Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-08-13 / 16. szám

A Református Kollégium könyvtárában és kiállításain dr. Király László, a kollégiumi könyvtár igazgatója kalauzolta a továbbképző tanfolyam hallgatóit

Debrecen városa nevében Nádas Vilmos, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára üdvözölte a tanfolyam résztvevőit. A képen: dr. Ginter Károly, dr. Lőrincze Lajos, Nádas Vilmos és dr. Földesi Béla, a Tanítóképző Főiskola főigazgató-helyettese, a tanfolyam házigazdája

Debreceni Pedagógus Továbbképző Tanfolyam

Tanuló tanárok

Tanárok tanulnak: idegen nyelvi környezetben magyar nyelvet oktatók, akik különböző előképzettséggel, különböző tanítási tapaszt álatokkal érkeztek a debreceni pedagógus továbbképző tanfolyamra. Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége az idén immár harmadik alkalommal rendezi meg ezt a tanfölyamot a Debreceni Tanítóképző Főiskolán.

— A nyelvtanítás dolgában ez a legújabb, s talán a legnehezebb kezdeményezésünk — mondta dr. Lőrincze Lajos professzor a tanfolyam megnyitásakor. — Hiszen ahány iskola és közösség, annyiféle nyelvismeretre, általános műveltségre alapozhatnak a pedagógusok, s a tanfolyamnak olyan új ismeretekkel, ötletekkel kell gazdagítania a hallgatókat, amelyek segítségükre lesznek munkájukban.

Az igényekhez igazodva évről évre alakuil, formálódik a program. Dr. Ginter Károly, a Védnökség tagja, a tanfolyamot szervező szakemberek egyike, erről így beszélt:

— Munkánk gerincét tavaly a nyelvtan és a nyelvtan oktatásával összefüggő módszertani kérdések képezték. Idén az irodalmat állítjuk a tanfolyam középpontjába. Persze a nyelvtant sem hanyagoljuk el, de az arányok megváltoztak.

*

A kirándulásokon vagy a fehér asztal mellett mi más lehetett a beszélgetések témája, mint a közös probléma: ki hol, milyen módszerekkel tanít, mik a tervei, kinek hány tanítványa van, és hogyan halad velük.

Ausztriából érkezett Seper Vilmos és Erdélyi László, akik burgenlandi általános iskolákban tanítják a magyar nyelvet.

— Nálunk a magyar fakultatív tantárgy. Heti három órában kilencven kisdiákkal foglalkozom az oberpullendorfi iskolában — mondja Seper Vilmos. — Azt várom, hogy tanítási módszereink javításával, például a játék és az ének felhasználásával, vonzóbbá tehetjük az órákat, s akkor még többen jelentkeznek. Persze a szülőikkel is meg kell értetni, hogy nem csupán nemzetiségi hovatartozásuk indokolja, hogy gyermekeik magyarul tanuljanak, hanem később ez gyakorlati okokból is hasznukra válhat. Tankönyvként a Védnökség könyveit, A magyar szavak világát, a Tarka lepkét, a Hogy mondjuk helyesen? cí-Egy kis pihenő városnézés közben a Déri Múzeum előtt. Lőrincze professzor a grazi dr. Sólymos Lászlóval beszélget

műt használjuk. Szeretném, ha minél többen részt vennének a balatoni nyelvi táborokban, mert évről évre tapasztalom, mennyit javul ott a gyerekek beszédkészsége, hogy a két hét elteltével mennyivel pontosabban, helyesebben beszélnek magyarul.

— ötven embert tanítok magyar nyelvre a müncheni Volkshochschulen — mondja Zobel Olga. — Hallatlan igyekezettel tanulnak. Többségük úgy iratkozik be, hogy egy szót sem tud magyarul. Volt tanítványaim közül hárman magyar témából doktorálnak, mások Magyarországon folytatnak kutató munkát. Igyekszem rávenni nyelvtanfolyamra járó tanítványaimat, hogy iratkozzanak be a magyar irodalom és néprajz tanfolyamra is, mert önmagában a nyelv tanulása nem elegendő. Én Magyarországot szeretném bemutatni nekik. Ehhez azonban történelmi ismeretek is kellenek. Hiába olvasunk el például egy magyar mondát, ha nem tudják a hallgatók, hogy kik voltak a táltosok. Nemrégiben megalakítottam a magyar nyelv és kultúra baráti körét, hogy ezzel is lehetőséget adjak tanítványaimnak a magyar nyelv gyakorlására.

Kilencvennyolc képeslapot kapott karácsonykor tanítványaitól Assendelft Krisztics Ilona, aki a rotterdami szabadegyetemen tanít magyar nyelvet, ezenkívül Utrechtben és Beverwykben is vannak csoportjai. Tanítványai kedvéért a hatgyermekes családanya, ötvenöt évesen beiratkozott az utrechti egyetemre, s magyar szakos diplomát szerzett. Tanítványai közül többen indultak a Magyarok Világszövetsége és a Szülőföldünk Szerkesztősége Ady-pályázatán. ö maga a Hortobágy poétája című verset mondta magnószalagra. Harmadízben vesz részt a debreceni tanfolyamon.

*

— Nekünk, nyelvtanároknak szinte nélkülözhetetlen, hogy rendszeresen Magyarországon töltsünk néhány hetet, mert a nyelv állandóan változik, új szavak, kifejezések honosodnék meg, s mi az élő magyar nyelvet szeretnénk tanítani — volt a résztvevő pedagógusok egybehangzó véleménye.

Többen arról számoltak be, hogy a lefogadó országok kormányai anyagi eszközökkel támogatják a nemzetiségi nyelvek tanítását Állami támogatást kapnak többek között az évről évre megrendezett hollandiai magyar gyermektáborok. A svéd kormány is segíti a svédországi magyar nyelvoktatást, mesélte Bartha Edit, aki malmöi iskolában tanít.

Az egyesült államokbeli Louisiana állam Albany nevű településén az első világháború óta élnek magyarok, mintegy ötszáz család. Kultúrájukban, szokásaikban megmaradtak ugyan magyarnak, de a nyelvet már csak igen kevesen beszélik. A szülők ezért örömmel fogadták, hogy az idén már magyarul is tanulhatnak gyermekeik a helybeli iskolában.

— Először az óvodai előkészítő csoportokban és az iskola első osztályában kezdjük el a magyar nyelv tanítását, majd természetesen a további osztályokban is — tájékoztat bennünket Friedrichs Gizella, akinek kezdeményezésére és közbenjárására született meg a dédelgetett terv. — Tantervűnk a „Project—3” nevet viseli, s ennek megvalósítására kétszáznegyvenezer coliért kaptunk a központi kormányzattól. Ugyanis három nyelvet oktatunk iskolánkban: az angolon kívül franciát a francia származású gyerekeknek, magyart a magyar származásúaknak. S ami eddig egyedülálló az Egyesült Á.lamokban — nemcsak a nyelvórákon tanítjuk a magyart, hanem a többi órán is harminc százalékban magyarul (illetve franciául). Ehhez persze az óhaza segítsége is nélkülözhetetlen.

— Levittük a kisebbik gyereket Lellére, aztán a nagyobbik, tizenhat éves fiúnkat Sárospatakra, s onnan érkeztünk Debrecenbe — meséli a Palásti házaspár. Náluk úgy látszik családon belül valósul meg az a gondolat, amelyet két esztendővel ezelőtt az első pedagógus továbbképző tanfolyam fogalmazott meg: „Üdvös lenne a külföldön magyar nyelvet oktatók utánpótlása érdekében, ha a balatoni táborok és Sárospatak után, már mint felnőtteket, Debrecenben is üdvözölhetnénk külföldön élő honfitársaink gyermekeit.”

Kép és szöveg: Balázs István

A Déri Múzeum népművészeti kiállításán: Assendelft Krisztics Ilona Hollandiából, Bartha Edit Svédországból, dr. Ginter Károly, az AK Védnökség tagja, Friedrichs Gizella az Egyesült Államokból

Az „utánpótlás”: Fillipp Éva és Varjai Judit az ausztriai Stey érből -Zobel Olga Münchenben oktatja a magyar nyelvet, irodalmat és történelmet