Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-09-10 / 18. szám
n Régi élményeimet magnószalagra is elmondtam... BUDAPESTI BESZÉLGETÉS LESLIE CHABAYVAL Amikor Leslie Chabayval most idehaza találkozom, eszembe jut szép, lírai tenorhangja, hiszen emlékszünk még a hatvanas évek elején a budapesti Operaházban A Varázsfuvola Taminójával vendégszerepeit, majd Sándor Frigyes vezényletével Bachot és Handelt énekelt egyik idehaza készült nagylemezén. Sőt, nagysikerű dalestje is volt 1962-ben, az akkori Bartók teremben. Hogyan kezdődött a karrierje? — Idehaza tanultam — mondja —. majd 1932-ben Németországban kezdtem operát énekelni, sokat turnéztam, de aztán Hitler elől előbb Csehszlovákiába szerződtem, utána pedig idehaza, az akkori Városi Színházban léptem föl kisebb-nagyobb szerepekben. Német származású feleségemmel Budapesten ismerkedtem meg. ő itt élt, itt tanított angolul. 1936-ban házasodtunk össze. Mrs. Chabay ma épp olyan jól beszél magyarul, akár a férje. — Amerikában — folytatja Chabay — többnyire magyarul beszélgetünk egymással, és jó barátaink között sok a magyar. Annak idején, amikor New Yorkban éltünk, Kozma Tibor barátommal, a Metropolitan egykori karmesterével, gyakran szerepeltünk együtt a bronxi magyar klubban, ahová főképp munkások jártak, de koncertjeinket sok baloldali értelmiségi is meghallgatta. Mikor került ki először Amerikába? — A harmincas évek derekán a salzburgi Operában egy bécsi együttessel léptem föl, Mozartnak egy mindaddig sosem játszott operáját adtuk elő. címe L’Oca del Cairo. Ezzel akkora sikert arattunk, hogy Hurok, az azóta elhunyt híres impresszárió, az Egyesült Államokba szerződtetett minket, és sokfelé szerepeltünk. Az Anschluss után érkeztem haza Budapestre a feleségemhez. Akkoriban járt itt a zürichi Opera igazgatója, hogy tenoristát szerződtessen. így jutottam ki Svájcba, onnan pedig 1946- ban Amerikába. — S csakhamar a New York-i Metropolitan tagja lett... — A Metropolitanban 1946-tól 1951-ig énekeltem, jórészt kisebb tenorszerepeket. Akkoriban ott még csak hathónapos volt az operai évad, így hát arra is nyílt lehetőségem. hogy koncertpódiumon is fellépjék. Egyébként a dalirodalom és az oratórium-éneklés mindig sokkal jobban vonzott, mint az opera műfaja. Dalrepertoáromat évről évre gazdagítottam, főképp Schubert, Schumann, Brahms és Wolf világában érzem magamat a legotthonosabbnak, de igen közel érzem magamhoz a korai barokk szerzők dalait. A huszadik század szerzői közül pedig igen sok Leslie Chabay és felesége a Magyarok Világszövetsége budapesti székházában. Jobbról: dr. Szabó Zoltán, az MVSZ főtitkára Bartókot, Kodályt, és Brittent énekeltem. Bartók és Kodály dalokat annak idején a svájci rádióban is előadtam, és első svájci dalestemen Solti György kísért zongorán. Nagyon reménykedtem, hogy ha kijutok Amerikába, találkozom még Bartók Bélával, dalai előadásával kapcsolatosan sokféle kérdést szerettem volna hozzá intézni. Sajnos erre már nem került sor, amikor én Amerikába érkeztem, Bartók már nem élt. — De Bartók meg Kodály dalokat, népdalföldolgozásokat Amerikában is sokat énekelt... — A Húsz magyar népdalt az Egyesült Államokban lemezre énekeltem, ugyancsak Kozma kíséretével, ezt a fölvételt a budapesti Bartók archívumnak ajándékoztam. A hatvanas évek elején Japánban, tizenegy koncertes turnén énekeltem, s ott is ugyancsak jónéhány Bartók és Kodály dal szerepelt a műsoraimon. — Hová került a Metropolitan után? — A Missouri államban, St. Louis-ban levő Washington egyetem tanárnak hívott meg. de közben sokat hangversenyeztem, főképp a fesztiváljáról és nyári kurzusairól híres Colorado állambeli Aspernben. Ott a nagysikerű régi Magyar Kvartettel is több magyar estét rendeztünk. — A nagy karmesterek közül kikkel szerepelt együtt? — Klempererrel jónéhányszor, Leinsdorffal, Fritz Buschsal, Reiner Frigyessel, Solti Györggyel, hogy hamarjában most őket említsem. S Toscaninivel is. A Toscaninivel való együttműködés felejthetetlen élmény számomra. Emlékszem, egyik próbájára egy kicsit korábban érkeztem, a Maestro a zongoránál ült, s a Tiszán innen Dunán túl dallamait játszotta. Kiderült, hogy Kodály Háry szvitjének az előadására készült. Kodályt igen nagyra becsülte, szerette. Én elénekeltem neki ott a helyszínen a Tiszán innen, Dunán túlt eredeti népdal formájában, s érdeklődéssel hallgatta. — Honnan látogatott most haza. hol él? — Két év óta nyugdíjas vagyok, s Floridába költöztünk, egészségi állapotomra az ottani klíma sokkal kedvezőbben hat. — A fia mit csinál? — Fiúnk Zürichben született, s Amerikában nőtt fel. Biofizikus, Washingtonban él. Nagyon érdekli őt az én gyerekkorom színhelye, sokat beszéltem neki Békéscsabáról, hiszen ott születtem, s ott nevelkedtem. Ezeket a régi élményeimet magnószalagra is elmondtam, hogy megmaradjanak. — Mikor látogatnak haza újra? — Talán jövőre. Ha erővel, egészséggel győzöm majd az utazást... Gách Marianne ■ A nagyérdemű közönség „Ez tényleg színház” „MÉRT TANULNAK A KIS VÉRCSÉK? AZÉRT, HOGY A LECKÉT ÉRTSÉK” ... és a nap is talán azért sütött ki délutánra, hogy meg ne fázzanak a gyerekek, akik jóelőre letelepedtek a fűbe, helyet foglalni a vasárnapi látványosságra. Újpalota főterén vagyunk, talán épp ott, ahol egyszer majd az új kultúrház épül. Devecseri Gábor és Weöres Sándor gyermekverseit „dramatizálták” a Kaposvári Vasas Színpad fiataljai. Mesejátékot is hoztak: Ä Kék tündér hídját. Eljöttek a lakótelepi gyerekek, volt aki kedvenc babáját ültette az első sorba. Az újpalotai szabadidő-központ augusztus minden vasárnapjára amatőr együtteseket hívott meg, hadd ébresztgessék az „alvóvárost”. „Ez tényleg színház?” — kérdezi izgatottan egy kiscsoportos óvodás. Talán azért kételkedik, mert nem szednek belépődíjat? Mire a toronyházak mögé bújik a nap. már vége is a játéknak. Jó lesz jövő vasárnap hamarabb kijönni, mert híre megy, és még többen eljönnek __ Dunáról fúj a szél — előadja a Kerékkötő folk-egyfittes. Jobbra: A Kék Tündér hídja — mesejáték gyerekeknek és felnőtteknek — Egy harci jelenet Meglepetés! itt a szerző! — Az együttes ünnepli Vihar Béla költőt, a mesejáték szerzőjét. Jobbra: A Király, az Udvarmester és az iparosok — jelenet a mesejátékból Geszti Anna képriportja