Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-11-05 / 22. szám
1905 Budapest 62. 292. postafiók Körülbelül százhúsza n vettek részi azon az ünnepségen, amelyen Kossuth Lajos születésének 175-ik évfordulójára megkoszorúzták Kanadában a wellandi Kossuthszobrot. Szombathelyi Gyula a Magyar Népköztársaság kanadai nagykövetségének képviseletében rövid ünnepi beszédet tartott. A torontói televízió az ünnepségről műsort. készített, amelyet hamarosan bemutatnak. TALLÓZÁS A SZOMSZÉDOS SZOCIALISTA ORSZÁGOK MAGYAR NYELVŰ SAJTÓJÁBÓL „Találkozzék Magyarországgal Sydney-ben.” Ezzel a címmel nyílt kiállítás Ausztrália fővárosában. Sydney üzleti negyedében, a King George Tower üzletház homlokzatára október 4-én felhúzták a magyar zászlót, jelezve, hogy a HUNGEXPO rendezésében fogyasztásicikk-kiállítás nyílt. A bemutatót Üj-Dél-Wales miniszterelnöke, N. K. Wran nyitotta meg. Egyedi Béla montreali honfitársunk rajza A húszéves Torontói Művész Színház ünnepi díszelőadásának plakátja - — rttH***** Bíró Attila karmester, Lehoczky Éva, Puskás Sándor, Felföldi Anikó, Harsányi Frigyes színművészek szeptember 16-án Salzburgban, 17-én Bécsben vendégszerepeitek. LISZT FERENC AUDITÓRIUM A Párizs környéki Senlis városában szeptember 24- én felavatták a Liszt Ferenc Auditóriumot, amelyet valamennyi művészeti ág ápolására létesített Cziffra György, a Franciaországban élő világhírű zongoraművész. Az Auditórium belső rajza és Senlis egyik utcarészlete Kürthv Hannának, lapunk munkatársának alkotása, aki a Cziffra-alapítvány vendégeként tartózkodik Senlisban. Kürth.v Hanna rajzai CONFESSIO a Magyarországi Református Egyház Figyelője Az évente négyszer megjelenő folyóirat a kálvinista reformáció művelődéstörténeti szerepét kívánja munkálni mai szellemi életünkben. Társadalomtudományi, kulturális-művészeti kérdések elemzésével kíván hozzájárulni a korunk emberét foglalkoztató kérdések tisztázódásához: fórumot biztosítva különböző nézetek gyakorlati eszmecseréjéhez. A folyóirat ára: 25,— Ft Évi előfizetési díj: 100,— Ft Megrendelhető: Református Sajtóosztály 1446 Budapest Abonyi u. 21. A Kolozsváron megjelenő Korunk című folyóirat legutóbbi, szeptemberi számát Ady Endrének szentelte. Verseket, cikkeket, tanulmányokat, visszaemlékezéseket közöl költőfejedelmünkről. Balogh Edgár: Ady tegnap, Ady ma című tanulmányában ezt írja: „Az Ady-centenárium óhatatlanul felveti a kérdést: irodalmi klasszikussá szelidült-e a költő, avagy még ma is harci zászló? Az elkerülhetetlen mérték bizonyára az, vajon korbizonylaton, művészi szépségeken kívül .mit bonthatunk ki mailag is az ő sajátos képletéből.” „ ... Ady Endre teljesebb megértéséhez és jelentőségének korszerű felújításához elengedhetetlennek látszik a betekintés a költő műveltségébe. Mintha máig kísértene vele kapcsolatosan a vadzseni-elmélet, a puszta ösztönösség ama mítosza, mellyel a magyar irodalomtörténetben már Petőfi, Móricz Zsigmond, majd Tamási Áron és József Attila értékelésekor is meg kellett küzdeni... Ady esetében hozzávetőlegesen tudunk Nietzsche, Schopenhauer, Spencer, Bergson ismeretéről, tudjuk, hogy olvasta Bebelt, magyarsága védelmében utasította vissza Gobineau árja fajimádatát, járatos volt a bibliában s a német és orosz klasszikusokban, barátja, fordítója, eszmeterjesztője az új, szimbolista francia íróknak.” Szabó Zsolt: Egy nemzedék hivatása címmel Ady Endre költészetének hazai fogadtatásáról ír: „Szeretném hinni, hogy Ady Endre sírva félpanaszolt életbérét a hálás utókor nem ünnepi alkalmak keresésében fogja visszafizetni — írja Szerrtimrei Jenő, a kolozsvári Vasárnapi újság egyik vezércikkében, 1924-ben, a költő halálának ötödik évfordulója s az Ady szülők aranylakodalma ünnepélyes hangulatában. — Lehet, hogy karriert csinál holta után Ady Endre. Már iskolás könyvekben sem tartják méltatlannak felvenni egy-két versét, már itt-ott emlékezni is szabad róla, s talán a szobra is álla ni fog, de ennek a nemzedéknek, amely előtt önvérével törte föl az ugart, nagyobbra van hivatása, és kötelessége Ady Endre iránt. Ez hát az a program, amelyet a költőtárs, pontosabban a magát Ady Endre szellemi örökösének, hűséges sáfárának valló Szentimrei, a vezetése alatt álló lapban megfogalmaz.” A Pozsonyban megjelenő Irodalmi Szemle szeptemberi számában szintén találunk Adyval kapcsolatos cikkeket, amelyekben Fábry Zoltán és Ady Endre kapcsolatáról -- írnak. Turczel Lajos: Fábry és Ady című cikkéből idézzük: Adv-hatás, Ady-élmény, mely elsősorban eszmei-erkölcsi dettől erősen és folyamatosan érezhető. A hatás első hordozói a bontakozó líra úttörő művelői, akiket elsősorban Ady költői nyelve és képi világa igéz meg, de részben az eszmeiségéből is merítettek: a fiatal Mécs László a háborúellenességet, Győry Dezső a politikai tudatosságot, Merényi Gyula a dekadens halálszemléletet, ölvedi László pedig egyes magyarság-versekben tapasztalható gőgöt és dacot veszi át tőle.” „ ... Tudjuk, hogy Fábryt is érték nagy irodalmi hatások (az expresszionizmus. a rappizmus, az új tárgyiasság), de ezek mind csak átmenetiek, időlegesek voltak, míg az Ady hatás, Ady élmény, mely elsősorban eszmei-erkölcsi szinten nyilvánult meg, egész pályáján érvényesült. Fábry Adyban azt a következetes és rendíthetetlen antimilitaristát csodálta és követte, aki már az első világháborút megelőző években szenvedélyesen harcolt a közelgő háború ellen, és akit egy pillanatra sem ingatott meg a háborús hisztéria. Egyik versében azt írja, hogy «külön szenvedek emberként, magyarként". Háború miatti kétszeres, kettős szenvedésének legmegrendítőbb kifejezése az Emberek az embertelenségben című vers, s annak is legemlékezetesebb két sora: «Ember az embertelenségben, magyar az űzött magyarságban". Ezt a két sor, melyről Schöpflin Aladár azt állítja, hogy a «legszebb szó", amit költő a háborúról irt, Fábry számára valóságos vezérigévé. vezérmottóvá vált.” CrNH MEGHÍVÓ KÖNYV- ÉS HANGLEMEZKIÁLLÍTÁSOKRA PÁRIZS Magyar Ház díszterme 9, Square de Vergennes 75015 Paris A kiállítással egybekötött vásárt 1977. november 12—29-ig tartjuk. Megtekinthető naponta 14—19 óra között Helyszíni árusítás! Belépés díjtalan! KOPPENHÁGA Sparekassen for Copenhagen Sjaelland (SDS) Vimmelskaftet 35, Stroget Kobenhavn A kiállítással egybekötött vásárt 1977. november 26-tól december 4-ig tartjuk. Látogatható: hétfőtől péntekig 10—16 óráig szombaton—vasárnap 10—14 óráig Belépés díjtalan!
