Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-02-12 / 3. szám

32. Bújj, bújj medve!

Nagymama képeskönyvet vesz elő, azon magyaráz tovább. Közben elkészül a mackó-jelmez, íelpróbálják Zolira.

Zoli mackónak öltözik a farsangi mulatságon. Nagymama varrja a jelmezt. Zoli fogja a játékmackót, figyeli a készülő jelmezt. Nagymama az igazi barnamedvékről mesél.

— Mekkora egy medve? — kérdezi Zolika.

— Ekkora — mutatja nagymama a magasságot.

— Nagyobb, mint én? — csodálkozik Zoli.

— Igen, nagyobb, de a bocs akkora, mint te.

— Hol van most a medve? — szól a kicsi.

— A barlangban — mondja a nagymama.

— Mit csinál a barlangban?

— Alszik.

— De most világos van — ámul el Zoli.

— Nappal is alszik a medve télen — magyarázza a nagymama.

— Mikor ébred fel a maci?

— Tavasszal.

*

Az időjárással kapcsolatos szavakat akár séta közben, vagy a képeskönyv lapjait szemlélve tanítjuk.

A ceruza meg a papír mindig, mindenkinek kéznél van, hogy egy Nap kerekedjék sugarakkal, kifli alakú, meg tele Hold mosolyogjon ránk. Megismerhetjük az égitestek nevét (Nap, Hold, Göncölszekér, csillagok), megtanítjuk, hogy van nappal és éjjel, tél, tavasz (nyár, ősz). Nappal világos van, éjjel sötét, de ha lámpát gyújtunk, akkor éjjel is látunk. Ha a Nap süt, nem kell lámpát gyújtani, mert a Nap világít.

— Ez a mackó sétál — mutat a képre.

— Hol sétál? — kérdezi Zoli.

— Az erdőben — magyarázza nagyi.

— Mit csinál az erdőben?

— Ennivalót keres — folytatja a nagyi.

— Hová bújt ez a maci? — csodálkozik Zoli.

— Egy fa mögé.

— Mit talált itt — hangzik a kicsi kérdése.

— Mézet.

— Itthon is van méz! — kiált Zolika.

— Hol találtál mézet?

— Az üvegben.

— Ez a maci málnát eszik —- mondja a nagymama és a képet mutatja.

— Én is kérek málnát! — nyafog Zoli.

— Holnap veszünk az üzletben — nyugtatja a nagymamája.

*

A Napot gyakran eltakarja a felhő. Az ég borult, szürke. A felhőből hull a hó, vagy esik az eső.

A felhőt a szél hajtja (fújja). A levegő mozgását próbáljuk ki! Fújjon el egy gyertyát, tegyen égő gyertyát huzatos helyre, selyempapírból vágott kígyót akasszon meleg fűtőtestre. Így alapozhatjuk meg ismereteit, megfigyelhetjük a jelenségeket és elmondjuk, elmondatjuk mindazt, amit látunk, érzünk, tapasztalunk.

— Miért adod rám a bundát?

— Mert a mackónak is van bundája.

— Minek neki bunda?

— Hogy meg ne fázzon.

— Sétálok az edőben — mondja Zoli.

Nagymama egy dalt tanít a

— A maci négykézláb jár — figyelmeztet nagyi.

— A mackó a kezén is jár? — ámul Zoli.

— A mackónak négy lába van, így jár — mondja nagymama és megigazítja Zoli állását.

— Az igazi mackó brummog — szól Zolira nagymama.

— Brumm, brumm! — utánozza Zoli a mackót.

— Ne bújj el kismackóm!

— Bújj ki az asztal alól! — kérleli nagymama Zolit.

— Kibújok, mami — kiált boldogan a kisfiú.

Búj, búj. rncd - w, gye • re ki a gyep * ír!

JJ jlt-TJ JE

H» ki - jót - tél %*ip csen- de - sen, hogy a va - dús/ meg ne les - sen.

W®. bájjá moI - *«. gye - re ki a gyep * ie!

33. Szállj el, szállj el, katicabogárka!

Anyuka átveszi a kagylót, beszél a barátnőjével.

Bori jelmezeket rajzol. Elsőnek magát rajzolja le.

Lázas készülődés folyik a családban egész héten. Apa a diafilmeket rendezi, levetíti, kipróbálja az erősítőt. Nagymama aprósüteményt meg tortát süt. Anyuka a gyermekek jelmezét készíti el. Telefonon beszélik meg a terveket

az ismerősökkel.

— Telefonáljunk Katiékhoz — szól Bori.

— Itt a telefon, hívd fel őket — mondja apa.

— Hogyan kell telefonálni? — kérdezi a kislány.

— Emeld fel a kagylót! — mutatja apa.

— Búg a telefon! — szól Bori.

— Most tárcsázunk.

— Most mással beszélnek — mondja apa.

— Honnan tudod? — csodálkozik Bori.

— A búgás jelzi — tanítja apa, majd újra tárcsáz.

— Mindjárt felveszik — szól apa.

— Halló, itt Borika — szól a telefonba a kislány.

— Szervusz, Borikám, itt Kati néni beszél, mi újság?

— Tessék eljönni szombaton hozzánk! — kéri Bori.

— Elmegyünk, kis Kati is nagyon várja már a szombat délutánt.

A telefonnal és telefonálással kapcsolatos egyszerű kifejezéseket a játéktelefon segítségével tanítsuk meg. Két telefonunk van, zsinór köti össze őket. Az egyik telefonba beszélünk, a másikon hallgatják, amit mondunk. Nem látjuk azt, aki beszél, a hangjáról ismerjük fel, meg a bemutatkozásból tudjuk, ki beszél.

A telefonnak több része van: a kagyló, a számlap, a tárcsa, a zsinór. A telefon cseng, búg, hangot ad, ezzel jelzi,

— Milyen jelmezben lesz

Katika?

— Katicabogár jelmezben — hangzik a válasz.

— Miből csinálod a jelmezt? — kérdi anya.

— Kemény papírból lesz a háta.

— Miből lesz a szárnya? — érdeklődik tovább anya.

— Puha anyagból — mondja a néni.

— Mit teszel a fejére? — faggatja anya.

— Fekete sapkát.

— És a lábára?

— Fekete harisnyanadrágot — meséli a néni.

— Ki legyen a párja?

— A margaréta — ajánlja anya.

— Ki öltözik margarétának?

— Fehér Margitka — mondja anya.

— Felhívom őket telefonon, megbeszéljük a szerepet — mondja Kati néni és leteszi a kagylót.

*

— Mit rajzolsz? — néz oda anyuka.

— Virágot — szól Bori.

— Milyen virágot?

— Margarétát.

— Hová rajzolod? — kíváncsiskodik anya.

— A rétre — magyarázza Bori, és mutatja, hol a rét.

— Rajzolj egy katicabogarat is! — kéri anya.

— Milyen a katica! — torpan meg Bori.

— Piros a háta. Ilyen alakú — mondja anya, és a margarétára rajzol egyet.

— Mi ez? — mutat Bori a bogárka hátára.

— Petty. Hét petty van a hátán — tanítja anya.

— Mit csinál a katica? — érdeklődik Bori.

— Száll a réten — meséli anya.

— Hová száll? — kíváncsiskodik Bori.

— A virágra. így ni! — segít anya befejezni a rajzot.

Bori egy dalt tanul a katicabogárról:

Szállj cl. szálli el, ka-ti - ca-ho - gár - ka,

ho-vá visznek? Férj-nek?* Vi-dos-l'a- i rct-nek Kérj - hez ?**

hogy keres valaki bennünket, hogy van vonal, lehet tárcsázni, hogy mással beszél az. akit keresünk.

A 4—5 éves gyermekek igénylik a telefonálás lehetőségét, hívjuk fel, kérjük a telefonhoz őket, szóljon a hívás személy szerint nekik. Adjunk módot a telefonálásra, hogy gondolataikat távollétünkben is közölhessék velünk. Segítsük át az automata kezelésének kezdeti nehézségén, vezessük be a modern világ kapcsolattartó eszközének ismeretébe.

A Szülőföldünk hullámsávjai

EURÓPÁBAN:

Délben 12 órakor 16 m (11715 kHz). 19 m (15 160 kHz). 25 m (11910 kHz). 31 m (9585 kHz), 41 m (7155 kHz), 48 m (6150 kHz). Délután 17 órakor, este 20,00 és 22.00 órakor 19 m (15 160 kHz). 25 m (11910 kHz), 31 m (9585 kHz), 41 m 7200 kHz), 49 m (6110 kHz).

Ausztráliában és üj-zélandon:

13 m (21 525 kHz), 16 km (17 715 kHz), 1» km (15 160 kHz), 25 m (11 910 kHz), 31 m (9585 kHz), 41 m (7155 kHz).

Észak-Amerikában :

19 m (15 220 kHz), 25 m (11910 kHz). 30 m (9833 kHz), 31 m <9585 kHz), 41 m (7215 kHz), 50 m (6000 kHz),

DÉL- AMERIKÁBAN:

16 m (17 715 kHz). 19 m (15 415 kHz), 25 m (11 910 kHz), 30 m (9833 kHz), 31 m (9585 kHz), 41 m (7200 kHz).

Az esetleges műsorváltozásért hallgatóink elnézését kérjük.

KEDVES HONFITÁRSUNK!

Kedvelt színészét, énekesét, a mesét, a dalt, a muzsikát, amelyet szeret, szívesen megszólaltatjuk HALLGATÓINK KÍVÁNSÁGÁRA című műsorunkban. Kívánságát, ha közli velünk, természetesen barátságból teljesítjük, és a közvetítés időpontjáról levélben értesítjük. Kérjük; az alábbi bekeretezett részt töltse ki, ragassza rá levelezőlapra vagy tegye borítékba.

VILÁGÓRA TÁBLÁZAT

Hazai időbeosztásunkat átszámítottuk néhány jelentősebb tengerentúli zónára, hogy hallgatóink könnyebben tájékozódjanak műsoraink időpontjait illetően.

Ha BUDAPESTEN 12.00 óra van,

akkor

RIO DE JANEIRÖBAN 08.00

NEW YORKBAN 06.00

MEXIKÓVÁROSBAN 05.00

DENVER BEN \ 04.00

SAN FRANCISCÓBAN 03.00

DAWSONBAN 02.00

HONOLULUBAN 01.00

WELLINGTONBAN 23.00

SYDNEYBEN 21.00

ADELAIDE-BEN 20.30 óra van

A fenti táblázat alapján könnyen kiszámíthatják valamennyi műsorunk kezdési időpontját, ha az általunk

BUDAPESTI IDŐ SZERINT MEGADOTT időpontokat átszámítják a lakóhelyükre érvényes időzónára, íme néhány példa:

Hazai idő szerint 00.30-kor kezdődő adásunkat

RIO DE JANEIRÖBAN 20.30-kor hallhatják.

Itthon 04.30-kor kezdődik Eszak-Amerikának szóló II. adásunk ezt

22.30- kor

20.30- kor

19.30- kor

18.30- kor hallhatják.

02.30- kor kerül su-20.30- kor

18.30- kor

17.30- kor

16.30- kor

NEW YORKBAN DENVERBEN SAN FRANCISCÓBAN DAWSONBAN

Honismereti műsorunk Eszak-Amerikának gárzásra. Ezek szerint önöknek NEW YORKBAN DENVERBEN BAN FRANCISCÓBAN DAWSONBAN

kell bekapcsolniuk készüléküket.

Mindennap — hazai idő szerint — 11.00 órakor indul Ausztráliának és Oj-Zélandnak szóló műsorunk. Ezt önök ADELAIDE-BEN 19.30-kor

SYDNEYBEN 20.00-kor

WELLINGTONBAN 22.00-kor hallhatják.

Felhívjuk figyelmüket, hogy táblázatunk nem veszi figyelembe A KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOK SZOKÁSOS NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁSAIT Reméljük, táblázatunkkal segítséget nyújtottunk az adásidőkben való eligazodáshoz. Jó vételt kívánunk!

A HALLGATÓINK KÍVÁNSÁGÁRA című műsorban hallani szeretném:

NÉV: .......................................

LAKCÍM: ...............................

ORSZÁG: ..........................

CÍM: MAGYAR RÁDIÓ, SZÜLŐFÖLDÜNK SZERKESZTŐSÉGE, 1800 BUDAPEST

HONFITÁRSAINKAT keressük

s

I. G. LENTZNER (született 1934. január 14-én, anya neve Reinfrank Ilona) 1956. novemberében ment külföldre, Kanadában (Montreal) telepedett le. Keresi Budapestről édesanyja, aki 1974. márciusa óta nem kapott hírt fiától.

BAJNAI FERENC (született 1927. augusztus 20-án, anyja neve Nemes Ilona) 1948 óta él külföldön. Ausztráliában (Sydney) telepedett le. 1965 május óta nem adott hirt magáról. Keresi öccse, Lajos Ózdről

TOLDY GYÖRGY (született Aradon 1925. március 5-én, anyja neve Kokovai Erzsébet) a negyvenes években szülővárosából Ausztriába költözött. Innen vándorolt ki 1949-ben Ausztráliába. Itt-tartózkodása első három évében fakitermelésen az őserdőben dolgozott. A keresett további sorsa ismeretlen édesapja előtt, aki Argentínából keresi.

REGŐCI JÓZSEF (Tiszafüreden született 1900-ban, anyja neve Cseh Julianna) 1925-ben ismeretlen helyre távozott. Keresi Tiszafüredről keresztlánya, Margit, aki 1939-ben kapott hírt utoljára a keresettől.

FODOR TIBOR (született Budapesten 1930-ban, anyja neve Sebestyén Ilona) 1956-ban külföldre került. Ausztráliában telepedett le. Keresi édesanyja Budapestről, akinek 1968-ban irt utoljára.

HAJDÚ JANÓ S-t (született 1929. május 20-án) keresi Bálintné SEBÖK Zsuzsanna Svájcból. A keresett 1947—19-ben a mohácsi járásbíróságon, 1948—5tt-ben a szegedi bíróságon dolgozott.

MÜLLER JÓZSEF BÉLA (született Sopronban 1946. június 16-án, anyja neve Molnár Mária) 1964 óta él külföldön. Ausztráliában (Sperace-ban) telepedett le. 1972-ben egy barátjával (Mr. BOTTERILL) arra vállalkozott, hogy körüllovagolják Ausztráliát: a „Nyugat Ausztrália” című lap 1972. szeptemberi száma címlapon hozta a fenti hírt és a vállalkozók fényképét. Ez volt az utolsó hír, amit adott magáról testvérének, Oszkárnak, aki Sopronból keresi.

FILIPAS SZIDÓNIA (született Almásegresen, 1897-ben, anyja neve Bulzán Erzsébet) 1919-ben Aradról — dr. GAZA Géza orvossal — külföldre költözött. Filipás Szidóniát és esetleges leszármazottait keresi unokahúga Hegyi Irén Budapestről.

VASS MIHÁLY (született Bicskén 1934. február 14-én, anyja neve Roik Julianna) 1956-ban Kanadába távozott. Keresi Budapestről édesanyja, mert 1968 óta nem tud fiáról.

SZŰCS KALMAN (született Kenderesen 1932. február 14- én. anyja neve Nagy Mária) 1956-ban külföldre távozott. Keresi Kunhegyesről édesanyja, mert fia 1972-ben írt utoljára Venezuelából. Azóta nem adott hirt magáról.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Cime: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE H—1905 BUDAPEST.

I. G. LENTZNER

Iá

\/

■5*