Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-10-22 / 21. szám

Vízturbinák készülnek indiai megrendelésre a Ganz- MÁVAG vízgép és kompresszor gyáregységében MTI — Várkonyi Péter felv. Törik a vetőmagnak való kukoricát a tápióbicskei határ­ban MTI — Fehérváry Ferenc felvétele Szinte újjászülettek a házak a Rákóczi út felújítása során MTI — Bisztray Károly felvételé KRÓNIKA BELGRÁDI TÜKÖR A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a Magyar Népköztársaság kormányá­nak meghívására Edward derek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Piotr Jaroszewicz, a Len­gyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke baráti látogatást tett ha- , zánkban. Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga első titkárának meghí­vására Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt fő­titkára baráti látogatást tett hazánkban. A két párt ve­zetői közös közleményük­ben megerősítették szándé­kukat. hogy hozzájárulnak a Magyarország és Olaszor­szág közötti hagyományos kapcsolatok további fejlesz­téséhez. Elégedetten állapí­tották meg. hogy a pártközi kapcsolatok is eredménye­sen fejlődnek. Losonczi Pálnak, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására ba­dacsonyi szüreti kirándulá­son vettek részt a Buda­pestre akkreditált diplomá­ciai képviseletek vezetői. Lázár György miniszter­­elnök vezetésével magyar kormányküldöttség tárgyalt Bagdadban az Iraki Köztár­saság vezetőivel. A megbe­szélések középpontjában a két ország gazdasági, mű­szaki-tudományos és kultu­rális együttműködésének ki­­szélesítése állt. Várhatóan a jövőben is több iraki fej­lesztési programban vesz­nek részt magyar szakem­berek, többek közt az infra­struktúra fejlesztésében, oktatási- és egészségügyi intézmények építésében. A jugoszláv főváros új kongresszusi pa­lotájában megnyílt 33 európai és két észak­amerikai állam megbízottainak találkozója. Nyáron, az előkészítő megbeszélések során sikerült megállapodni a találkozó napirend­jében és időtartamában. Most megkezdő­dött az érdemi megbeszélés a két évvel ez­előtt, Helsinkiben aláírt záróokmány vég­rehajtásáról, arról, hogy milyen eredmé­nyék születtek 1975. augusztus elseje óta, és hogy az eljövendő időszakra közösen jelöl­jék ki a legfontosabb lépéseiket. A magyar külpolitika Helsinkit követő eseménynaptára több száz oldalnyi. A szak­embert is meglepi az aktivitásnak és az együttműködési készségnek ily gazdag meg­nyilvánulása. Kádár János ausztriai, olasz­­országi, NSZK-beli látogatása, a kormány­fői és miniszteri találkozók sora nemcsak ennek az aktivitásnak a tükre, hanem an­nak is, hogy a szocialista országok erőfeszí­téseit a tőkés országokban is méltányolják. A záróokmány végrehajtása érdekében tett egyoldalú lépéseink ugyanakkor ország-vi­lág előtt bizonyítják, hogy a többi szocia­lista országgal együtt hazánk is az európai biztonság szilárdításán munkálkodik. A szocialista országok elleni vádaskodá­sok, a belügyeikbe való beavatkozási kí­sérletek, és a tőkés világ egyes országai ré­széről változatlanul érvényesülő gazdasági diszkrimináció nehezen egyeztethető össze a finn fővárosban aláírt okmánnyal. E te­kintetben elég sokatmondóak azok a kor­látozások, amelyeket egyes tőkés országok az utazások útjába emelnek ma is, s az a közöny, amely kulturális értékeink terjesz­tésében tapasztalható. Az ünnepélyes megnyitó után a küldött­ségek vezetői ismertették kormányuk állás­pontját, majd sorra vették a százoldalas kö­tet — a politikai, az ipari, kereskedelmi, tudományos, kulturális, oktatási és az em­beri kapcsolatokat részletesen taglaló do­kumentum — pontjait. Ezt követően ösz­­szegzik munkájuk eredményét, záróközle­ményt fogalmaznak, vagyis ajánlásokat tesznek a helsinki záróokmányban foglal­tak végrehajtásának folytatására. A magyar küldöttség azzal a szándékkal érkezett Belgrádba, hogy tevékenysége itt is az enyhülést szolgálja. A jövőről, s a múlt két esztendőről is van mondanivalója: hazánk becsülettel teljesítette mindazt, ami a záróokmány pontjaiból két esztendő alatt teljesíthető. A magyar kormány nem sok­kal a helsinki aláírás után, tizenkilenc nem szocialista államhoz fordult: tegyünk valamit valamennyi kosárba, fejlesszük gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainkat, enyhítsük a vízumkényszert, ott, ahol e te­kintetben még van pótolnivaló. Nem raj­tunk, hanem a címzetteken múlott, hogy nem mindenütt sikerült megállapodásra jutni. De nemzetközi egyezmények nélkül is tett lépéseket a magyar kormány: tovább könnyítette a külföldi vállalatok itteni te­vékenységét, vízum- és devizakönnyítéseket vezetett be. Gyakran elhangzik az a jogos észrevétel, hogy a kelet—nyugati kapcsolatok fejlődése lehetett volna gyorsabb is. De itt először azt kell figyelembe venni, hogy Helsinki nem egy-kétéves, rövid távú, hanem hosz­­szabb időszakra szóló, tartalmas program. Emellett a záróokmány végrehajtását nehe­zítette a tőkés világ bizonyos szélsőséges köreinek kampánya, amely — nem egyszer Helsinkire hivatkozva — valójában annak szellemét és betűjét is megkérdőjelezte. Remélhetőleg az a felismerés fog tért hódí­tani, hogy az ilyen kampányokkal végered­ményben egy állam sem nyer semmit, míg az enyhülés meggyorsítása minden ország­nak, valamennyi népnek érdeke. Most igen sok függ attól, hogy az egyes államok delegációi milyen útipoggyásszal érkeznek. Természetesen kiindulópont az 1975 nyara óta megtett út — alapjában vé­ve pozitív — tapasztalatainak elemzése. Az ilyen mérlegkészítés azonban nem lehet statikus: Belgrád akkor tölti be feladatát, ha ott előremutató, konkrét, a békés egy­más mellett élés érvényesítését segítő és bátorító ajánlások születnek. S tárgyalni van miről: hogyan lehet megszilárdítani a békét és a bizalmat, csökkenteni a fegyver­kezési versenyt és a katonai szembenállást, hogyan lehet politikai — és nem utolsósor­ban gazdasági — síkon is elmélyíteni az ál­lamok közti együttműködést. A belgrádi találkozó politikai fórum, amely megmutatja, milyen ma a harmincöt állam viszonya. Bizonyos értelemben tükör lesz, amelyben az általános nemzetközi helyzet képe jelenik meg. Hosszú viták zaj­lanak a Száva palotában, ellentétes néze­tek, különböző érdekek csapnak össze. De a vita a hogyan fölött folyik, a helsinki zá­róokmány végrehajtásának útjáról, módjá­ról. S ha a két esztendő csak annyit hozott, hogy a békés egymás mellett élés szabá­lyait magába foglaló okmány az európai politikai élet mércéje lett, már nem telt hiába az idő. De ennél több történt! Belg­rád feladata most az, hogy a nemzetközi együttműködésnek ezt a kódexét még be­hatóbban alkalmazzák az államok egymás­közti kapcsolataiban. Pethő Tibor Pozsgay Imre kulturális miniszter Svédországban és Finnországban tett hivata­los látogatást, és tárgyalá­sokat folytatott a kulturális kapcsolatok bővítésének le­hetőségeiről. * Az ENSZ Társaságok Vi­lágszövetségének genfi köz­gyűlésén ismét Simái Mi­hályt, a Magyar ENSZ Tár­saság főtitkárát választot­ták meg a nemzetközi szer­vezet elnökévé. Norvégiából és a Német Szövetségi Köztársaságból érkezett szakszervezeti kül­döttséggel tárgyalt Buda­pesten Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Budapesten tartotta 7. ülésszakát a magyar—dán gazdasági, ipari, műszaki és tudományos együttműködési vegyes bizottság. A felek megállapították, hogy a nemrégiben aláírt megálla­podás elősegíti a két ország vállalatai közötti együttmű­ködést, hasznos kereteket teremt a szakemberek kö­zötti információcserének. Az idei magyar kiállítás volt az eddigi legnagyobb a grazi vásárok történeté­ben. Hat külkereskedelmi vállalatunk képviseltette magát, elsősorban a nyugat­magyarországi ipar termé­keivel. A vásárt felkereste a Magyar Kereskedelmi Kamara delegációja, és Ste­yer tartomány kereskedel­mi kamarájának vezetőivel tárgyalásokat folytatott töb­bek között egy közeljövőben megrendezendő magyar ke­reskedelmi hétről, amelyre a város legnagyobb áruhá­zában kerülne sor. A ma­gyar kiállítást dr. Josef Staribacher osztrák keresr kedelmi miniszter is meg­tekintette. Exportmegállapodást kö­tött egy holland céggel ala­pított konzorcium útján a Transelektro Külkereske­delmi Vállalat. A több, mint 17 millió dollár értékű szerződést a török villamos művekkel írták alá egy hő­erőmű szállítására. A négy kazánt a holland cég adja. a két harminc megawattos turbógépcsoportot a Láng Gépgyár és a Ganz Villa­mossági Müvek gyártja, a kiegészítő berendezéseket pedig közösen exportálják. Magyarországra látoga­tott az Egyesült Államok­beli Egyesült Presbiteriánus Egyház csoportja dr. New­ton Todd, a richmondi Grace Covenant Presbyte­rian Church lelkészének ve­zetésével. * A Magyarországi Unitá­rius Egyház zsinati ülése az 1971-ben hatéves ciklusra püspökké választott Fe­­rencz Józsefet és Bartók Béla fögondnokot további hat évre egyhangúan újra­választotta. Nemzetközi Porsche találkozó Budapesten. A Felvonulási téren hat ország 110 gépkocsija vett részt a nagyszabású ügyességi versenyen MTI — Németh Ferenc felvétele I 2

Next

/
Thumbnails
Contents