Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-08-13 / 16. szám

( \ BÁN OSZKÁR Az amerikai magyar költészetről II VASVÁRY ÖDÖN * EMLÉKEZETE ^ 1851 őszén indult meg New Yorkban az első amerikai magyar újság, a Ma­gyar Száműzöttek Lapja, Kornis Károly szerkesztésében. A lap összesen hat szá­mot ért meg. Az első két szám négy kis oldalon jelent meg, aztán két oldalra zsugorodott, összesen 100 olvasója volt, de akkortájt állítólag még mindössze csaik 300 magyar élt az Egyesült Álla­mokban. 1870-ben jelent meg a két nyelven: magyarul és angolul írt Magyar Ame­rikai, dr. Lőw Vilmos jó papíron nyo­mott irodalmi folyóirata. Ez is csak két számot ért meg. Az angol nyelven írt részben ismertetések jelentek meg Ma­gyarország történelméről. A magyar cikkek magyar olvasókhoz szóltak. Lőw szerkesztő Petőfi fordításait is közölte a lap. 14 év múlva, 1884-ben, tűnt fel az első komoly amerikai magyar újság, az Ame­rikai Nemzetőr, Erdélyi Sz. Gusztáv lapja. Erdélyi volt az első, aki valamilyen ösztönnel — mert nem volt képzett új­ságíró — megsejtette, hogyan kell új­ságot készíteni az amerikai magyarok informálására, ö kezdte el az egyleti és egyházi hírek: közlését, a lap állandó ro­vatainak szervezését. Nála szolgálták inaséveiket Magyar Amerika későbbi szerkesztői és újságírói. Kohányi Tiha­mér volt az egyik; 1890-ben indította meg Clevelandban a Szabadságot. Ber­­kó D. Géza volt a másik, aki a kilenc­venes évek végén megvásárolta az ak­korra már megszűnt Amerikai Nép­szava fölszerelését és 1899-ben megin­dította New Yorkban az Amerikai Ma­gyar Népszavát. Az Amerikai Nép­szava 1895-ben indult meg Abet Ádám vezetésével. Ez a lap is csak háromne­gyed évig maradt életben. Közölt már verseket is — főleg Abetéit. 1894-ben Abet kiadta az első, Amerikában nyo­mott verseskönyvét; saját verseit „Le­velek Amerikából” címen. 1903-ban lépett színre a következő fi­gyelemre céltó sajtóorgánum a Dongó, Kemény György lapja. A Dongóban ta­lálhatjuk meg az amerikai magyar köl-V_____________ tészet egyik legérdekesebb, talán legér­tékesebb részét: az egykorú amerikai magyar népdalokat. A lap megindításá­nak 10-ik évfordulójára kiadott díszal­bumban Kemény A magyar nóta Ame­rikában cím alatt hosszabb cikket írt 30 népdal szövegével. „Jártomban-keltemben” — írta — „évekig figyeltem a magyar nép lelké­nek nótaszóban való megnyilatkozá­sát ... Néhány évvel ezelőtt South Bendben jártamban összetalálkoztam végre néhai Ádám Pistával, aki hajda­nában halász volt a Fertőn, s Ameriká­ban olyan világvándor, csárdái minde­nes, ráadásul pedig régimódi népénekes, hegedős lett belőle. Mondanom sem kell. hogy csárdában találkoztunk... Mi sem természetesebb, mint hogy érde­kelni kezdett Ádám Pista és amikor lassankint egymáshoz melegedtünk, egyszer csak kitört Ádám Pistából a virtus, hogy ’asszongya hogy”: Nagy Óciján tenger vize Ne hánd a hullámod. Ügy is tudod, régen láttam Szép Magyarországot. Ha még eccer megláthatom, Megmaradok benne. Nem kell nekem soha többet Amérika kincse. Egy másik népdalban a páva szere­pel, mint hírmondó. Szomorú hírt hoz a kivándorolt férjnek: Amerika határába Leszállott egy vándor páva. De sok levél a szájába A magyaroknak számára. Mindenkinek vígat hozott, Csak nekem szomorút hozott. Az van a levélbe írva, Hogy a feleségem csalfa. Ugyan páva mit gondoltál, Hogy ily bús levelet hoztál? Nem gondoltam én egyebet: Feleséged másat szeret. (Folytatjuk) Július 12-én Washingtonban elhunyt Vasváry Ödön nyugalmazott református lelkész, az amerikai magyarság történeté­nek kutatója. Szegeden született 1888. október 18-án. Középiskoláit a helyi kegyesoskolában, a piaristáknál, főiskolai tanulmányait a te­mesvári teológián végezte. Korán meg­mutatkoztak irodalmi hajlamai: hetedik gimnazistaként már műfordításai, érteke­zései jelentek meg különféle lapokban. 1911-ben szentelték pappá, de személyi okokból hamarosan áttért a református hitre. 1914-ben, az első világháború ki­törése előtt hajóra szállt, hogy az ame­rikai magyarság körében lelkipásztor­kodjék. Két-három évre tervezte, de előbb a háború, utóbb a család, és a meglelt hivatás örökössé tette kinttartóz­kodását. Pittsburgh-ben lett Kalassay Sándor mellett segédlelkész, majd 1916- tól Buffalóban, 1919-tól Spring Dale-ben, végül az apósává lett Kalassay utódaként 1921-tól Pittsburgh-ben lelkész. Innen 1926 karácsonyára Cleveland west-side-i lelkésznek hívták meg; itt tevékenyke­dett 1935 végéig, amikor az Amerikai Magyar Református Egyesület szám vivői tisztségével bízták meg. Nyugdíjazásáig, 1957-ig, működött e biztosító és jóléti in­tézmény fótisztviselöjeként Washington­ban. Még Pittsburgh-ben kezdte el kutatni a Kossuth-emigráció amerikai forrásait. Alkalmi érdeklődéseiből életre szóló szenvedély, páratlan szorgalmú búvárko­dás lett, amelynek eredménye nemcsak egy gazdag életmű, sok ezernyi cikk, egy jelentős könyv (Lincoln magyar hősei, 1938), hanem egy egyedülállóan gazdag gyűjtemény az amerikai magyarság tör­ténetének minden vonatkozásáról. Több, mint fél évszázad alatt gyarapodott ez a gyűjtemény mintegy 500 könyvalakú irattartóban sorakozó, fölfűzött jegyze­tekké, hasonmásokká, 19 000 bibliográfiai cédulává, több száz kötetnyi könyvvé, nagyméretű dokumentummá. Először 1928-ban látogatott haza szülő­városába. A fölszabadulás után már sok­kal gyakrabban: 1960-ban, 1961-ben, 1963-ban, 1966-ban. Mindannyiszor föl­kereste a Somogyi Könyvtárat, amelyhez diákköri emlékei fűzték: annak idején Tömörkény kezéből kapta az olvasniva­lót, s ismerte Móra Ferencet, Juhász Gyulát is. Beszélgetéseink alkalmával érlelődött meg benne az elhatározás, amely azután 1972. május 16-án a wa­shingtoni magyar nagykövetségen kelt adománylevelében öltött testet: páratlan gyűjteményét szülővárosa könyvtárának, a szegedi Somogyi Könyvtárnak adomá­nyozta. Döntésében befolyásolta a szo­morú tapasztalat, amelyet néhány ha­sonló korábbi gyűjtemény, főként a Fe­­leky-féle könyvtár sorsából szűrt le. Ezek az egyéni erőfeszítések a gyűjtőjük halá­la után az ebek harmincadjára jutottak, nem tölthették be azt a szerepet, ame­lyet az áldozatos gyűjtök reméltek. Utóbb, amikor a Vasváry-gyűjtemény hazakerülésének híre elterjedt, az Ame­rican Hungarian Studies Foundation (New Brunswick, New Jersey) nagy anya­gi befektetéssel mikrofilmre vette a gyűj­teményt, így lehetővé vált ottani haszná­lata is. Adománylevele úgy szólt, hogy a gyűj­temény halála után jut haza. Nem tudott volna meglenni nélküle: a legutolsó hó­napokig, már gyöngülő erővel, de foly­ton dolgozgatott rajta, bővitgette, gyara­­pítgatta. E sorok írója 1975 szeptembe­rében láthatta műhelyét, részese lehe­tett munkamódszerének. Elkészítettem a gyűjtemény leltárát, amelyet ő aláírásá­val hitelesített. Legutolsó levelében, má­jus 14-én, három súlyos műtét után, csu­­dás derűvel számolva be betegségéről, megjegyezte, mennyi újjal bővítette jegy­zeteit a mikrofilmezés óta is. „Vagyis — Jrta — a tiétek lesz az eredeti, teljes gyűjtemény egyedül, ami, gondolom, emeli az értékét." Utoljára a Magyarok Világszövetsége vendégeként 1974 szeptemberében járt itthon. Nagy öröme volt, hogy a Somogyi Könyvtár olvasótermében népes hallga­tóság meleg ünneplése közepeit számol­hatott be kutatásairól. Meghívást kapott az idei Anyanyelvi Konferenciára is, de a tervet már nem válthatta valóra. Utolsó leveleiben is munkájáról szá­molt be. Szerette volna megírni a füg­getlenségi harc magyar ezredesének, a hősi halált halt karcagi Kovács Mihály­nak az életrajzát, örült, amikor tájékoz­tattam, hogy megkerült Ács Gedeon nap­lójának eddig ismeretlen három kötete. Könyveket kért még utoljára is, és halá­la előtt öt nappal tollba mondott levelé­ben intézkedett, hogy a könyvekért járó harminc forintot juttassák el Szegedre. Ilia Mihálynak ... Annyit élt éppen, mint az édesanyja. Péter László 12 Hofer Tamás—Fél Edit: MAGYAR NÉPMŰVÉSZET A reprezentatív album a magyar népművészet három évszázadáról — XVII., XVIII., XIX. század — ad átfogó képet. A hatalmas képanyag — több mint 600 fotó — műfajok szerint mu­tatja be a magyar paraszt­művészet tárgyi kultúrá­ját: templomokat, temető­falvakat, házakat, edénye­ket és egyéb használati esz­közöket, házbelsőket, búto­rokat, a pásztorművészetet, kerámiákat, hímzéseket, szőtteseket, ékszereket. Az egyes képaláírások elemzik a bemutatott tárgyakat, és részletesen leírják az elké­szítés technikáját is. A kötetet kísérő tanulmány a paraszti életforma ere­detét és a történelem fo­lyamán végbement válto­zásait tekinti át, s külön fejezetben tárgyalja a XIX. Az itt felsorolt kötetekre szívesen adnak árajánlatot illetve megrendeléseiknek készséggel tesznek eleget a magyar könyvek terjeszté­sével foglalkozó külföldi cé­gek, vagy a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat. H—1389 Budapest, Pf. 149. századi emlékek újonnan kialakult vonásait és a ma­gyar népművészet megkü­lönböztető sajátosságait. Kötve, 444 oldal, 40 színes képpel illusztrálva, a kötet ára 392,— Ft P. Brestyánszky Ilona: KOVÁCS MARGIT P. Brestyánszky Ilona, a Magyar Nemzeti Galéria főmunkatársa, számos tu­dományos mű szerzője, ap­rólékos gondossággal készí­tette el munkáját, évtize­des gyűjtőmunkáját össze­gezve. Az időrendben fel­épített pályakép részlete­sen elemzi azokat a hatá­sokat, amelyek a művészt érték. Kovács Margit for­mai megoldásai az egyete­mes művészet múltjából magukba szívták a közép­kori miniatúrák áhítatát a pravoszláv templomok ikonjainak és a parasztba­népművészet díszítőművészet Cilidé ki rokk oltárok szobrainak naivságát a perzsa minia­túrák gazdagságát, a fara­gott pásztorbotok és tükrö­sök díszítőkincsét. A szerző mindezt közért­hető, egyszerű stílusban elemzi. A kötet 64 színes és közel 15« katalógus kép illuszt­rálja. A színes felvételek nagy része az 1973-ban megnyílt szentendrei Vas­­tagh-ház. Kovács Margit gyűjteményes múzeumában készült. Kötve, 224 oldal, a kötet ára: 215,— Ft Kocsisné Szirmai Fóris Mária: TISZA VIDÉKI KERESZT­SZEMES HlMZÉSMINTÁK A szerző kötetéről: „Könyvem csupa tiszavi­­déki mintát tartalmaz. Ezeknek a mintáknak az alkalmazhatósága szinte korlátlan. Lakásunkat éke­síthetjük vele. Függönyön, falvédőn, térítők és takarók sokféleségén. párnákon, konyhagarnitúrán, bútorhu­zaton. Széppé tehetjük ál­taluk nyári ruháinkat — derűs és harmonikus szí­nekkel különösen gyermek­ruhákon bájosak —, érté­kessé varázsolhatjuk segít­ségükkel a különféle map­pákat, táskákat, retikülö­­ket és lámpaernyőket. Könyvemet abban remény­ben bocsátom útjára, hogy az ősi minták ügyes asz­­szonykezek munkája nyo­mán új életre keinek, el­foglalják egyre szépülő otthonainkban méltó helyü­ket, és pompájukkal so­kunknak szereznek igaz örömet.” Fűzve, 104 oldal, 220 hím­zésmintával, a kötet ára: 26,— Ft. ISMÉT KAHATÓ! Lengyel Györgyi: NÉPI BATIK Fűzve, 94 oldal, számos rajzzal és ábrával kiegé­szítve, a kötet ára 25,— Ft. LENGYEL GYÖRGYI NERI BATIK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents