállalat tisztviselője volt. * Ady-kiállítás nyílt Prágá­ban a Nemzeti Irodalom Emlékmúzeumában. * Arborétumokat létesíte­nek az Ormánságban. Ba­ranyában természetvédelmi területté nyilvánították a volt főúri kastélyok park­jait. * Herder-díjjal tüntették ki Gunda Béla debreceni tu­dóst. A néprajztudós közép- és kelet-európai tájak és népek, valamint a Balkán néprajzával foglalkozik. Ér­deklődési köréhez tartozik az alföldi, valamint az er­délyi magyar és román pásztorélet kutatása. « A Magyarországi Unitá­rius Egyház Zsinata az őszi ülésén újabb hatesztendős ciklusra megválasztotta dr. Ferencz Józsefet püspöknek és Bartók Bélát főgondnok­nak. * Az Országos Anyag- és Árhivatal közleményt adott ki, amelyben bejelentik, hogy a világpiaci árak nö­vekedése miatt egyes fo­gyasztói árakat megemel­nek. ♦ Megkezdték a Nyugati pá­lyaudvar rekonstrukcióját. Az építés idejére — vár­hatóan két évre — elzárják az utasok elől a nagy csar­nokot, de igyekeznek olyan technológiai rendet kidol­gozni, amely lehetővé teszi a zavartalan forgalmat. a kínai költészet remekmu-A SZÜLŐFÖLDÜNK SZERKESZTŐSÉGÉNEK FELHÍVÁSA A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN ÉLŐ MAGYAROKHOZ Kedves Honfitársaink! 1978. április 9-i vasárnap déli kívánságműsorunkat, és délután négy órakor kezdődő másfél órás adásunkat az Önök kívánsága szerint állítjuk össze. Kérjük, hogy kö­zöljék, melyik az a zeneszám, prózai- vagy versfelvétel, amelyet szívesen meghallgatnának? Olvasmányaik, itthoni élményeik alapján Magyarország melyik nevezetességéről szeretnének hangos tudósítást? Kit keressünk föl rokonaik, itthon élő barátaik, a népszerű hazai művészek közül? A levélválaszok beérkezési határideje: március 1. Telefonon is bejelenthetik kívánságukat! Február 6-án reggel 9—12 óráig Szepesi György, a Magyar Rádió állandó tudósítója várja bonni irodájában hívásukat, telefonszám: 21-34-68. Február 13-án és 20-án, 18—21 óráig Budapesten hívhatják munkatársainkat a 00-36-1-129-660 hívószámon. Szülőföldünk Szerkesztősége Magyar Rádió 1800 Budapest AZ EÖTVÖS GIMNÁZIUM VOLT DIÁKJAIHOZ! A Budapesti V. kér., Eötvös József Gimnázium 1978/79. tanévben ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. Kérjük, hogy az iskolában végzett tanulók közöljék nevüket és címüket a Rendező Bizottsággal (1053 Budapest, Reáltanoda u. 7.), hogy a tájékoztatókat idejében megküldhessük. 2 Barlangászok szilvesztere a Mátyáshegyi barlangban MTI — Ruzsonyi Gábor felvétele Az új év első újszülöttei közül Stoffer Nóra nyerte el az Állami Biztosító 20 ezer forintos kötvényét MTI — Király Krisztina felvétele Nyugat Emlékmúzeumot rendezett be a Petőfi Irodalmi Múzeum a Városmajor utca 48/b számú házban, dr. Basch Lórántnak, a nyugatosok barátjának egykori laká­sában MTI — Pólya Zoltán felvétele Szegeden felépült a város legmagasabb háza, egy 117 laká­sos toronyház MTI — Tóth Béla felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents