Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-08-27 / 17. szám
A soproni XIV. századbeli zsinagóga Horváth Zoltán felv. A külföldön élő magyarok között jelentős a zsidóság számaránya és súlya — nemcsak Izraelben, hanem szerte a nagyvilágban. Milyen intézményes kapcsolatban áll a magyar és külföldi zsidóság, s önt, Héber úr, mint a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagját, milyen elvek és célok vezérlik a tisztség betöltésében? A magyar zsidóság vallási közösségnek tekinti magát, de része kíván lenni a világ zsidóságának is. A külföldi zsidóság közösségeivel és vezetőivel a MIOK, mint országos felekezeti főhatóság tartja fenn az intézményes kapcsolatokat. A magyar zsidóság delegációja például rendszeresen részt vesz a Kristallnacht vérfürdője emlékének szentelt megemlékezéseken az NDK-ban, ott volt a világvallások moszkvai konferenciáján, a MIOK nemrég elhunyt elnöke dr. Seifert Géza annak idején ellátogatott New Yorkba és Washingtonba is. Szerte a világon valóban igen sok magyar zsidó él: az első világháború után a Horthy-fasizmus politikája- miatt felekezetűnk tagjai közül számosán elhagyták Magyarországot és új otthont kerestek maguknak. A második világháború következményeként is sok magyar zsidó került más országba. A külföldön letelepedett magyar zsidók azonban nem feledték el magyarságukat, hazájukat — ma is szeretettel gondolnak szülőföldjükre, rendszeresen hazalátogatnak az óhazába, s megbecsüléssel, szeretettel és tisztelettel viseltetnek a szocialista Magyarország iránt. Ezekkel a külföldön élő, jó szándékú magyar zsidókkal mindig is tartottuk és a jövőben is tartani, ápolni és fejleszteni fogjuk a kapcsolatokat. Engem, mint a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagját e tisztség betöltésében ugyanazok az elvek vezérelnek, mint minden elnökségi tagtársamat. A Magyarok Világszövetsége célkitűzéseit, munkáját támogatom a saját területemen, s a felekezeti életben minél jobb, szélesebb körű kapcsolatokat kívánok kiépíteni a nagyvilágban élő magyar zsidókkal, szervezeteikkel. Azon vagyok, hogy minél többen megismerjék országunk zsidóságának szabad és fejlődő vallási életét, azokat a körülményeket, amelyeket a szocialista Magyarország teremtett a magyar zsidóság számára. Apostol András Héber Imre és dr. Seifert Gézáné Geszti Anna felv. Hogyan őrzik a zsidóság történetének szellemi és tárgyi értékeit, a fasizmus áldozatainak az emlékét? __ A magyar zsidóság szellemi és tárgyi emlékeinek megőrzéséről az állam & a MIOK intézményesen gondoskodik. A soproni, valamint a várban levő középkori zsinagógákat, és más vidéki műemléktemplomokat az Országos Műemléki Felügyelőség állíttatta helyre és restauráltatta. Az Országos Zsidó Vallási és Történeti gyűjtemény — a Dohány utcai múzeum — a Magyar Izraeliták Könyvtára és a Magyar Zsidó Levéltár pedig a szellemi és tárgyi emlékeknek (például a hajdani vidéki zsinagógák belső berendezési tárgyainak) a megőrzéséről gondoskodik. S összegyűjti a fővárosi és vidéki zsidó életre vonatkozó dokumentumokat. A fasizmus áldozatainak emlékét őrzi a rákoskeresztúri temetőben felállított mártíremlékmű, az ismeretlen munkaszolgálatos emlékműve, a gettó falain és egyes budapesti házakban elhelyezett emléktáblák, valamint minden vidéki templomban vagy temetőben levő mártíremlékmű. Az emlékművek és emléktáblák előtt minden évben gyászünnepséget tartunk. A Hazafias Népfront VI. kerületi Bizottsága elnökségének a kezdeményezésére a közeljövőben mártíremlékművet építenek a budapesti Liszt Ferenc téren, ahol 1944-ben a nyilas fegyveresek tömegmészárlást rendeztek. AZ ŐSI HAGYOMÁNYOK MEGTARTÁSA VAL, BÉKÉBEN, EGYSÉGBEN Beszélgetés Héber Imrével, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete elnökével és dr. Seifert Gézáné főtitkárral Hogyan alakult a magyar zsidóság helyzete a felszabadulás óta, és milyen megállapodások szabályozzák az állam és az izraelita hitfelekezet kapcsolatait? 1945. március 17-én a debreceni Ideiglenes Kormány rendelete megállapította, hogy az ún. zsidó törvények és rendeletek ellentétben állnak a magyar nép alkotmányos érzületével, s kinyilvánította a polgárok közötti teljes jogegyenlőséget. Az állam és az izraelita hitfelekezet között 1948. december 7-én jött létre az egyezmény, amely megszüntette a ..bevett” és „elismert” vallásfelekezetek közötti különbséget, s kimondta, hogy „minden vallás egyenlő jogokkal bír”. Az 1949. augusztus 20-án törvénybe iktatott alkotmány szerint pedig a „Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlőek és egyenlő jogokat élveznek”, továbbá „a polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését — nemek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint — a törvény szigorúan bünteti”. Ma a magyar zsidóság a vallási tanítások szellemében, az ősi hagyományok megtartásával, békében, egységben, rendezett viszonyok között él. Az Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény kiállítási termei MTI — Seidner felv. A Felekezeti Országos Gyűlés 1950. február 20-án megalkotta az egységes országos szervezet szabályzatát, amely egységes szervezetbe tömörítette a magyar zsidóság mindhárom árnyalatát, s voltaképpen ezzel vált egységessé a magyar zsidóság. Az Országos Gyűlés megválasztotta a Magyar Izraeliták Országos Képviselete Irodájának a vezetőségét is. E világi vezetőség mellett tevékenykedik a Magyar Izrealiták Országos Rabbitanácsa és a Budapesti Rabbiság. Melyek a zsidóság intézményei? Magyarországon 105 zsinagógát tartunk nyilván. Budapesten 30 zsinagógát és imaházat. A legnagyobb befogadó képességű a Dohány utcai zsinagóga, 3400 ülőhellyel, ahová azonban a nagy ünnepeken 4—5 ezer ember is befér. Az Országos Rabbiképző Intézet — amely a keleteurópai államok rabbi jelöltjei előtt is megnyitotta kapuit, s jelenleg három hallgatója van a Szovjetunióból és egy Csehszlovákiából — idén novemberben ünnepli egy évszázados fennállását. Az intézet épületében működik a kántorképző. Az Anna Frank Fiú- és Leánygimnázium nyilvános jogú gimnázium. A Talmud Tóra tanfolyamokon a zsidóság vallási alapismereteire oktatjuk a zsidó ifjúságot. Az 1866-ban alakult Leányárvaház és az 1869-ben létesült Fiúárvaház ma is működik. A budapesti Izraelita Hitközség Ortodox Tagozata tartja fenn a Jesiva Ketánát, ahol a növendékek hagyományos ortodox nevelésben és oktatásban részesülnek. Az Új Élet, a MIOK lapja, beszámol a felekezeti élet fontosabb eseményeiről, a hazai és külföldi zsidó írók alkotásairól, a magyar zsidóság külföldi kapcsolatairól, s közli a rabbik vallási tárgyú cikkeit. Számos hagyományos és egyéb kiadványunk jelenik meg, mint például a Magyar Zsidó Oklevéltár, amelynek eddig napvilágot látott 16 kötete a magyar zsidóság történetének az okiratait közli 1790-ig. Évente megjelenik a zsinagógiai naptár, az Évkönyv. Van Szeretetkónházunk és Betegotthonunk. Az ellátatlan öregeket két budapesti és a szegedi szeretetotthonban ápolják. A balatonfüredi üdülő a kóser ellátást igénylők számára nyújt nyári otthont. A Központi Szociális Bizottság útján gondoskodunk a rászorulók pénzbeli, ruházati és egyéb segélyezéséről is. Mi történt a vidéki zsidóság lélekszámcsökkenése miatt megüresedett épületekkel? 1944-ben a teljes vidéki zsidóságot deportálták, s a különböző haláltáborokban 600 ezer magyar zsidó pusztult el, több mint 90 százalékban vidéki hittestvérünk. A vidéki hitközségek régi lélekszámra méretezett templomai, imaházai és egyéb építményei (kórház, szeretetotthon, rituális fürdő stb.) tehát túlságosan nagynak bizonyultak. Az értékes — számos esetben műemlék jellegű — épületeket igyekeztünk úgy megőrizni, hogy semmiképpen és semmilyen formában ne sértsük a kegyeletet. A megfogyatkozott lélekszám miatt feleslegessé vált vidéki ingatlanokat a MIOK az állam támogatásával értékesítette, illetve értékesíti, mint például a kecskeméti, szombathelyi, győri, szekszárdi, bajai, soproni, szolnoki stb. zsinagógát. Ezek az épületek most újjáépítve és átalakítva múzeumként, képtárként, könyvtárként, hangversenyteremként a kultúra céljait szolgálják. Ahol a nagyméretű zsinagógát, ingatlant más célokra bocsátottuk át, gondoskodtunk és gondoskodunk arról, hogy a megfogyatkozott lélekszámú hitközségeknek továbbra is rendelkezésre álljanak a hitélet céljait szolgáló A szegedi zsinagóga Az 1871-ben épült kecskeméti zsinagóga épületében a Tudomány és Technika Háza kapott helyet MTI — Balassa Ferenc felv. helyiségek (imaház, imaterem, kultúrterem). Az ingatlanok értékesítéséből befolyt összegekből tartjuk fenn — az állam jelentős anyagi hozzájárulásán, a felekezet személyi és dologi kiadásaihoz nyújtott segélyén kívül — a Magyar Izraeliták Országos Képviseletét és támogatjuk az arra rászoruló vidéki hitközségeket, restauráltatjuk és fenntartjuk a vidéki hitközségek tulajdonában maradt ingatlanokat. 13
