Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-08-27 / 17. szám
A Budavári Palota alkonyatkor A középkori palota újonnan feltárt maradványai AZ ŰJJASZÜLETŐ BUDAVÁRI PALOTA János mester műhelyéből való gyámkő (1360 körül) a Corvina pincében A Budapesti Történeti Múzeumban kiállított gótikus szobrok egyik legszebb darabja: szakállas lovag A háború után hónapokig hordta a törmeléket a kisvasút a Várból a Vérmezőre. Oly sok volt a rom, hogy teljesen feltöltötte a Vérmező lapályát: egy szintbe került az Attila út és a Krisztina körút. Az egykori katonai gyakorló tér helyén ma árnyasvirágos park terül cl. 1945 februárjában, amikor Budán is elhallgattak a fegyverek, a Várnegyedben csupán egyetlen ép ház maradt. A Bécsi Kapu tértől a királyi palota legdélibb csücskéig minden romokban hevert. Ma a hangulatos utcák, a Dísz tér palotái, a Mátyás templom és Budavári Palota várja a hazai és külföldi látogatókat. A romok alól évszázadok óta eltemetett, elfeledett középkori emlékek kerültek elő: gótikus ülőfülkék a boltozatos kapubejárókban, a falmaradványok, a páratlan gótikus szoborleletek, s nem utolsósorban a középkori királyi palota maradványai (alapjait 1247-ben. a tatárjárás után rakta le XV. Béla király). A Budavári Palota újjáépítése 1950-ben kezdődött el az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával, s az egykori ki-, rályi székhely ma Budapest új kulturális központjává alakul. Itt kapott helyet a Budapesti Történeti Múzeum, a Munkásmozgalmi Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria. A palota — még épülő — nyugati szárnyába pedig nemsokára beköltözik az Országos Széchényi Könyvtár. (L. Gy.) Gótikus szobor a Budapesti Történeti Múzeum alká' polnájában A Magyar Nemzeti Galéria kupolája MTI — Kozák Albert felvételei Az alkápolna