Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-11-19 / 23. szám

Fazekas László, a 67-szeres válogatott kapitány (balról) és Angulo kézfogása a Magyarország—Bolivia világbaj­noki selejtező előtt, középen Barreto, uruguayi játékvezető. Jobbra: A nagy öröm egyik pillanata. Pintér örül az Argentínában is számítunk a biztatásra — mondja Fazekas László, a válogatott kapitánya „Lacinak is be kell fejeznie az ebédet!...” — hangzott Pető Gábor, újpesti gyúró felszólítása. A többi újpesti labdarúgó talán már el is felejtette a menüt, amikor az immár harmincéves, de 64 kilós testsúlyát változatlanul őrző Fazekas László még szép lassan kanalazta a tejszín­habos somlói galuskát a Vörös Csillag-szálló éttermében. A futballisták körében szokásos tréfálkozás közben az­után lassan asztalt bontott az MTK-VM elleni rangadóra készülő társaság. Kellemes, napfényes időben gyalog in­dultunk a kiépült szabadsághegyi villasorok között az Újpesti Dózsa Eötvös utcai sí-házába, a labdarúgók edző­táborába. Fazekas László, a válogatott kapitánya készség­gel vállalkozott egy kis beszélgetésre. — Milyen volt a hangulat az öltözőben a Bolivia elleni 6-0-ás győzelem után? — Kimondhatatlanul örültünk valamennyien. Mi sem éreztünk másként, mint edzőnk, Baróti Lajos, aki szerint ez volt élete legboldogabb napja. Régóta játszom már, hi­szen tizenkétéves koromban igazoltak le az Újpesti Dó­zsába, de nem emlékszem még ilyen mérkőzésre, amikor minden játékost ennyire fűtött a győzni akarás. Azzal az elhatározással léptünk a pólyára, hogy ezt a mérkőzést meg kell nyernünk, s a visszavágóra is elegendő előnyt kell szereznünk. Azt hiszem, sikerült. — Mi a véleménye a dicséretekről? Néhány szakértő szerint az első félidőben olyan jól játszottak, mint az öt­venes évek kiváló csapata. — A dicséret mindig nagyon jólesik. Ebben a vonatko­zásban pedig különösképpen, hiszen bennünket legtöbb­ször Bozsikékkal mértek össze, s az egykori sikereket kér­ték számon tőlünk. — Hogyan sikerült kivívni a csoportelsőséget? — A csoportelsőség megszerzésében annak idején csak mi, a válogatott szűk köréhez tartozók bíztunk. Joggal re­mélhettük, hogy a szovjet csapatot itthon sikerül legyőz­nünk. Érdekes egyébként, hogy első válogatottságom al­kalmával még 1968 tavaszán az Európa-bajnokság ne­gyed-döntője keretében is éppen 2-0-ra nyertünk a Nép­stadionban a szovjet válogatott ellen. Most utólag derült ki egyébként, hogy az Athénben szerzett értékes pont se­gített bennünket a csoportelsőséghez. Annak idején pe­dig ezért a döntetlenért sok szidást kaptunk. — Remélte, hogy eljut egyszer a világbajnokságra? — őszintén szólva közvetlenül a kudarcok után, nem nagyon... Az egyetlen vagyok a régiek közül, aki az 1970-es és 1974-es világbajnokság előtti selejtezőkön is szerepelt. Mi, játékosok, akkor is igyekeztünk, előbb a csehszlovákok, majd a svédek elleni két 3-3-as mérkőzé­ötődik gólnak, s háttérben ax akciót indító Fazekas sen azonban sajnos, elbuktunk. Hajszálon múlt, s ezért nagyon fájt a kudarc. A mai fiatalok viszont nagyon sze­rencsések, hiszen többségük első próbálkozásra ott lehet a világbajnokságon. A budapesti 6-0 után már biztosan továbbjutunk. — Sok szó esik az úgynevezett követelményrendszerről, az előírt távok lefutásáról. Nem terhes ez egy harminc­éves labdarúgó számára? — A mai élvonalbeli labdarúgás a heti két mérkőzés időszakában már szinte hivatás. S ha az ember igazán szereti a hivatását — én pedig nagyon szeretem —, akkor mindent meg is tesz a siker, az előrehaladás érdekében. Sokan azt mondják, szerencsés természetű ember vagyok, s hogy amit vezetőim mondanak, azt általában elfogadom, és különösebb zokszó nélkül meg is csinálom. Az előírt távokat is lefutom, a felmérések szerint ötödik-hatodik ember vagyok a Dózsában. Ami pedig a kort illeti, kü­lön véleményen vagyok. Szerintem nincs öreg vagy fiatal játékos, csak jó vagy rossz labdarúgó létezik. Amíg tehát úgy érzem, hogy hasznára vagyok a csapatnak, a váloga­tottnak, nem gondolok a visszavonulásra. — Ki volt kedvenc társa, kivel szeretett a legjobban együtt játszani? — Dunai Anti, a jelenleg Debrecenben játszó közép­csatárunk. A pályán jól megértettük egymást, de a pá­lyán kívül is jó barátok voltunk. Anti az ötösön is min­dig felnézett, s ha egyik társát jobb helyzetben látta, át­adta a labdát, örülni tudott mások sikereinek, ezért a manapság ritka tulajdonságáért különösen szerettem és tiszteltem. — Mit tart legnagyobb sikerének? — A válogatottal a Mexikóban elnyert olimpiai arany­érmet, a Dózsával a bajnokságok sorozatát — S kudarcának? — Az említett két korábbi világbajnoki selejtező bal­sikere nagyon bántott, de akkor is sdkat keseregtem, amikor 1972 nyarán váratlanul megsérültem, és nem le­hettem ott a müncheni olimpián. — Visszaszerzik a bajnoki címet? — Szeretnénk... Tíz forduló után még veretlenek va­gyunk s talán sikerül, bár a Vasas és az MTK-VM erősen a nyomunkban van. A piros-kékeket tartom a legveszé­lyesebb ellenfélnek. Az viszont bosszant hogy a kupából már megint idő előtt kiestünk. Hiába, a külföldi klubok könnyebben, jobban tudnak játékosokat szerezni, szük­ség szerint tudják erősíteni csapatukat. — Hogyan tervezi jövőjét? — Szeretném két 'kislányomat, a hároméves Lilit és a kétéves Évát szépen, egészségben felnevelni. Különben a Testnevelési Főiskola szakedzői karának hallgatója va­gyok, visszavonulásom után is kapcsolatban akarok ma­radni a labdarúgással, és természetesen az Újpesti Dó­zsával — Mit üzen a Magyar Hírek olvasóinak? — Mindenekelőtt a többiek nevében is köszönetét mon­dok a sok lelkes biztatásért. Jómagam valamennyi kon­tinensen megfordultam, de még nem játszottam olyan pá­lyán, ahol a lelátóról ne lengett volna magyar zászló, ne hallatszott volna magyarul a biztatás. S ez a messzi ide­genben kimondhatatlanul jólesik. Köszönet hát a segít­ségért, s viszonzásként szeretném megígérni, hogy a jö­vőben igyekszünk több örömet szerezni a magyar labda­rúgás lelkes szurkolótáborának. Hadd tegyem hozzá: jö­vőre Argentínában, a világbajnokságon is számítunk a biztatásra... V. D. Gratulálunk A LELÁTÓRÓL JELENTJÜK A női kézilabda-váloga­tott sikerrel kezdte őszi mérkőzéseit. A Budapesten rendezett nemzetközi tor­nán a francia és a holland csapat után. a montreali olimpián ezüstérmet nyert Német Demokratikus Köz­társaság együttese ellen is győzött (14:11 arányban). A csapatban újabb változások történtek, a fiatalok azon­ban egyre jobban beillesz­kednek az együttesbe. Török Bódog a kiváló szakember több mint két évtizede ve­zeti a csapatot, a közeljö­vőben ritka jubileumhoz érkezik, hiszen megszakítás nélkül a háromszázadik nemzetek közötti mérkőzé­sen ül majd a kispadon. Az ismert edző (képünkön) megérdemli a gratulációt. A lósport világából Szombathelyen befejeződött az 1977. évi meghívásos mi­litary lovasbajnokság. A háromfordulós országos versenyt Cseresnyés László (Nagyvázsony) nyerte Gombos (Szom­bathely) és Tóth (Rádiháza) előtt. A győztes az elmúlt év­ben országos bajnok volt a military lovaglásban. A Német Szövetségi Köztársaságban, Baden-Badenban megtartott galoppcsikó árverésen Imperiál egyik unoká­jáért 26 000 márkát fizetett a vevő. Sz. L. Monspart Sarolta, a tájékozódó futók sokszoros bajnok­nője Puerto Ricában járt, és nemzetközi jellegű, 10 000 méteres női futóversenyen aratott értékes győzelmet. A Statisztika női asztalitenisz együttese a Bajnokcsa­patok Európa Kupájának többszörös védője immár tized­szer nyerte az országos bajnokságot — sorozatban. Magyar Zoltán, a Ferencváros fiatal tornásza sajnálatos sérülést szenvedett Oviedóban, s így a Világ Kupa viada­lon sem indulhatott, majd a kanadai versenykörútját is le kellett mondania. Ezzel ritka sorozata szakadt meg, hi­szen az 1973-ban Grenoble-ban rendezett Európa-bajnok­ság óta valamennyi nagy versenyen, az olimpián és a vi­lágbajnokságon is első lett híres lólengés gyakorlatával. Távollétéiben a magyarok tíz helyet szereztek a Világ Ku­pa szerenkénti döntőiben, Egervári Márta harmadik lett a lóugrásban. Gyarmati Dezső, az öt olimpián szerepelt egykori kiváló vízilabdás, a magyar válogatott jelenlegi kapitánya, né­hány hétre Rio de Janeiróba utazott, a brazil vízilabda­­sportot segíti szakmai tanácsaival. Gyászol a birkózósport. Fiatalon, ötvenegy éves korá­ban elhunyt Jurida Károly, a Ganz-MÁVAG szakosztá­lyának mesteredzője. Az ismert szakvezető több kiváló versenyző felnevelése mellett a budapesti szövetség elnö­ki tisztét is betöltötte. A labdarúgó klubcsapatok elmaradnak a válogatott jó szereplésétől. A Vasas (az NSZK-beli Mönchengladbach) és a Ferencváros (a bolgár Marek ellenében) már a nem­zetközi kupamérkőzések első fordulójában kiesett. Az Új­pesti Dózsa (a spanyol Atletico Bilbao) és a Diósgyőr (a jugoszláv Hajdúk csapatával szemben) a második for­dulóban búcsúzott. Igaz csak hosszabbítás során, izgalmas mérkőzéseken. Az újpestiek a Megyeri úti 2-0-ás győze­lem után Bilbaóban 3-0-ra vesztettek. Splitben a rendes játékidőt követő kétszer 15 perces hosszabbítás után is 2-1 volt az eredmény, akárcsak Diósgyőrben. Tizenegyes rúgások következtek, és bár Veréb két büntetőt is hárí­tott, mégis a jugoszláv kupagyőztes jutott tovább. Németh Ágnes, a magyar női kosárlabdasport új re­ménysége. A Dudar községben született tizenhat éves 199 cm magas kislány egy esztendővel ezelőtt került a Köz­ponti Sportiskola szakosztályába, de már az első csa­patot erősíti. Meglepetéssel végződött a vízilabda-bajnokság. A Vasas megvédte bajnoki címét, de a kiesés sorsára a Honvéd együttes jutott. A piros-fehérek edzéseit pedig Markovits Kálmán, a Mexikóból hazatért, egykori sokszoros váloga­tott, olimpiai bajnok játékosból lett szakvezető irányítja. Székesfehérvárott — Dunaújváros, Jászberény és Deb­recen után — negyedik vidéki városban avattak műjég­pályát. A Volán jégkorong csapata leköltözött a Fejér me­gyei városba. A bajnokság előtti kupaviadalt a Ferencvá­ros csapata nyerte. Jól szerepeltek a magyar birkózók Göteborgban és Lau­­sanne-ban a kötött-, illetve a szabadfogású világbajnok­ságon. Réczi László a 62 kilósok között világbajnok lett, s a magyar csapat további értékes helyezésekkel a negye­dik helyen végzett a nemzetek nem hivatalos pontverse­nyében. Szabadfogásban Kovács István (82 kg) és Bállá József (nehézsúly) révén két bronzérmet nyertek a ma­gyarok a svájci városban rendezett viadalon. Olyasóink figyelmébe! A MAGYAR HÍREK kéthetenként (évenként 26-szor) jelenik meg. Előfizetési díja — a postaköltségekkel együtt — az egyes or­szágokból a következő: Ausztrália légiszállítással USA légiszállitással Kanada Anglia Ausztria Belgium Dánia Franriaország Hollandia NSZK Svájc Svédország egy évre 6,— ausztr. dolL 15,— A $ US $ 14,— US $ 8,— kan. doll. 14,— kan. doll. 4,— font 150.— schiUing 320,— frank 50,— korona 40,— frank 23.— gulden 21, — DM 22, — frank 36.— korona két évre 3,— ausztr. doll. 27,— A $ 12,— US $ 24,— US $ 12,— kan. doll. 24,— kan. doll. 6,— font 22*,— schilUng 4*0,— frank 75,— korona 5*,— frank 34,— gulden 31,2» DM 32,— frank 55,— korona Minden fel nem sorolt országból az előfizetési díj a 8 dollár­nak — légiposta-szállítással 12 dollárnak — megfelelő, a nemzet­közi fizetési forgalomban elfogadott valuta. Minden kedves előfizetőnknek év végén, a MAGVAR HÍREK KINCSES KALENDARIUM-át ajándékba küldjük meg. Az előfizetési dijat kérjük a MAGYAR NEMZETI BANK-hoz (H—1850 Budapest) a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat 024/7. számú számlájára utalni, vagy nemzetközi postautalvánnyal fel­adni. Az előfizetési díj — a fenti folyószámlára — csekk, illetve bank money—order beküldésével is kiegyenlithető. Az előfizetés rendezésénél „Magyar Hírek előfizetés” szöveggel szíveskedjék megjelölni a feladott összeg rendeltetését. Felhívjuk szives figyelmét, hogy az alant felsorolt országokból az előfizetési dijat a legegyszerűbben nemzetközi postautalvány­nyal lehet elküldeni: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Álla­mok, Hollandia, Japán, Nagy-Britannia, Német Szövetségi Köz­társaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetés megkönnyítése érdekében tájékoztatjuk kedves előfizetőinket, olvasóinkat, hogy helyben is előfizethetnek a MAGYAR HÍREK-re a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat alábbi partnereinél: ANGLIA: The Danubia Book Company, B. L Iványi, 58 Chats­­worth Boád, London NW2 4DD. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Book and Record Shop, 145 Acland St. St. Kilda, Vic. 3182. — Globe Book Co. 6*4—696 George St. Sydney, N. S. W. — AUSZTRIA: Ru­dolf Novák GmBH. Köllnerhofgasse 4 A-ltU WIEN L — BELGI­UM: „Du Monde Entier” S. A. Rue du Midi 162. 1000 Bruxelles. — BRAZÍLIA: Livraria D. Landy LTD A. Rue 7 de Abril. 01000. Sao Paulo. — DÁNIA: Hunnia Books and Music, Norrebrogade 182. 1. tv. KOBENHAVN. — FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa Keskuskalu 2. SF 00100 Helsinki 18. — FRANCIAORSZÁG: Société Balaton. 12. Rue de la Grande Bateliene, Paris IXe. — HOLLAN­DIA: Club Qualiton. Prinsenstraat 26., Amsterdam. — IZRAEL: Gondos Sándor, Béth Hakranot, Herei 16. Haifa — „Hadash” Köl­­csönkönyvtár. Nesz Ciona St. 4. Tel-Aviv (Kod No. 63904). — JUGOSZLÁVIA: Forum. Vojvode Misica broj 1. Növi Sad. — KANADA: Délibáb Fűm and Record Studio. 19. Prince Arthur Street West, Montreal 130. Que. — Pannónia Books, P. O. Box. 1017. Postal Station „B” Toronto. Ont. M5T 2T8. — Hungarian Ikka and Travel Service. 1234 GrandvlUe Street Vancouver B. C. — Europa Agency, 501—38 Avenue S. W. Calgary 6. Alberta. — NORVÉGIA: A/S Narvesens Litteratur Tieneste P. O. Box 6140 Et­­terstad, Osló. — NSZK: Újvári—Griff, 8000 München 81. Titurelstr. 2. — W. E. Saarbach GmbH. Follerstrasse 2. 5. Köln 1. — Musica Hungarica 8 München 40. Agnesstrasse 45. — OLASZORSZÁG: Licosa, Via Lamermora 45, 50121, Firenze. — SVÁJC: Szerday Sándor, Metropolitan Verlag, Teichweg 1*. CH—1142 Münhcn­­stein. — SVÉDORSZÁG: Almqvist and Wikseil Subscription Agency, 26. Gamla Brogatan, S—10120 Stocholm. — USA: Ma­gyar Aruház, 11802 Buckeye Road. Cleveland, Ohio 44120. — Cen­ter of Hungarian Literature 4418 — 16-th Avenue Brooklyn N. Y. 11204. — Hungarian Bookshop. 42. Montroe-Stereet. P. O. Box. 1455. Passaisc, N. J. 07055. — Hungarian Books and Gifts Shop 216 So­merset Street, New Brunswick, N. J. 08901. — Otto’s Import Store, 2320, W. Clark Ave-Burbank. Ca. 9150*. — Püski—Corvin, 1590 — 2nd Ave, New York, N. Y. 10028. — VENEZUELA: Luis Tarcsay Calle Iglesia Ed Villoria. Apt. 21—185. C. 24. Caracas. Magyarországon a MAGYAR HIREK-et a Magyar Posta terjeszti. Belföldön előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (PKH1) 1900 Budapest V„ József nádor tér L közvetlenül, vagy posta­­utalványon, valamint átutalással a Kill 215—9*1*2 pénzforgalmi jelzőszámlára. Belföldön az éves előfizetési díj 150,— forint. Kedves Olvasónk, amikor az előfizetési dijat megküldi, arra kérjük, bogy — a pontos címzés érdekében — nevét és címét NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL írja meg. Ha címe megválto­zásáról értesít minket, vagy a rosszul leírt címzés helyesbítését kéri, ugyancsak használjon nyomtatott nagybetűket. A MAGYAR HÍREK szerkesztősége (H—19*5 Budapest 62, 292. postafiók) a jövőben Is örömmel áll olvasói rendelkezésére, és bármely kérdésben szívesen ad felvilágosítást. MAGYAR HÍREK Hungarian News, Nouvelles Hongroises, Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja. P. O. B. 292. Budapest 62. Főszerkesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Főszerkesztő-helyettes: APOS­TOL ANDRÁS. Szerkesztőség: 1905 Budapest, Benczúr u. 15. Telefon: 225-405. Kiadja a Lankiadó Vállalat. 1073 BUDAPEST, Lenin krt. 9—11. Telefon: 221-285. Levélcím: 1906 Budapest, PF. 223. Felelős ldadó: SIKLÓSI NORBERT igazgató. Készült az Egyetemi Nyomda fennállásának 400. évében 77.2151 Egyetemi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Sümeghi Zoltán Igazgató Hú ISSN 0133—090X INDEX: 26 506 15

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents