Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-07-30 / 15. szám
Mit? Honnan? Mennyiért? Import filmek a képernyőn A hazai televízió műsorban szinte mindennap láthatunk külföldi filmeket. Ismerjük el, nincs irigylésre méltó dolguk a külföldi műsorokat kiválasztó és megvásárló szakembereinknek, hiszen nehéz a nézőik kedvében járni. Mert a külföldi filmeket talán még kritikusabb szemmel nézzük, mint a hazai alkotásokat. Ha már devizáért vásárolunk filmeket, akkor a külföldi nagy filmtermésből, csak az igazán jókra vagyunk kíváncsiak. Felkerestük Dobos Istvánt, a Magyar Televízió főosztályvezető-helyettesét, és a műsorvásárlás lehetőségeiről, e munka mindennapos gyakorlatáról érdeklődtünk. — Hol szerzik be a külföldi filmeket, műsorokat? — Más-más cégektől vásárolhatjuk meg a mozifilmeket, és a kimondottan televízióra szánt produkciókat. A választékot elsősorban bemutatókon ismerhetjük meg. Ott vagyunk a nagy francia, angol, német, olasz tévétársaságok vetítésein, s a nemzetközi filmvásárokon Cannes-ban, Milánóban, ahol tájékozódhatunk az egész világ tévéműsor- és filmterméséről. A szocialista országok tévéprodukcióihoz műsorcsere révén jutunk, az Intervízió szervezésében. — Milyen elvek alapján válogatnak? — Szeretnénk minél több humánus mondanivalójú, művészi színvonalú filmet vásárolni. Több kiváló filmsorozatot vettünk át; ilyen volt az angol Forsyte Saga, a VIII. Henrik, az Angliai Erzsébet, vagy a francia Bel Ami. Bizonyos műfajokban sajnos nem elég nagy a kínálat. Előfordulhat például, hogy csak tíz olyan vígjátékot látunk a filmvásárokon, ami biztos sikert ígér. Ám nekünk 20—25 kellene. Ilyenkor aztán kénytelenek vagyunk lejjebb rakni a mércénket. A krimik közül nekünk, tévéseknek, s azt hiszem, a közönségnek is a legjobban a BBC Maigret felügyelő sorozata tetszett. Sajnos már a végére értünk csakúgy, mint a szintén angol Angyalnak, az NSZK-beli Felügyelőnek, és hamarosan az amerikai Colombo-nak is. — A nézők közül egyesek szabadosnak, mások pedig szigorúnak tartják Önöket abban a tekintetben, ahogyan a szexualitást képernyőre engedik. Mi ebben a mércéjük? — Ha csupán szexszel vagy horrorral akar hatni egy film, azt nem vesszük meg. Azokat a művészfilmeket azonban, amelyeknél a szexualitás nem olcsó hatásvadászat, gondolok itt Fellinire, Bergmanra, természetesen megvesszük. — Az utóbbi években örömmel üdvözöltük a nagyvilág történelmét, kultúráit, népeit, a messzi tájakat bemutató filmsorozatokat. — Fő műsoridőben sugározzuk az ismeretterjesztő filmsorozatokat, mint az olaszok kitűnő munkáit: a Leonardo da Vinci-ről szólót, az iszlám világát, az indiai kultúrát bemutató filmeket, vagy az Ember és a Föld című spanyol sorozatot. Népszerűségük a legjobb krimikkel vetekszik. — Van-e mindig elegendő valutájuk a filmvásárlásokra? — A tízmilliós Magyarország számára kedvező az a nemzetközi kereskedelmi szabály, amely szerint a filmekért, különböző műsorokért fizetendő ár a vevő országában működő tévékészülékek számának a függvénye. Devizakeretünk így bőségesen elég. — Van-e lehetőségük vásárlási forrásaik további gyarapítására? — Erre nyújtanak alkalmat a nemzeti esitek is. Például a kanadai vagy a japán est alkalmával kiváló dokumentumfilmeket láthattunk. Japánból megvásároltuk például a világhírű rendező, Ruroszavp néhány filmjét. Nagy és nem eléggé ismert terület a számunkra az Egyesült Államok televíziós termése. Tudunk róla, hogy az egyik amerikai tévétársaság kitűnő klasszikus és modem drámákat sugároz, elsőrendű színészek közreműködésével. Ezekből szívesen vásárolnánk. — Tőlünk, magyaroktól is vásárolnak műsorokat? — Mi a veszprémi filmszemlén mutatjuk be az eladásra kínált produkciókat. Különösen az ifjúsági és gyerekfilmek, valamint tévéjátékaink iránt érdeklődnek. Leggyakoribb vevőink az NSZK tévétársaságai. a BBC, és eladtunk már műsorokat a svédeknek, a norvégeknek, az olaszoknak, a franciáknak is. B. I. „Gravirozás” — megtisztítják a nikkellemezt a préselés előtt Ahol a legfontosabb munkaeszköz a jó fül A hangrögzítés titkai Látogatás a dorogi hanglemezgyárban Kultúrhistóriai érdekesség, hogy a hangrögzítés elve — egymástól függetlenül — egyidőben ötlött fel, két ember agyában. Charles Cros francia költő száz évvel ezelőtt, 1877 áprilisában iratköteget helyezett letétbe a párizsi Tudományos Akadémián. Az iratok a hang rögzítésére és visszaadására vonatkozó találmány leírását tartalmazták. Az első sikeres kísérletet azonban ugyanazon év decemberében „hivatásos feltaláló” mutatta be. „Edison úr forgatott egy tengelyt, s erre a gép hogylétünk után érdeklődött” — írta a korabeli sajtó. A találmány születésének századik évfordulóján ellátogattunk a hazai „Edison-műhelybe”, a nemrég átadott dorogi hanglemezgyárba. Patikatisztaságot igénylő üzem egy szénporos bányászvárosban? — kétkedtem már útközben. A szépen elrendezett üzemrészek, dísztéglás ■épület, az alumínium hűtőtorony tisztasága — nem győzik meg a kétkedőt. Bemutatkozás után fel is teszem rögtön aggályoskodó kérdésemet Arendt András üzemigazgatónak. — A régi üzem a kábelgyár mellékműhelyeként dolgozott. A hanglemez aranykor szakának küszöbén, a hatvanas években felvetődött egy önálló gyár építésének a gondolata. Dorogot azért választottuk. mert közel esik Pesthez, vízzel és energiával jól el van látva. Vízbetörések miatt egy-két szénbánya bezárt, sokan onnan jöttek át dolgozni ide. Higiéniai rendszabályaink pedig vetekednek a kórházéval. Ami az avatatlan látogatónak is azonnal feltűnik, a nők kezén kivétel nélkül kesztyű. Gumikesztyű a vegyifolyamatoknál, pamutkesztyű a présgépeknél. Patyolat tisztaság jellemzi a hanglemezgyártás minden fázisát. A különleges gyár különleges szakképzettséget igényel. Honnan szereztek hirtelenjében ennyi szakembert? Az egyik automataprésgép mellett Szabadsági Józsefné kiszámított mozdulatokkal rakja a viaszkorongmasszát a címkével a negatív nikkellemez alá, majd néhány pillanat, és kész a hanglemez. — Már el se hiszem, hogy nemrég még csillés voltam a bányában. Eleinte féltem ettől az automatagéptől, de hat hónap alatt megtanultam a kezelését. Most már ott tartok, hogy figyelem, milyen lemezeket _készítünk és rögtön kiválasztom, mit fogok megvásárolni. Az üzem dolgozói kedvezményesen vásárolhatnak. A dorogi gyár pénzügyi helyzetéről azt mondja Arendt András üzemigazgató: — A világ legmodernebb gépeit vásároltuk meg egymillió dollárért. Számításaink szerint öt év alatt törlesztettük volna adósságainkat, de már tavaly húsz százalékkal növeltük dollárbevételünket, így várhatóan jövőre visszafizetjük a bankkölcsönt a Magyar Nemzeti Banknak. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat kultúrpolitikai és kereskedelmi céljairól kérdezzük a sajtóosztály vezetőjét, Erdős Pétert. — Soha nem üzleti szempontok szerint készülnek lemezeink. A kevéssé ismert vagy eddig mellőzött alkotások felvételei a meglepetés erejével hatottak nemcsak itthon, hanem az egész világon. A közelmúlt klasszikusai közül megjelentettük Bartók valamennyi művét, ez egyúttal kulturális tömegnevelés is. Egyetlen év alatt öt és fél millió lemez gyártását tervezzük. Az érdeklődés érthető, hiszen világviszonylatban is igen olcsók a hanglemezeink. Charles Gros nevét a hangrögzítés történetében mindössze egy évenként kiosztott és nemzetközileg értékes francia lemezdíj őrzi, ami az utóbbi években sokszor került Magyarországra. Sőt, a francia zenei élet neves személyiségei tárgyválasztás, előadás, technikai tökéletesség szempontjából idén a Hungaroton komolyzenei felvételeit a világranglistán a hatodik helyre sorolták. Ezzel a magyar gyár megelőzött olyan tekintélyes cégeket, mint az amerikai CBS és RCA. A centenáriumi évben szóljunk a pionírok próbálkozásairól is, hiszen Edison beszédíró-készüléke Kossuth szavait is megörökítette. A turini remete hangja a kezdetleges rögzítési eljárás ellenére is kiemelkedik a tűzörejek sistergéséből. Az archív felvétel másik oldaláról. Apáthy Imre hangján halljuk Kossuth-szövegét. A megtisztított felvételt Dorogon készítették ezer meg ezer példányban, hogy Kossuth hangfoszlánya megszólalhasson otthonainkban. Vajon mikor hallgatták ennyien? Vörös Tamás Műsortöltőgép a kazettás műhelyben, Degrell László az amerikai Gauss gyártmányú berendezés szalagjait ellenőrzi Novotta Ferenc felvételei I
