Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-12 / 5. szám
A TfZ ESZTENDEJE ELHUNYT KODÁLY ZOLTÁN SZELLEMÉBEN Augusztus 7—14.: Szimpozion Pillanatképek Kot Kanadában címmel VÁMOS LÁSZLÓ fotóművész, lapunk munkatársa felvételeiből rendezett kiállítást a Fészek Művészklub Igazgatósága és a Magyar Fotóművészek Szövetsége a Nemzetközi Kodály Társaság védnökségével. „Vámos László képei az igazi Kodályt „A zene az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.” Kodály Zoltán 1975 augusztusában, amikor a Kecskeméten lezajlott II. Kodálv-szimpozáonan 17 ország küldötte megalapította a Nemzetközi Kodály Társaságot, megkérdeztük Kodály Zoltánnét, a Társaság tiszteletbeli elnökét, milyen célok megvalósítására törekednek. — A fő cél a Kodály Zoltán nevéhez kapcsolódó zenei és pedagógiai munkásság terjesztése az egész világon — hangzott a válasz. A Társaság életrehívása óta másfél esztendő telt. Vajon helyesek voltak-e a Kodály - program terjesztésére kidolgozott módszerek? — kérdezzük ezúttal dr. Eősze Lászlót, a Társaság ügyvezető titkárát. — A Nemzetközi Kodály Társaság titkos szavazással megválasztott igazgató tanácsa külföldi és magyar tagjai a megalakulás óta másodszor, legutóbb ez év januárjában üléseztek Budapesten. Elnökünk, Deanna Hoermamn Ausztráliából, Sydneyből jött, és 50 tagú ausztrál zenetanárcsoportot hozott magával; három hétig Budapesten és vidéken tanulmányozták a magyar iskolai énekoktatást. A titkáir-ppinztános. Mary Alice Hein az. USA-beli Oaklandből, Pierre Perron a kanadai Montrealból, Davide Iiani Olaszországból, Velencéből érkezett hozzánk. Magyar részről Kodály Zoltánná mint tiszteletbeli elnök, Erdei Péter és dr Vikár László alelnökök, továbbá Rozgonyi Éva, a kecskeméti Kodály Zoltán ének-zienei általános iskola és gimnázium igazgatója és jómagam vettünk részt az értekezleten. — Noha az elmúlt esztendő-jobbára az indulás szépségével annak nehézségeit is jelentette, igazgató tanácsunk örömmel regisztrálta, hogy a Kodály-mozgalom világszerte megerősödött, és Társaságunk egyéni tagjainak száma megkétszereződött. Mindannyian szívesen fizetik az évi húsz dollár tagsági díjat. (Itt említem meg, hogy a társaság az egyéni tagok mellett, pártolótagként, zenei vagy egyéb kulturális intézmények jelentkezését is fogadja.) A legnagyobb érdeklődés Kanada, Ausztrália, Japán és az Amerikai Egyesült Államok területén mutatkozik. Jelenleg is itt tartózkodik a Kanadai Kodály Intézet igazgatója, Mae Daly asszony, öt tagú delegáció élén, Társaságunk segítségével akárcsak korábban ausztrál kollégáik, a Kodálymódszert tanulmányozzák. — Megjelent tervezett kiadványunk, a több nyelvű Bulletin első száma. Valamennyi alapító tag megkapta, sőt terjesztésre több példányt küldtünk. A Bulletin beköszöntőjét Kodály Zoltánwé írta, a cikkek tartalmazzák egyrészt a kecskeméti II. Kodály-szimpozion eseményeiről szóló beszámolót, másrészt hírt adnak a külföldi Kodály-intézetek és -társaságok működéséről. — Megnyitottuk irodánkat is, mely megteremti és bővíti a kapcsolatokat a világ különböző tájain élő, de egymást nem ismerő zenetanárok, zeneszerzők, zenetudósok között; továbbá rendelkezésre áll minden érdeklődőnek, ha az illető — két tag ajánlásával — csatlakozni kíván a Társaság tagságához, ha Magyarországon akar zenét tanulni, vagy ha Kodályra vonatkozó irodalmat, lemezeket stb. óhajt beszerezni. A Nemzetközi Kodály Társaság budapesti címe; 1117 Karinthy Frigyes út 17. — Társaságunk egyik legfontosabb feladata ugyanis: összefogni a Kodály szellemében tevékenykedő zenei szakembereket, és segítséget nyújtani ahhoz, hogy megőrizzék Kodály zenei és pedagógiai tanításainak egységét és kellő rugalmassággal alkalmazzák; hiszen amit Mesterünk a magyar ifjúság számára felépített, külföldi adaptációra szorul. Kodály inem a magyar népzenével kívánta megalapozni a francia vagy az amerikai gyerekek zenei oktatását. Mindig az illető ország népzenéjéből kell kiválogatni az oktatásra alkalmas anyagot, és Kodály bevált módszerének alkalmazásával tanítani. Egyre több helyen a világban érzik ennek szükségességét. A Bostonban már évekkel ezelőtt elsőként megnyílt Kodály Intézet és a San Francisco melletti Oaklandben létrehozott Kodály Program jelentős anyagi támogatás és érdeklődés közepette már ilyen szellemben működik. — Hasonló zenei elvek honosodtak meg Ausztráliában; Sydneyben nemrég nyílt meg az Országos Kodály Társaság munkájának eredményeképpen az Országos Kodály Intézet. A napokban kaptuk az értesítést, hogy százon felüli létszámmal Párizsban és Tokióban is megalakult a Kodály Társaság. Magam vettem részt ez év elején Rómában egy tudományos és nevelési ülésszakon, amelyet a Kodályprogram iránt érdeklődő zenei szakemberek részére szerveztek. A Nemzetközi Kodály Társaság milyen jelentős nemzetközi rendezvényié készül? — Kanadában, Halifaxban rendezzük meg a III. Kodályszimpoziont ez év nyarán, augusztus 7—14. között. Eddig 18 országból érkeztek jelentkezések, s gondolom, Kanadában, a rendező országban több száz érdeklődőre számíthatunk. Gazdag programot állítottunk össze. A szimpozion résztvevői Kodály-kórusokat tanulnak be és adnak majd elő, Kodály-műveket hallgatnak és elemeznek, lesznek bemutató tanítások, a Kodály-módszerre vonatkozó konzultációs előadások, kerekasztal viták és így tovább. Reméljük, hogy a III. Kodály-szimpozion a kanadai zenei szervek segítségével magas színvonalú, sok jó tanácsot adó és jövőbe mutató nemzetközi összejövetel lesz. A szimpozdonnal egy időben' rendezzük meg a közgyűlést, melynek napirendjén további teendőinket beszéljük meg, s már a nyári tanácskozáson megkezdjük az előkészületeket Kodály Zoltán születése századik évfordulójának méltó megünneplésére. Bár az 1982. december 16-i dátum ma még távoli, de olyan szempontból, hogy világméretű megemlékezésekről lesz szó, nincs is olyan messze. H. M. f ' 7 “V“ I Üt 1 1848 EMLÉKEI Múlt századbeli ágyúk a Bástya-sétányon. Lent: Batthyány Lájos miniszterelnök pisztolya Novotta Ferenc felvételei Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban négy évvel ezelőtt, 1973. március 15-én nyüt meg az a kiállítás, amely az 1848—49-es szabadságharc történetét mutatja be a megmaradt tárgyi emlékek segítségével. A kiállítás rendezőit 1973-ban nívó-díjjal jutalmazták. Több mint ötszáz tárgyi emléket — röpiratokat, zászlókat, kardokat, egyenruhákat, érdemjeleket — mutatnak be. A kiállítást évente 250—300 ezren látogatják.
